rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

"Ha majd a dzsihadistákat megsemmisítettük, akkor kezdődhet el a valódi élet"


Insight

"Ha majd a dzsihadistákat megsemmisítettük, akkor kezdődhet el a valódi élet"

Az Euronews stábja Észak-Irakban járt, ahol a kurd pesmerga katonák barakkjaiból, a harcoktól mindössze néhány száz méterre figyeltük, ahogyan az iraki hadsereg felszabadítja az an-Naszír nevű falut, Moszultól délre.

Március 24-én az egyesült iraki hadsereg az Amerika-vezette nemzetközi koalíció támogatásával elkezdték katonai műveleteiket Moszul visszafoglalásáért. A város közel két éve került az Iszlám Állam terrorszervezet kezére.

Az offenzíva a Moszultól délre fekvő kisebb falvak visszafoglalásával kezdődött, hogy ezzel biztosítsák a városba vezető utat az előrenyomuláshoz.

Az Iszlám Állam brutális és szokatlan háborút vív: öngyilkos merénylőket, autóba rejtett bombákat alkalmaz, és sokszor alagutakon közlekednek harcosai.

Ez nagy kihívás az iraki katonák számára, lelassítja előrenyomulásukat, nem beszélve a közelükben becsapódó lövedékekről, amelyek akár ideggázzal is lehetnek töltve.

Stábunk mellett is landoltak lövedékek filmezés közben.

Az Iszlám Állam az észak-iraki Moszultól délre és körülötte is rengeteg területet elfoglalt. Moszul az ország második legnagyobb városa.

A dzsihadisták 2014. június 9-én vették be a települést. Hirtelen csaptak le. Egy nappal később a város stratégiai fontosságú gátját is elfoglalták. Moszul lett Irakban az Iszlám Állam fővárosa, és innen tervezték terjeszkedésüket az egész régióra.

Az egész világ dermedten figyelte, milyen könnyen és gyorsan megszerezte Moszult a terrorszervezet. Az Iszlám Állam vezetője, az úgynevezett kalifa, abu Bakr al-Bagdadi a moszuli mecsetben jelentette be az Iraki és Levantei Iszlám Állam megalakulását.

De vajon miért vonult vissza az iraki hadsereg, amikor a dzsihadisták lecsaptak? Mennyi fegyvert tudtak megszerezni a milicisták?

Ezeket a kérdéseket tettük fel Moszul egykori kormányzójának, Athíl an-Nodzsafinak.

- Az Iszlám Állam csapatai a becslések szerint több mint hárommilliárd dollár értékű fegyvert ragadtak magukhoz, és ezt egyedül Moszulban. Ez egy olyan hatalmas mennyiségű fegyver, amely hosszú időre és sok csatára elegendő. Az iraki hadsereg azért engedte be a város területére az Iszlám Államot, mert úgy gondolták, hogy ez lehetővé teszi számukra, hogy Moszulon belül bekerítsék, és könnyedén legyőzzék őket. De sajnos ez a terv nem vált be. Megkértük a pesmerga erőket, hogy jöjjenek a városba, hogy támogassanak bennünket, de a volt miniszterelnök, Núri al-Maliki ezt ellenezte. Én magam léptem kapcsolatba az amerikaiakkal, egész pontosan Brett McGurk-kal, és Erbilben találkoztam is vele. Tájékoztattam őt, hogy Moszul hamarosan el fog esni, de semmiféle érdeklődést nem mutatott, és még csak nem is válaszolt nekem! – mondta.



Makhmúrban járunk, mintegy 50 kilométerre Moszultól, az egyesült erők főhadiszállásán. Oly sok hónap eltelte után az iraki hadsereg, a kurd pesmerga erők és az Amerika-vezette nemzetközi koalíció közösen úgy döntöttek: készen állnak rá, hogy elkezdjék az offenzívát az Iszlám Állam ellen, hogy visszaszerezzék tőlük Moszult és a környező falvakat.

Az Euronews jelen volt a háromoldalú tárgyalásokon. A nemzetközi koalíció szerint a várost már idén visszafoglalják.

De Szirwan Barzani dandártábornok, a makhmúri került pesmerga parancsnoka szkeptikus a sikert illetően:

- A nemzetközi szövetség nem mutatja annak jelét, hogy komolyan támogatná az Iszlám Állam elleni harcot. A front megmerevedett, a dzsihadistáknak már valóságos államuk és fővárosuk van, ami Moszul. Ez pedig tény… Vannak katonai kiképzőközpontjaik, így mindezzel a kapacitással és azzal, ahogyan a nemzetközi koalíció kezeli a helyzetet, sosem lesznek képesek legyőzni az Iszlám Államot – mondta.

Az iraki fél azonban nagyon bízik benne, hogy felülkerekednek az Iszlám Államon, és vissza tudják szerezni Moszult. Mindez arra késztette az iraki védelmi minisztert, Khaled al-Obejdit, hogy Makhmúrba látogasson, hogy saját szemével lássa, mi zajlik a frontvonalnál.

- Az iraki hadsereg és az iraki nép is az egész világ nevében harcol az Iszlám Állam ellen. Habár a nemzetközi koalíció hatalmas támogatást nyújt nekünk, az igazi kihívás a katonai győzelem után következik majd. Valódi fejlődésre van szükség az országunkban, miután legyőztük az Iszlám Államot – mondta a miniszter.

Az iraki erők előrenyomulása és a Makhmúr körül létrehozott biztonsági zóna ellenére a veszély még mindig jelen van. Ezekre a területekre még mindig hullanak a lövedékek és a rakéták. De a dzsihadisták rendszeresen támadják autóbombákkal is a katonai barakkokat, ezzel több tucat iraki és pesmerga harcos halálát és sebesülését okozva. Mindez késlelteti az iraki erők előrehaladását.

- A dzsihadisták emberi pajzsként használják Moszul több millió lakosát, ez pedig óriási akadály az iraki hadsereg számára, mivel így nem képesek jelentős előrenyomulást elérni. Nem foglalhatják vissza Moszult a saját népük eltaposása árán – mondta az Euronews tudósítója.

Az iraki hadsereg és a pesmerga erők korszerű katonai barakkokat hoztak létre, amelyeket aláaknázott árkok vesznek körül. Ezek az árkok az egész makhmúri kerületet is körbeveszik. Ezzel próbálják megelőzni az Iszlám Állam mozgását vagy a milicisták beszivárgását a térségbe.

- Két nappal ezelőtt éjszaka ötször támadott meg minket az Iszlám Állam, de sikerült legyőzni és kikergetni őket a faluból, miután 12 milicistájukat megöltük. Azt lehet mondani, hogy az jelenleg védekezésre kényszerülnek, és mindössze a taposóaknák, autóbombák és öngyilkos merényletek használatára hagyatkoznak- mondta az Euronews-nak nyilatkozó őrnagy.

A stáb a frontvonalban mozgott Makhmúr közelében az egyesült iraki erőkkel együtt. A front legvégén, ahol a legutolsó barakkot a kurd pesmergák tartják kézben. Itt segítik az iraki hadsereg harcát, egyben pedig védelmezik a kurdisztáni régió határát.

- Kemény és rendkívüli körülmények között harcolunk az Iszlám Állammal. A bagdadi központi kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a kurdisztáni régió költségvetését, és zárolja a pesmerga katonák fizetését. Még fegyvereket sem kapunk tőlük, amivel az Iszlám Állam ellen harcolhatnánk – mondta Omar Ghazali, a pesmerga dandártábornok.

A pesmergák nem kísérik el az iraki hadsereget következő missziójára, hanem megállnak itt, a kurdisztáni régió határánál. De a munkájuknak még nincsen vége. Katonáiknak tovébbra is fontos szerep jut a háborúban.

- A kurd erők küldetése itt a határok védelmére és arra korlátozódik, hogy visszatartsák az Iszlám Állam harcosait, különösképp az öngyilkos robbantókat, akik főleg éjszaka támadnak. A pesmergák logisztikai és katonai támogatást nyújtanak az egyesült erőknek a fronton – mondta az Euronews tudósítója.

A frontvonal, ahol a kurdok harcolnak a dzsihadisták ellen, becslések szerint mintegy 1000 kilométer hosszan húzódik, a szíriai Rabiától és az iraki-szíriai határon található Szindzsártól egészen a Kirkuktól délre fekvő területig.

Most az úgynevezett Szultán Abdullah kaszárnyába tartunk, amelyet a közeli Szultán Abdullah faluról neveztek el, amely még mindig az Iszlám Állam kezén van, csakúgy, mint az összes falu a Tigris folyó mentén.

A kaszárnya a frontvonal egyik legfontosabb pontja a pesmergák számára, mivel közel van Moszulhoz és több, az Iszlám Állam által kézben tartott, stratégiai fontosságú faluhoz.

A dzsihadisták sokszor próbálkoztak azzal, hogy elfoglalják ezt a helyet, de nem jártak sikerrel.

Kemény harcok folytak ott, és a dzsihadisták a háború során először vetettek be vegyi fegyvert.

Ahogy azt az egyik katonától hallottuk: ha a Szultán Abdullah barakk az Iszlám Állam milicistái kezébe kerül, akkor Erbil is elvész.

Az Iszlám Állam dzsihadistáinak rádióforgalmazását hallgatjuk a pesmergák adó-vevőjén keresztül. Ennek használatával néha be tudnak hatolni a milicisták frekvenciájára.

Habár ezen kódolt üzenetek hangzanak el, ezeket a pesmergáknak sikerült megfejteniük, így több támadást is sikeresen megelőztek.

De más módon is törekednek a biztonságra: körbeaknázták a területet, hogy megakadályozzák az ellenség átjutását. Bármikor is támadjanak a dzsihadisták, a pesmergák távirányítással felrobbantják az aknákat.

Mohamed Asza’ad dandártábornok megmutatta nekünk, hol vannak az Iszlám Állam állásai a pesmergák barakkjai körül. Mintegy 800-1000 méterre állomásoznak innen a dzsihadisták.

A területet azért létfontosságú megtartani, mert a Kirkukot, Erbilt és Moszult összekötő utak mentén fekszik.

- Ha bármilyen mozgást észlelünk az ellenfél részéről, a katonáink azonnal lőnek hol a gépfegyverekkel, hol a nehéztüzérséggel. Mindig erős választ adunk a támadásaikra, hogy megakadályozzuk a beszivárgásukat a területeinkre – mondta a dandártábornok.

Miközben a barakkban voltunk, a katonák két Iszlám Államhoz tartozó milicista mozgását észlelték. Elkezdtek lőni rájuk. A katonák számára ez egy megszokott jelenet, része a napi rutinnak itt és minden más hadszíntéren.

A stáb ezek után érkezett meg a Fekete Tigris nevű táborba, Barazani főhadiszállására. Ő a pesmergák vezérőrnagya Makhmúr kerületben. Arról beszélgetünk vele, hogy milyen figyelemreméltó szerepet játszottak a pesmerga harcosok az elmúlt két évben, hogy hány stratégiailag fontos települést szereztek vissza a szélsőségesektől: nemcsak Irakban, de Szíriában is.

- A pesmerga erők 1000 kilométer hosszú frontszakaszon néznek szembe az Iszlám Állammal, és az ellenük folytatott háború alatt egyedibbnél egyedibb, szokványosnak egyáltalán nem mondható taktikákkal kell szembesülnünk, amiből az következik, hogy sokkal fejlettebb felszerelésre van szükségünk, megfigyelő kamerákra, radarokra, mozgás- és hőérzékelő szerkezetekre, hogy megakadályozzuk előrenyomulásukat – mondta Sirwan Barazani parancsnok.

- A megfelelő felszerelés hiánya ellenére katonáink maximálisan odateszik magukat, ahogy Ön is a saját szemével láthatta, a frontvonalban, ahol Ön is járt ugye, különösen azon a helyen, ahol mustárgázzal bombáztak bennünket, a háború kitörése óta egyébként először. Több mint 36 támadás érte azóta azt a területet, ahol ma az Önök stábja is járt, és az Iszlám Államnak egyetlen kilométerre sem sikerült megközelítenie minket – tette hozzá.

Az Euronews stábja ezután Makhmúrból Kirkuk felé vette az irányt: a települést nemrég sikerült felszabadítani a dzsihadista ellenőrzés alól. Az Irak egyik leggazdagabb olajmezőjének a tetején elhelyezkedő város most a pesmergák fennhatósága alatt van. 

A forgatócsoport egyenesen a pesmerga frontvonalba tartott. A Bagdadtól 250 km-re északra lévő, vegyes lakosságú Kirkukba.

A városban a szélsőséges iszlamisták az arab lakosság körében reméltek támogatókat verbuválni.   

Az iraki kurd hadsereg parancsnoksága alatt harcolnak kormánycsapatok is, amelyek a már újraszervezett iraki fegyveres erőkhöz tartoznak. Azon a nyáron, amikor az Iszlám Állam – akkor még Iraki és Levantei Iszlám Állam néven – lerohanta Irakot, a hadsereg mindent hátra hagyva menekült a kegyetlenségükről hírhedt terrorista osztagok elől. A dzsihadistákkal akkoriban – 2014 júniusától egészen november végéig csak a pesmergák álltak ki.

A Kurd Felszabadító Mozgalomhoz tartozó frontot látogatjuk meg, Iránból érkezett kurd harcosok vannak itt, akik kurdisztáni társaiknak nyújtanak támogatást.

- Az Iszlám Állam minden területet megtámadott a kurdisztáni régióban. Nekünk sikerült egyre közelebb és közelebb férkőznünk a Kirkuktól nyugatra lévő Dibs körzethez, mivel azok a területek az iraki hadsereg ellenőrzése alatt álltak, al Maliki parancsára kivonultak, fejlett, színvonalas fegyverzetüket hátrahagyva, gyakorlatilag kezébe adva a dzsihadistáknak. Így válhatott a szélsőségesekből erő, hiszen ezekkel a fegyverekkel harcolnak ellenünk – mondta Husszein Jazdan, katonai vezető.

A kurd pesmergák soraiban szép számmal nők is harcolnak. Életkoruk 18 és 40 év között van. Mindannyian önkéntesek, nem kapnak fizetést azért, mert fegyvert fognak. Nem várnak semmit azért, mert hazájukat szolgálják. A katonanőket úgy képezték ki, hogy ha kell, utolsó leheletükig harcoljanak, de ne adják fel a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezettel szemben. Tiszta és egyértelmű parancsot kaptak: semmiképpen nem eshetnek fogságba. Ehhez tartják is magukat.

- Az Iszlám Állam minden ereje és brutalitása ellenére képtelen volt elérni benünket. Ez annak köszönhető, hogy keményen szembenéztünk és szembeszálltunk velük. A katonáink, férfiak, nők egyaránt kőkemények, mindent képesek feláldozni a harcban. Én azért harcolok, mert így akarok bosszút állni azokért a nőkért, akiket az Iszlám Állam dzsihadistái gyilkoltak le – mondta Berevan Szadekfar katonanő.

A harcok, a készültség nem szűnik, hiszen meg is kell tartani a települést.

Mindeközben egymás után hagyják el otthonaikat az ott élők. Meg sem állnak az Erbiltől délkeltre lévő Makhmúr városáig. Nem ritka, hogy a menekülők autóit a szélsőségesek fegyverei lyuggatják ki. Makhmúrban az ifjúsgi központban lelnek menedéket. Ahol tömeg van, zsúfoltság, de itt legalább egy időre nem érzik magukat életveszélyben. Persze ez az érzés sem tart sokáig. 

Csaknem háromezren érték el Makhmúr körzetet, mióta a harcok elkezdődtek. Gyermekek, nők, családok szakadtak el egymástól: ssokan menekülés közben veszítették el szeretteiket. Sem gyógyszer, sem élelem nem jut nekik elég, orvosi ellátáshoz is csak nehezen jutnak hozzá. A nemzetközi humanitárius szervezetek küzdenek a helyzet javításáért, de ez inkább nevezhető szélmalomharcnak, mint sikernek.

- Éhesek vagyunk, szomjasak vagyunk, ez kínszenvedés. Kicsit olyan, mintha egy börtönben lennénk. És közben rettegünk, bombák hullanak körülöttünk, gránátok hullanak a fejünk mellett, holott ide is olyan helyről jöttünk, ahol életveszélyben voltunk – mondta egy asszony.

Az iraki hadsereg és a persmergák szigorúan elszeparálják a nőket és a férfiakat, és alaposan vizsgálódnak, hogy nem bújik-e meg Iszlám Állam-tag közöttük. Ha ezt kizárták, csak utána maradhatnak Makhmourban. 

Stábunk ezek után egy Khurbardan nevű faluba indult el, amelyet látogatásuk előtt öt nappal szabadítottak fel a dzsihadista fennhatóság alól. 

A Moszultól délre, Makhmúrtól 10 kilométerre nyugatra található falu a frontvonal határa. Azok a települések, amelyeket már visszafoglaltak a dzsihadistáktól, továbbra is naponta elszenvednek aknavető támadásokat, és az orvlövészek is fenyegetik őket. Ezen a sík területen bármikor támadhatnak még a szélsőséges fegyveresek. Az iraki hadsereg és a pesmerga erők katonai barakkjait ennek a határvonalnak a mentén állították föl. Innentől stábunk sincs biztonságban.

A katonák lassan közelítik meg Khurbardan falut, mert az Iszlám Állam fegyveresei rengeteg taposóaknát hagytak hátra, hogy ezzel is lassítsák a hadsereg előrenyomulását. Így minden lépést meg kell fontolni. Érkezésünk előtt nem sokkal egy katonai járművet semmisített meg egy ilyen akna. 

Az iraki hadsereg napközben próbálja megtisztítani a taposóaknáktól az utat, de a szélsőségesek éjszaka újra telepítik azokat. Az Iszlám Állam fegyveresei kis csapatokban támadnak, hogy a szövetséges erők ne tudják lebombázni őket. Az itt zajló harc nem nevezhető klasszikus háborúnak, inkább milíciák és gerillák hadviselésének.

- Az iraki hadsereg számára ez a település egy komoly frontvonal, telis-tele hátrahagyott taposóaknákkal. Szigorú, rendkívül határozott és betartandó katonai utasításokat kaptunk kísérőinktől, minden lépésünket meg kell fontolnunk, mert mindenütt aknánk lehetnek – mondta az Euronews tudósítója.

Mindenütt láthatók a pusztítás nyoma Khurbardan faluban, amely teljesen üres, kihalt, kísérteties. A forgatócsoport rendkívül lassan halad a település belseje felé, mert számos olyan rész van, amelyről egyáltalán nem lehet tudni biztosan, hogy nincs-e aláaknázva. 

- A faluért folytatott harcban, két kedves bajtársamat veszítettem el, és akkor még nem beszéltem azokról, akik megsebesültek. Mégis, hittel és bizakodással harcolunk tovább, még több győzelemben reménykedve, a végső célunk pedig az, hogy az iraki hadsereg minden iraki területet visszafoglaljon. Hogy mindenki, aki elmenekült a harcok elől, visszatérhessen korábbi lakóhelyére. Hogy újra békében élhessünk ebben az országban, mintha ez az egész nem is lett volna, hogy elfelejtsük végre – mondta Raed Hakim őrnagy.

Áthaladva a harcok dúlta település romjain, az Iszlám Állam egyik alagútja felé tartott a stáb: ezek az alagutak rendszerint egy házból indulnak és egy másik házban érnek véget.

A föld alatti folyósók rendkívül szűkek és épphogy csak annyira magasak, hogy az ember fel tudjon állni benne. A dzsihadisták azért ásták ezeket a vájatokat, hogy a légicsapások elől elrejtőzhessenek, tudjanak szabadon mozogni és tárolni a fegyvereket, robbanóanyagokat. 

Az alagútrendszerre akkor bukkantak rá a kurd erők, amikor felszabadították a környéket, amely több mint egy évig volt a dzsihadista terrorszervezet uralma alatt. 

- Amikor támadás éri a dzsihadistákat, ebbe az alagútba menekülnek. Másfél kilométer hosszan kanyarog, ilyen távolságra képesek elmenekülni. Több ilyen alagút van, több tucat, amely lakóépületekhez vezet – magyarázta egy iraki katona. 

A stáb ezután a település mecsetjébe lépett be, oda, ahol érkezésük előtt öt nappal egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát. Az Iszlám Állam kamikázéja iraki katonákat szemelt ki célpontul. A falu visszafoglalásáért harcoló katonák célba vették, rálőttek, ám a férfinak sikerült elérnie a mecsetet, beszaladni és működésbe hozni a testére erősített robbanószerkezetet – számos ember életét kioltva odabent.

Az egyik khurbardani katona arról beszélt tudósítónknak, hogy a végsőkig fognak harcolni az Iszlám Állam gyilkológépezete ellen.

- Eddig tulajdonképpen nagyon jól haladtunk, katonatársaim harci kedve még mindig töretlen, valódi hősök ők, készek a további harcra, mert hiszik, hogy eltörölhetjük a Föld színéről a szélsőségeseket, ezt az aljas terrorszervezetet – mondta a harcos. 
 
Ezuátn egy fiatal katonanővel Naishtemannal készítettünk interjút. A mindössze 19 éves nő egy forradalmár kurd család lánya, így nem is volt kérdés, hogy beáll harcolni a frontvonalba. Nemrég ment férjhez, férje ugyancsak a frontvonalban harcol az Iszlám Állam dzsihadistái ellen. Hiányzik neki a családja, de a haza védelme mindennél előbbrevaló. 

- Több Iszlám Állam-tagot sikerült már megölnöm a csatákban, és voltak, akiket csak megsebesítettem. A frontvonalat semmiképpen nem adjuk, mindenáron megvédjük, hiába támadnak bennünket időről időre újra a dzsihadisták. A magánéletem és a harcolás összetartozik, de a személyes, legbensőbb álmom az persze az, hogy békében és szabadságban élhessek a családommal. Ez minden, amit szeretnék. Hiszem, hogy egyszer eljön ez az idő – mondta.

Egy éve csatlakozott a harcosok soraiba. Azóta sok minden változott benne, de egyvalami nem: nem veszítette el a reményt, egy szebb jövő reményét. Ez az, ami életben tartja.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

Insight

Ciprasz: nincs szükség újabb megszorításokra Görögországban