rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

30 éve történt a csernobili atomkatasztrófa


Ukrajna

30 éve történt a csernobili atomkatasztrófa

Éppen 30 éve, 1986. április 26-án történt a csernobili atomkatasztrófa. Az atomerőmű egyik reaktora gőzrobbanás miatt kigyulladt, és robbanások sorozata után nukleáris olvadás következett be. A baleset következtében radioaktív hulladékkal szennyeződött a Szovjetunió nyugati része, Európa több országa és Amerika keleti része.

A sugárfertőzés több ezer rákos megbetegedést okozott a régióban, köztük a szomszédos országokban is.

A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas régiók szennyeződtek, és mintegy 200 000 embert kellett kitelepíteni.

A Párizsi Egyetemen nemrégiben konferenciát rendeztek a csernobili katasztrófa 30. évfordulója alkalmából.

Itt szakértők beszéltek saját tapasztalataikról és arról, milyen kihívásokkal kell a régiónak szembenéznie. Ukrajna franciaországi nagykövete szerint a munkálatok vége 2017-re várható.

– De természetesen fertőtleníteni kell a szarkofág tartalmát. Ehhez pedig több időre lesz szükség. Ha nem tévedek, ezen munkálatok vége 2023-ra várható.

Néhányan azonban a veszély ellenére úgy döntöttek: visszatérnek a fertőzött területre.

Galina Ackerman, a caeni egyetem kutatója elmondta:

– Mivel nem lehet nyolcmillió embert kitelepíteni, vannak, akik a fertőzött területeken élnek. Ez pedig elég kockázatos. Még a létesítmény körüli 30 kilométeres tiltott zónában is vannak olyan területek, amelyek elméletben lakhatóak. A probléma az, hogy ahhoz, hogy a lakosság környezetét élhetővé tegyük, hatalmas beruházások kellenek.

Az élővilág, az állatok ugyan visszatértek a területre, de a valószínűleg megfertőződött tápláléklánc hatásait egyelőre nem lehet teljesen lemérni.
A caeni egyetem egy szociológusa szerint a Csernobil környékén élők nincsenek tisztában a veszély mértékével:

– Csernobil után már nem szemlélhetik nyugodtan azt, ami a tányérukra kerül, sem a kertet vagy az erdőt. Ugyanakkor sok minden ugyanolyan maradt, mint amilyen a baleset előtti időszakban volt. Fizikailag a dolgok nem változtak meg. Szóval ez egy kicsit tudathasadásos állapot, hiszen a fertőzés láthatatlan, de tudjuk róla, hogy létezik. Az általa okozott hatások pedig késleltetve jelennek meg. A fertőzött zónában élő emberek nagy része pedig azt kérdezi: miért vagyunk bezárva? Miért telepítettek szögesdrótot, miért lakoltattak ki minket? Nézzék csak, itt is tudunk élni, méghozzá jól.

Okszana Paslovszka, a római La Sapienza Egyetemen dolgozó ukrán tudós elmondta:

– A helyzetet a legjobban az mutatja be, hogy az emberek egyszer egy évben visszatérnek a fertőzött területekre. A húsvéti szünet idejére időzítik a látogatást. És hogy hová mennek? A temetőkbe, hogy leróják tiszteletüket halott szeretteik előtt.
Manapság becslések szerint mintegy 800 ember lakik a sugárfertőzött területeken. Az itt élők várható életkora 45-50 év.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

világ

George Clooney is részt vett az örmény tömegmészárlásra emlékező jereváni menetben