Isabelle Kumar, euronews: Évtizedek óta 2015 volt a leggyilkosabb év volt Európában, és ez leginkább az úgynevezett Iszlám Államnak köszönhető. Mit
Isabelle Kumar, euronews: Évtizedek óta 2015 volt a leggyilkosabb év volt Európában, és ez leginkább az úgynevezett Iszlám Államnak köszönhető. Mit tartogat ezek után 2016, és vajon hogyan lehet harcolni az Iszlám terror ellen. A Pozsonyban tartott Globsec biztonságpolitikai fórumon a Iszlám Állam ellenes koalíció korábbi vezetőjével John Allen tábornokkal beszélgetek.
Tábornok úr, köszönöm, hogy itt van velünk.
John Allen: Köszönöm a lehetőséget.
Isabelle Kumar: Látva, hogy az Iszlám Állam milyen területeket nyer nem gondolja, hogy hosszú háborúra kell berendezkedni?
John Allen: De, muszáj. És igazából biztosra mennék abban, hogy legyenek olyan területek, ahol egyáltalán nem tudnak előretörni, sőt inkább veszteségeket szenvednek. 18 hónappal ezelőtt más szerkezetű volt ez a terrorszervezet. Mostanra távoli tartományok, úgynevezett vilajetek álltak össze, ahol Észak-Afrikától egészen Délkelet-Ázsiáig sok terület felett rendelkeznek. Ez rengeteg fejtörést okoz, érdemes nagyon komolyan venni és helyi szinten is foglalkozni vele. Az igaz kihívás azonban inkább az, hogy hogyan lehet felszámolni a globális hálózatot, ami ezeket a tartományokat összeköti az szíriai és iraki központtal.
Életrajz: John Allen tábornok
- John Allen négycsillagos nyugalmazott amerikai tábornok
- 2013-ban vonult vissza, azóta az amerikai kormány tanácsadója
- 2014-ben Barack Obama az Iszlám Állam-ellenes koalíció különmegbizottjának nevezte ki.
- Egy évvel később leköszönt a posztról
Isabelle Kumar: Bármikor indul komolyabb hadművelet a csoport ellen Szíriában és Irakban, akkor a terrorszervezet a hálózatához fordul és ennek olyan eredménye lehet, mint a brüsszeli és párizsi merényletek voltak?
John Allen: Mi is ezt látjuk, pontosan ez történik Minél jobban fenyegetjük őket, annál inkább megpróbálnak ebből úgy szabadulni, hogy máshol támadnak. Ha Nyugat-Európára csapnak le, akkor a Iszlám Állam-ellenes koalíció lakosságát támadják. Ezzel azt akarják elérni, hogy megjelenjen egy törésvonal a koalíción belül, vagy megzavarják a működését. Szóval erre lehet számítani. Ezért is nagyon fontos megérteni ezt a hálózatot.
Isabelle Kumar: Irakot és Szíriét nézve egyértelmű, hogy a terroristák szeretik a hatalmi vákuumot. És látva, hogy befészkelték magukat Belgiumba, ami jelenleg szinte egy működésképtelen állam, akkor vajon csak véletlen egybeesés, hogy épp itt találtak maguknak európai bázist?
John Allen: A vákuum helyett mást mondanék. A terroristák megpróbálják megtalálni azokat a pontokat amelyek mentén társadalmak, országok, szervezetek, jogi egységek együttműködnek, szerveződik és él a világ. Bármilyen kötőanyagot, ami embereket és országokat kapcsol össze. Az összekötő kapcsokat megtalálva odatelepülnek, majd terveznek, bázist építenek ki és támadásokat próbálnak végrehajtani.
Isabelle Kumar: Ha a hagyományos háborús módszereket vesszük, akkor egy komoly hadművelet milyen hatással lenne az úgynevezett „kalifátus” globális hálózatára?
John Allen: Egy végső hadműveletnek teljes körűnek kell lenni nem korlátozódhat csupán a terroristák szíriai és iraki központjaira. Egy ilyen offenzívának egyszerre kell megzavarnia a hálózatot és a központot is. Tehát a különböző tartományokat és a központot azonos nyomás alatt kell tartani.
Isabelle Kumar: De ez hogyan lehetséges? Ha megnézzük a hálózatot, akkor az látható, hogy ezek a csoportok jól elrejtőztek, és időnként egy láthatatlan ellenséggel van dolgunk, akiket nehéz megfigyelni, hogy hogyan gyártanak bombákat lakásokban.
John Allen: Igen, ez így van. Ezt a folyamatot térképezzük fel a titkosszolgálatokon keresztül. Ezen keresztül érthető csak meg a terrorszervezet működése. Most úgy tűnik, hogy láthatatlanok, és olyan mintha mindenhol jelen lennének, de egy komoly titkosszolgálati munkával felderíthetők, és megtalálhatók azok az alközpontok, amelyek fontosak nekik, illetve azok a folyosók, amelyek muszáj keresztül haladniuk, ha hatékonyak akarnak lenni. Amiről korábban beszélt, vagyis az állandó nyomás alatt tartás csak így érhető el. Ha felfedezzük a csatornáikat, akkor állandó védekezésre lehet őket kényszeríteni. Ez a folyamat zajlik éppen. Rá kell építeni a hálózatukra egy titkosszolgálati egységet, de ez a munka épp csak, hogy elkezdődött.
Isabelle Kumar: Úgy tűnik elég lassan reagáltunk erre.
John Allen: Azt mondanám, hogy a mi szervezeti megközelítésünkben először meg kell érteni, hogy hol vannak az összekötő pontjaik és ezek hogyan működnek. Látni kell, hogy mi köti össze szervezeteket és milyen mechanizmusok hajtják.
Isabelle Kumar: Ön elégedett az offenzívával?
John Allen: Egyelőre nem vagyunk offenzívában. Egyelőre feltérképezzük a működésüket és megpróbáljuk nyomon követni őket úgy, hogy meg tudjuk egymással osztani a fontos információkat. Együtt kell működni a különböző országok titkosszolgálatainak, a terror-ellenes és a bűnüldöző szerveinek. Az együttműködés mentén értjük meg ugyanis a terrorszervet működését, hogy aztán kíméletlenül meg tudjuk őket támadni. Ez nagyon fontos, és most kezd igazán összeállni a kép.
Isabelle Kumar: Frusztrálta önt, amikor a koalíció koordinátoraként
nem kapott a partnerektől kellő mennyiségű információt?
John Allen: Nem mondanám, hogy frusztrált voltam, de feltűnt, hogy többet kell tenni és azt látom, hogy ez a folyamat elkezdődött.
Isabelle Kumar: Megkapta Barack Obamától azokat az eszközöket, amiket akart, hogy legyőzhető legyen ez a terrorszervezet?
John Allen: Megkaptam, de az a folyamat, amit elindítottunk most kezd el működni. A mi hálózati modellünk akkor kezdett láthatóvá válni, amikor lejárt a mandátumom. Ettől függetlenül elégedett voltam a támogatással.
Isabelle Kumar: Korábban láttuk, hogy történtek kísérletek arra, hogy a tálibokkal tárgyaljanak. Ön szerint elképzelhető, hogy vala szóba álljanak az Iszlám Állam terroristáival?
John Allen: Szerintem ez nem valószerű. Folyamatosan támadják a nyugatot ez az ő doktrínájuk alapja.
Isabelle Kumar: Ön egy többoldalú támadási stratégiáról beszélt az imént. Mivel ez rendkívül bonyolultnak tűnik és valószínűtlen, hogy rövid távon kivitelezhető, mit tanácsolna a katonai vezetőknek, mit tegyenek?
John Allen: Az Iszlám Állam megerősödése nem egyik pillanatról a másikra történt, és a bukása sem így zajlik majd. A terrorszervezet annak köszönheti a létét és az erejét, hogy sok százezer ember rendkívül elégedetlen, és könnyen radikalizálódható, a szélsőséges szervezet pedig otthont adott nekik.
Tehát ahogyan a terrorszervezet elleni stratégiával foglalkozunk ugyanígy muszáj az őket megerősítő folyamattal is kezdeni valamit, vagyis az elidegenített és kiábrándított tömegekkel a régióban. Ez a hosszútávú megoldás és ezt fontos ismerni. Muszáj megszervezni és elindítani azt a folyamatot, amivel megérthető, hogy mi váltotta ki ezt a jelenséget, és közben azzal is lehet foglalkozni, hogy mi a terrorszervezet elleni leghatékonyabb védelem.
Isabelle Kumar: Biztos abban, hogy az Iszlám Állam legyőzhető?
John Allen: Igen, de a kihívás nem az, hogy legyőzzük őket a saját terepükön, hanem hogy megnyerjük ellenük az információs háborút. Nagyon erős üzenetük van. Nagyon keményen dolgoztunk az első másfél évben, hogy megcáfoljuk az üzenetüket. Azt gondolom, hogy a legnehezebb front az őket megerősítő társadalmi és politikai folyamatok ellensúlyozása, illetve az üzenetük elleni harc lesz.
Amikor versenyezhetünk az üzenetükkel a saját terepükön, és amikor az megcáfolható, akkor lehet az Iszlám Állam bukásáról beszélni.
Isabelle Kumar: Tábornok úr, köszönöm a beszélgetést.