Svájcban, Európa közepén van a Beznau 1. Jelenleg áll, bár az üzemeltető szerint a nagynyomású tartályon nem lukak vannak, csak egy kis ridegedés.
Ön próbált már elfoglalni egy atomerőművet? Leo Scherer túl van ezen – 9/11 után egy titkos Greenpeace-kommandó tagjaként meglehetősen közel jutott ahhoz, hogy hatalmába kerítse a világ legrégebbi atomerőművét a svájci Beznauban. Leo tanácsait megfogadva a menedzsment befoltozta a biztonsági réseket.
Leo a barátját, Heini Glausert látogatja meg, akivel egy újabb kockázatot tárnak fel: az árvizet. Az erőmű egy szigeten áll, a svájci nukleáris felügyelet szerint a magas vízállás sem okozhat gondot. A két aktivista nem bízik a hatóságokban.
- Az Aare folyó áradáskor teljesen megvadul. A hatóságok szerint harminchét centiméter emelkedést tud produkálni. Abszurd – szögezi le Heini Glauser. – Elég egy kis eső a méteres emelkedéshez. Azt írják, hogy az ár sebessége elérheti a hat métert másodpercenként. Független szakértők nekem azt mondták, hogy tíz méter per másodperc is lehet.
A Svájci Szövetségi Nukleáris Biztonsági Felügyelőség felszólította az erőművet működtető állami céget, az Axpót, hogy építsen egy árvíztől védett biztonsági energetikai rendszert. Az elmúlt években hétszáz millió svájci frankot költöttek az erőmű fejlesztésére.
### Nem áll ellent sem az árnak, sem a földrengésnek
A Brugg nevű kisváros tíz kilométerre van az erőműtől. Heini és Leo a régi árvizek szintjét mutatják. Heini bedolgozott a svájci környezetvédelmi minisztérium által készített átfogó tanulmányba, és arra figyelmeztet, muszáj tanulni a történelemből.
- Ez itt a 2007-es vízszint – mutatja Glauser. – 1852-ben két és fél méterrel magasabb volt a vízállás. 1480-ban és 1570-ben idáig ért a víz, teljesen elöntötte a városnak ezt a részét. Elképesztő mennyiségű víz vonult le, elöntve az egész térséget.
- Ez az erőmű nem képes ellenállni az áradásnak vagy a földrengésnek – teszi hozzá Leo. És ami ennél is fontosabb, nemrég gyenge statikai pontokat találtak a reaktor nagynyomású tartályában. Az erőmű már túl öreg, örökre le kellene zárni.
A világ legöregebb időzített bombája
Tavaly több mint száz kisebb-nagyobb hibát találtak a reaktor szívében. Azóta az erőmű nem működik, további vizsgálatokra vár.
- Hát igen, ez a legnagyobb baj ezzel az atomerőművel – mondja Glauser. – Soha, sehol a világon nem működött ilyen sokáig atomerőmű. Egy kísérletről van szó, amelyben mi vagyunk a nyulak. Addig működtetik az erőművet, amíg el nem törik.
Az üzemeltető szerint ez nem igaz, az úgynevezett ridegségből fakadó elváltozásokat nukleáris fizikusok, valószínűségszámításra és anyagfáradásra szakosodott matematikusok vizsgálják rendszeresen. Ugyanakkor valami gond mégiscsak lehet: először azt mondták, októberben indul újra az erőmű, azután februárról volt szó. Most éppen július a céldátum.
Az nem lyuk, hanem ridegedési folyamat
Az Axpó kommunikációs szakemberei többször elutasítottak az inerjúkérelmünket. Újra és újra próbálkoztunk, végül a kategorikus nemből lett egy nem túl lelkes “jól van, csináljuk”.
- Természetesen nincsenek lyukak a nagynyomású tartályon, sem repedések – mondja Antonio Sommavilla, a cég szóvivője. – Hibák vannak, a reaktor nagynyomású tartályán találtuk őket. Ridegséget, anyagfáradást okozó hatásról van szó… de az eddig vizsgálatok alapján úgy gondoljuk, hogy általánosságban véve nincsen olyan üzembiztonsággal összefüggő ok, ami miatt ne lehetne újraindítani és folyamatosan használni az erőművet.
A két aktivista nem ért egyet. A helyiek a nukleáris biztonsági felügyelet épülete előtt demonstrálnak. A felügyelet a vádak szerint szorosan összefonódott az atomerőmű-lobbival.
- Jelenleg az üzemeltetőnek kellene elmagyaráznia nekünk, milyen kiterjedésűek azok a hibák, amelyeket találtak – mondja Sebastian Hueber, a felügyelet kommunikációs vezetője. – Be kell mutatniuk, milyen hatással vannak a hibák a szerkezet integritására. Ha az üzemeltető nem tudja biztosítani a tartály teljes sértetlenségét, akkor nem adjuk meg az engedélyt az erőmű újraindításához.
Döntsön a nép
Svájc már felhagyott az új atomerőművek építésével. A régiek üzemben tartásáról szóló vita azonban még hevesen lángol. Az atomerőmű-ellenes mozgalom egy népszavazást kezdeményezett, amelyre majd ősszel kerül sor.
- A svájci népnek kell eldöntenie, hogy negyvenöt év után kötelező legyen-e lekapcsolni az atomerőműveket – mondja Nicola Bossard, a népszavazás egyik kezdeményezője. – Ha sikeres lesz a népszavazásunk, akkor ezt az erőművet már jövőre le kell választani a hálózatról.
Web Bonus
Hueber: Az embereknek nem kell aggódniuk a beznaui atomerőmű miatt
A Svájci Szövetségi Nukleáris Biztonsági Felügyelet kommunikációs vezetőjét kérdeztük a Beznau 1. erőmű biztonságát illető kérdésekről. A teljes interjút német nyelven itt tekintheti meg.
Sommavilla: ‘Európának nem kell aggódnia a beznaui atomerőmű miatt’
Antonio Sommavilla a Beznau 1-est működtető Axpó nevű állami cég szóvivője. Bár az euronews-nak elismeri, hogy zajlik egyfajta “ridegedési folyamat” a reaktor nagynyomású tartályában, de ezzel együtt az erőmű biztonságos. A teljes interjút német nyelven itt tekintheti meg.
Prasser: a Beznau 1-es nagynyomású tartálya ‘gyártási hibáktól szenved’.
Horst-Michael Prasser Svájc egyik vezető fizikusa, aki támogatja az atomerőműveket, az atomenergia pápájaként emlegetik a közösségi oldalakon. Úgy látja, hogy a Beznau 1-es reaktor nagynyomású tartályán talált hibák “új jelenségek, vagy újonnan felfedezett olyan jelenségek, amelyek alapos vizsgálatot igényelnek”. A teljes, angol nyelvű interjút itt találja.
Kasser: A beznaui erőmű nagyszabású nukleáris balesetet okozhat Európa szívében
Florian Kasser atomenergia-ellenes aktivistaként dolgozik a svájci Greenpeace-nek. Azt szeretné, ha az erőművet mihamarabb bezárnák. A teljes, angol nyelvű interjúért kattintson.
Rechsteiner: A Nukleáris Felügyelet a lehetséges népirtás pártján áll
Rudolf Rechsteiner volt svájci képviselő, aki alapvető energetikai változásokat szeretne Svájcban. Egy rövid német nyelvű nyilatkozatban kelt ki a svájci nukleáris felügyelet ellen – a nyilatkozatot itt tekintheti meg.