rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa: Egy nap elítélhetik Aszad elnököt


the global conversation

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa: Egy nap elítélhetik Aszad elnököt

Az ENSZ emberi jogi főbiztosára nagy felelősség hárul ezekben a nehéz időkben. Vele készített interjút a Global Conversation.

Audrey Tilve, Euronews: – Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, akire nagy felelősség hárul ezekben a nehéz időkben. A menekültválság közepén, öt évvel a szíriai háború kezdete után, miközben a háború új formái a nyugati demokráciák határait feszegetik. Hogyan tudja megvédeni az emberi jogokat? Erről beszélgetünk Zaid Raad el-Husszeinnel. Üdvözlöm a Global Conversation-ben!

Zaid Raad el-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa: – Köszönöm!

Audrey Tilve, Euronews: – Kezdjük az Európa és Törökország közt létrejött ellentmondásos egyezséggel, amelyet megpróbálnak végrehajtani. Görögország megkezdte a menekültek visszaszállítását Törökországba. A terv szerint ezt tömeges méretekben hajtják végre. Ön nagyon kritikus ez ügyben. Miért?

Zaid Raad el-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa: – Négy pont ad aggodalomra okot. Az első az, hogy a folyamatot feldolgozó központok fogvatartási központokká válnak, és ezt már látjuk is Leszbosz szigetén. Aggódunk a humanitárius körülmények miatt is, és hogy vajon Törökország biztonságos harmadik országnak bizonyul-e. És végül, úgy tűnik, visszás helyzetet teremt az, hogy mindenkit vissza akarnak küldeni, ugyanakkor ott az egyéni mérlegelés elve.

- A Szíriával szomszédos országok óriási terhet viselnek. Csaknem ötmillió ember menekült el Szíriából, és ezek többsége Törökországban tartózkodik jelenleg, de Libanonban és az ön országában, Jordániában is élnek. Mintegy két hónappal ezelőtt Abdullah jordán király azt mondta: át fog szakadni a gát. Ezt hogy értette?

- Ha megnézi a GDP arányos adósságrátát, az emelkedik amiatt a felelősség miatt, amit a szomszédos országokra róttak, különösen Libanonra és Jordániára. Azt hiszem, úgy érzik, hogy ez nagyon nem fair. A konfliktus immár öt éve tart, és ezeknek a fajta válságoknak a rendezése főként az ENSZ Biztonsági Tanácsára hárul, amiben öt tagállam vesz részt, és amelyeknek különleges felelőssége van. Az ilyen konfliktusok megelőzésére, a II. világháború után bevezetett mechanizmus nem volt sikeres Szíria esetében, és az Iszlám Állam Szíriából Irakba való exportálásához vezetett, valamint a mostani menekültáradat kialakulásához.

- Azt mondja, hogy az ENSZ BT nem volt képes kialakítani egy közös álláspontot arról, hogy mi a helyzet ma Szíriában?

- A Biztonsági Tanácsnak különleges felelőssége van annak biztosításában, hogy véget vessen az olyan jellegű konfliktusoknak, amelyek más térségekre is átterjedhetnek, nagyon veszélyesek, és sok szereplőt bevonzanak, ahogyan ez Szíriában történt. És az, hogy ez nem sikerült az elmúlt öt évben, egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Biztonsági Tanács megbukott.


Életrajz: Zaid Raad el-Husszein

  • 2014. szeptember 1-jén nevezték ki az ENSZ emberi jogi főbiztosának.
  • Korábban Jordánia állandó képviselője volt az ENSZ-ben.
  • Komoly ismeretei vannak a nemzetközi büntetőjog, a nemzetközi jog, az ENSZ békefenntartók és a konfliktusok utáni békefenntartás területén.
  • Központi szerepet játszott a Nemzetközi Büntetőbíróság megalapításában, és elkötelezett az ENSZ békefenntartó missziójánál tapasztalt szexuális visszaélések elleni harcban.

- Ön az első muzulmán, akit emberi jogi főbiztosnak neveztek ki. Európában egyre növekszik a muzulmán közösséggel szembeni feszültség az Allah nevében elkövetett terrortámadások miatt. És bár én is tudom, és ön is tudja, hogy ennek a vérontásnak semmi köze a valláshoz, a muszlimokra egyre nagyobb gyanakvással tekintenek Nyugaton. Ezt figyelembe véve, mi lenne az európai muzulmánoknak szánt üzenete?

- Azt hiszem, hogy ha alaposabban megnézzük a fejleményeket, azt látjuk, hogy ezek a szélsőséges csoportok a muzulmánokat célozták, más muzulmánokat, akik mellett számban eltörpülnek a nem muzulmánok, kivéve bizonyos csoportokat Irakban például. De ezeknek a szélsőségeseknek a szemében, azok, akik nem osztják az ő ideológiájukat, hitehagyottnak számítanak, és nem méltók az életre, és ezzel már korábban is szembe kellett néznie az iszlám világnak. Ezt az egészet az iszlám szemszögéből kell vizsgálnunk. Amire még szüksége van Európának az, hogy megértse, ha általánosít, annak szörnyű eredménye lesz. Az európai történelem számos példával szolgált erre, ezt nem szükséges kifejtenem.

- A büntetlenség elleni harc az ön egyik legnagyobb kihívása. Ön nagyon elkötelezett volt a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásában 2002-ben. 14 évvel később, javítson ki, ha tévedek, azt hiszem, mintegy három embert ítéltek el. És mindegyik ítélet és folyamatban lévő nyomozás csak egy kontinenst érint: Afrikát. Miért?

- Meg kell értenie, hogyan működik a bíróság. A bíróság az igazságszolgáltatás alapján működik, ami csak akkor érhető el, ha egy ország csatlakozik hozzá vagy ha a Biztonsági Tanács napirendre veszi.

- Így a bíróság hatáskörét korlátozza az a tény, hogy sok ország nem ismerte el?

- Igen vagy a Biztonsági Tanács nem vett napirendre egy esetet, és ezért nincs igazságszolgáltatás. Amikor először megállapodtunk a jogszabályban, azt hiszem, azt éreztük, hogy a világ egy éjszaka alatt megváltozik majd. Azt éreztük, hogy ez olyan fontos lépés a büntetlenség megszüntetéséhez, hogy a világ egyik napról a másikra megváltozik majd. Visszanézve meg kell érteni, hogy hosszú időt vesz igénybe, hogy a politikai vezetők világszerte megértsék azt, hogy senki sem gyakorolhatja korlátlanul a hatalmat, hogy van egy határ arra, hogy lehet levezényelni egy katonai akciót, hogy nincs hajlandóság arra, hogy beleegyezzenek az amnesztiába az emberi jogok hivatalának részéről vagy az ENSZ más hivatalai részéről, amikor megpróbálunk békeegyezményt létrehozni például.

- Hadd kérdezzek egy konkrét kérdést egy konkrét példával! Szíria nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Van arra bármi esély, hogy Bassar el-Aszadot elítélje ez a bíróság egy nap?

- Igen, van. Azt hiszem, ez megtörténhet. Soha nem mondhatjuk, hogy ezek az emberek, akiket a bűntettek kitervelőinek gondolunk, megússzák az igazságszolgáltatást, mert számos esetben láttuk, hogy az emberek…

- Hogyan?

- Bizonyítékot gyűjtünk, egyre több ügynökség gyűjt bizonyítékot, és idővel reméljük, hogy a bizonyítékok a bíróság elé kerülnek majd, ahol a megvádolt személyt perbe fogják.

- Az ENSZ békefenntartókról kialakított képet nagyban rontotta a sok szexuális zaklatási ügy az elmúlt években. Nemrég több mint száz esetet jelentettek a Közép-afrikai Köztársaságban. Az a szabály, hogy az elkövető katonákat haza küldik és az egész egységet. De nem kötelesek elítélni ezeket az embereket. Ez elegendő?

- Köszönöm, hogy felhozta ezt a témát. Úgy értem, teljesen visszataszító, hogy vannak emberek, akikbe az áldozatok, a közösségek, sérülékeny közösségek a bizalmukat helyezik, a békefenntartókba, akiket ezekkel a szörnyű tettekkel vádolják. A küldő országra hárul, az állampolgárságuk szerinti országra, hogy biztosítsa, ne lehessen büntetlenség. A legtöbb, amit az ENSZ tenni tud az, hogy alapvetően eltávolítja őket a szolgálatból, és visszaküldi őket.

- Tehát, ha ezek az országok nem akarják elítélni ezeket az embereket, akkor nincs mit tenni…

- Nyomást gyakorolhatunk rájuk, és igen, az ENSZ mondhatja azt, hogy többé nem fogadunk katonákat abból az országból, és ehhez hasonló más nyomásgyakorlás. De alapvetően ők azok, akiknek fel kell ismerniük azt, hogy a felelősség rájuk száll vissza.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

the global conversation

Bolgár elnök: a pénz nem számít, ha a jövőről van szó