Két éve keresik a chiboki lányokat Nigériában

HIRDETÉS

Két éve történt, hogy elraboltak több száz diáklányt Nigériában. Többségük azóta sem került meg. Az ország északi részén, Borno állam egyik iskolájából hurcolta el őket a radikális iszlamista, Boko Haram nevű terrorszervezet. A fegyveres csoport a nyugati kultúra ottani térnyerése, így aztán a nők iskoláztatása ellen is harcol.

A küldetéstudatra ebben az esetben rácáfolt vezetőjük, Abubakar Sekan akkori videoüzenete, amelyben fogolycserét ajánl, vagyis a lányokért cserébe elfogott harcosait akarja.

Összesen 276 gimnazista lányt vittek magukkal a Boko Haram osztagai 2014. április 14-ről 15-re virradó éjjel Chibokból. A hír akkor bejárta a világsajtót, mindenki szörnyűlködött, a világ vezető politikusai egymás után ítélték el az akciót, úgyhogy akkor még senki sem gondolta, hogy a legdörzsöltebb katonai szakértők és elitalakulatok bicskája is beletörik majd a küldetésbe – nem fogják tudni hazahozni a lányokat.

Talán ha ötvenen voltak köztük, akiknek sikerült megszökniük. Nekik és az elkeseredett szülőknek három hónapjukba telt, mire eljutottak az államfőhöz. Goodluck Jonathan hetekig nem tartotta szükségesnek, hogy megszólaljon az ügyben. És nyilván jó oka volt erre. A Boko Haram ugyanis 2009 óta szünet nélkül szedi áldozatait Nigéria északi részén és a határ túloldalán, vagyis Csádban, Kamerunban, Nigerben is. A nigériai kormány többször is ígéretet tett a milícia felszámolására, de csak nem történt semmi. 2014-re már több ezer halott, sok száz elrabolt nő és gyerek, több megszállt település volt a Boko Haram bűnlajstromán.

A több mint 200 eltűnt lány kiszabadításáért folyamatosan szervezik a tüntetéseket a családok, de nekik is ígéretekkel kell beérniük.

Egy helyi tisztviselő az egyik demonstráció szónokaként kötelezettségére figyelmeztette tavaly ilyenkor az elnököt mondván, hogy nagyon remélik, még mandátuma lejárta előtt gondoskodik az elrabolt kamaszok kiszabadításáról, és ha ő nem, hát az új államfő valóra váltja, amit elődje megígért.

Nem sokkal később, tavaly májusban felcsillant a remény. A hadsereg rajta ütött a Boko Haram egyik erdei táborán, és kiszabadított 275 foglyot – nőket és gyerekeket. De pár óra alatt kiderült, hogy a chiboki lányok nincsenek köztük.

A sajtó a legkülönbözőbb forrásokra, esetenként maguknak a a terroristáknak a videoüzeneteire hivatkozva arról írt, hogy a lányokat házasságra, szexrabszolgaságra kényszerítették, sokukat eladták rabszolgának.

Az új államfőnek, Muhammadu Buharinak sem sikerült valóra váltania a szülők álmát, pedig egy tavaly januári közös – nigériai, csádi, kameruni – hadműveletben pár hét alatt kiszorították a Boko Haram fegyvereseit a megszállt településekről.

Egy asszony arról beszél, hogy se éjjele, se nappala már két éve. A lánya volt a mindene, nélküle se öröm, se boldogság – mondja -, ilyesmit ő már sosem fog érezni. Ő már nem is emberi lény, csak egy árnyék. Tudják, hogy az összes lány már biztosan nem kerül elő, de legalább egy, ha visszatérne, elmondhatná, mi történt a többiekkel. A Boko Haramot felszámolni anélkül, hogy a lányok előkerülnének, mit sem ér. Akkor a terroristák győztek – mondja ez az asszony két évvel azután, hogy több száz diáklányt elhurcoltak iszlamista fegyveresek egy iskolából a nigériai Chibokban.