NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Bolgár elnök: a pénz nem számít, ha a jövőről van szó

Bolgár elnök: a pénz nem számít, ha a jövőről van szó
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Roszen Plevnyeljev bolgár köztársasági elnök adott interjút a Global Conversation-nek.

Bulgária egyre inkább a migrációs válság frontvonalába kerül. Az ország – hagyományos orosz orientációja ellenére – tizenkét éve csatlakozott a NATO-hoz, majd az EU-hoz, kritizálta az oroszok ukrajnai tevékenységét.
Legutóbbi kijevi látogatása során a bolgár elnök, Roszen Plevnyeljev megkapta az év embere díjat. A Global Conversation Szófiában találkozott vele.

Euronews: - Elnök úr, köszönjük hogy elfogadta a meghívást. Ezt a díjat Ukrajna egységéért és szuverenitásáért végzett tevékenységéért kapta. Miközben a Krím még mindig orosz kézen van, és Oroszország hátráltatja Ukrajna európai integrációját.

Roszen Plevnyeljev: – Természetesen engem is aggaszt Oroszország viselkedése, nem csak az ukrán válság kapcsán, hanem általában. Oroszország azt mondja, hogy világhatalmi ambíciói vannak, ezért tiszteletben kell tartani az érdekszféráit. De szerintem ez a fajta tizenkilencedik századi politika ma már idejétmúlt és alkalmatlan. A nemzetek erejét már nem a hadseregek, katonák és nukleáris fegyverek adják. A huszonegyedik században a a nemzetek akkor erősek, ha a tagjaik sikeresek.

Biography: Rosen Plevneliev

  • Rosen Plevneliev 1964 május 14-én született
  • Kompjúter-mérnökként végzett a szófiai Műszaki Egyetemen
  • 1990 és 1998 között az IRIS nevű nagy építőipari cég vezérigazgatója volt, Németországban 80 nagy építőipari projekt lebonyolításában vett részt
  • A régiós fejlesztésért és közmunkákért felelős miniszter lett a 2009-es bolgár parlamenti választások után
  • 2011-ben választották meg köztársasági elnöknek
    1. január 22-én iktatták be mint Bulgária negyedik demokratikusan választott elnökét.

Ha áldozatot kell hozni a stabilitásért, a pénz nem számít

- A díjat korábban olyanok kapták, mint II. János Pál pápa, több lengyel, grúz és litván köztársasági elnök, egy korábbi NATO-vezér, és az amerikai szenátor, John McCain. Milyen érzés egy ilyen illusztris társaság tagjának lenni?

- Én szeretnék mindenkivel jóban lenni. Oroszországgal is. Szeretem Csajkovszkij muzsikáját, Dosztojevszkij írásait, imádom az orosz kultúrát. De demokrataként ki kell fejezni egyet nem értésünket, amikor a Kreml megszegi a nemzetközi jogot, a nemzetközi rendet. Nem törődhetünk bele a befagyott konfliktusokba.

- Oroszország fontos piac volt Bulgária számára. Ám azóta az unió szankciókra válaszul kereskedelmi embargót vezettek be. Mekkora veszteség ez önöknek?

- Jelentős veszteségeket szenvedtünk el emiatt, akár a mezőgazdaságot, akár az idegenforgalmat nézzük. De Bulgária kiáll a szankciók mellett. Amikor bátor politikai döntéseket kell hozni az instabilitás elkerülése érdekében, akkor a pénz nem számít.

- És mi a helyzet az energiabiztonsággal?

- Nagymértékben függünk az orosz gázszállítástól, ez igaz. Dolgozunk alternatív megoldásokon. Hamarosan befejeződik a Bulgáriát Romániával összekötpő vezeték megépítése. Megállapodtunk görög barátainkkal, hogy velük is építünk összekötő vezetéket. Az egyik legfontosabb tényező az európai integráció előremozdításában az európai energiaunió lenne.

Egyetértünk a kvótákkal

- Azt a díjat, amit Ukrajnában kapott, részben az európai értékek képviseletéért kapta. Szolidaritásból, emberségből vagy kötelességtudatból befogadna Bulgária migránsokat, ha az EU kötelező kvótákat vezetne be?

- Egyetértünk a letelepítési kvótákkal, befogadjuk ezeket a migránsokat, tehát hozzájárulunk a probléma közös európai megoldásához.

- A Human Rights Watch visszaéléseket , visszatoloncolásokat, a menedékkérők verését és kirablását jelezte a határon…

- Ha vannak ilyen jelzések, akár a Human Right’s Watch-tól, akár az ENSZ menekültügyi szervezeteitől, azokat a bolgár hatóságok rendkívül komolyan veszik.

- Támogatja az EU megállapodását Törökországgal, amely a csatlakozási folyamat felgyorsításáról, illetve a vízumliberalizációról szól? – Az ember nem garantálhatja a biztonságát úgy, hogy falakkal veszi körül magát, ha nem érdekli a környezete. Ez egy erős stratégia.

- Ennek ellenére önök szöges drótkerítést építenek a Törökországgal közös határon.

- Bulgária egy ideiglenes akadályt, ideiglenes kerítést épít, amely ideiglenes célokat szolgál.

- Van értelme belépni Schengenbe, amíg ezek az átmeneti intézkedések élnek?

- Határozottan ellenzem, hogy a tagállamok közé falakat építsünk. A schengeni megállapodás a határok nélküli utazásról szól, ami ötszáz millió európai álma.

Nem állíthatom meg őket, hiszen szabadok

- A migránsokat talán Bulgária belső problémái is riasztják valamelyest. Például az, hogy sajnálatosan önök az EU legszegényebb országa. Az Európai Bizottság rendszeresen tár fel réseket a korrupcióellenes stratégiában és szóvá teszi hogy a szervezett bűnözés elleni harc lassan halad.

- Bulgária jelentős fejlődésen esett át. Ha az egy főre eső GDP-t nézzük, akkor tizenöt éve tényleg Bulgária volt a legszegényebb, az uniós átlag 27%-ával. De ma már 47%-on állunk.

- De az emberek kivándorolnak…

- Nem állíthatom meg őket, hiszen szabadok. De ők is hozzájárulnak a hazai gazdasághoz. Szoros kapcsolatban vagyunk velük. És tudjuk, hogy ahogy az ország modernizálódik, fejlődik – most éppen ez történik – a bolgárok hazatérnek.

Az unió válsága erkölcsi jellegű

- A bolgárok és más kelet-európai munkásokat a hazaiaktól eltérően kezelik Németországban és az Egyesült Királyságban is.

- A megosztottság különböző formákban jelentkezik. A migrációs válság Nyugat-Kelet-irányban osztja ketté Európát. A nyugati országok azt mondják: stabil demokráciák vagyunk, nem fogadhatjuk el, hogy egyes kelet-európai tagállamok nem hajlandóak menekülteket befogadni. De ha a gazdasági válságot, az adósság kérdését nézzük, Észak és Dél között húzódik a választóvonal. Mindegy, milyen megosztottságról van szó, a legnagyobb válság, ami el is pusztíthat minket, erkölcsi jellegű: a szolidaritás hiánya az Európai Unión belül. Az, hogy elfelejtjük, kik vagyunk, elfelejtjük, mit tanultunk a történelmünk korábbi válságos korszakaiból.

- A válságokat figyelembe véve érdemes Ukrajnának lépéseket tenni a tagságért?

- Biztos vagyok abban, hogy ez előbb utóbb megtörténik. Az európai integráció a tagállamon belüli modernizációs folyamat: a jogállamiság helyreállítása, a korrupció elleni harc, egy olyan intézményrendszer felállítása, amely az embereket és nem az oligarchákat szolgálja. Ezt szeretném látni Ukrajnában is.

- El tudja képzelni, hogy Bulgária újra Oroszországhoz közeledjen, ha az megerősödik, az unió pedig lehanyatlik?

- Huszonöt évig éltem a kommunizmusban, tudom, milyen az, amikor az ember hazája nem tagja az Európai Uniónak. Tudom, milyen egyedül, milyen egy olyan világhatalom csatlósállama lenni, mint a Szovjetunió. Nem akarom, hogy ez még egyszer megtörténjen. Azt akarom, hogy Bulgária az Európai Unió büszke tagja legyen. Csak így tudjuk garantálni a jólétünket és a biztonságunkat.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bulgáriában az EP-választás napján újra parlamenti választást tartanak

Európa-ellenes, Putyin-párti, oroszbarát pártokkal lép szövetségre a bolgár szocialista párt

Visszavonulás: Bulgária mégsem adóztatja meg az orosz földgázt