Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Bolgár elnök: a pénz nem számít, ha a jövőről van szó

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Bolgár elnök: a pénz nem számít, ha a jövőről van szó

<p>Bulgária egyre inkább a migrációs válság frontvonalába kerül. Az ország – hagyományos orosz orientációja ellenére – tizenkét éve csatlakozott a <span class="caps">NATO</span>-hoz, majd az EU-hoz, kritizálta az oroszok ukrajnai tevékenységét. <br /> Legutóbbi kijevi látogatása során a bolgár elnök, Roszen Plevnyeljev megkapta az év embere díjat. A Global Conversation Szófiában találkozott vele. </p> <p>Euronews: <strong>- Elnök úr, köszönjük hogy elfogadta a meghívást. Ezt a díjat Ukrajna egységéért és szuverenitásáért végzett tevékenységéért kapta. Miközben a Krím még mindig orosz kézen van, és Oroszország hátráltatja Ukrajna európai integrációját.</strong> </p> <p>Roszen Plevnyeljev: – Természetesen engem is aggaszt Oroszország viselkedése, nem csak az ukrán válság kapcsán, hanem általában. Oroszország azt mondja, hogy világhatalmi ambíciói vannak, ezért tiszteletben kell tartani az érdekszféráit. De szerintem ez a fajta tizenkilencedik századi politika ma már idejétmúlt és alkalmatlan. A nemzetek erejét már nem a hadseregek, katonák és nukleáris fegyverek adják. A huszonegyedik században a a nemzetek akkor erősek, ha a tagjaik sikeresek. </p> <hr><h3>Biography: Rosen Plevneliev</h3> <ul> <li>Rosen Plevneliev 1964 május 14-én született</li> <li>Kompjúter-mérnökként végzett a szófiai Műszaki Egyetemen</li> <li>1990 és 1998 között az <span class="caps">IRIS</span> nevű nagy építőipari cég vezérigazgatója volt, Németországban 80 nagy építőipari projekt lebonyolításában vett részt</li> <li>A régiós fejlesztésért és közmunkákért felelős miniszter lett a 2009-es bolgár parlamenti választások után</li> <li>2011-ben választották meg köztársasági elnöknek</li> <li>2012. január 22-én iktatták be mint Bulgária negyedik demokratikusan választott elnökét.</li> </ul> <hr> <h3>Ha áldozatot kell hozni a stabilitásért, a pénz nem számít</h3> <p><strong>- A díjat korábban olyanok kapták, mint II. János Pál pápa, több lengyel, grúz és litván köztársasági elnök, egy korábbi <span class="caps">NATO</span>-vezér, és az amerikai szenátor, John McCain. Milyen érzés egy ilyen illusztris társaság tagjának lenni?</strong> </p> <p>- Én szeretnék mindenkivel jóban lenni. Oroszországgal is. Szeretem Csajkovszkij muzsikáját, Dosztojevszkij írásait, imádom az orosz kultúrát. De demokrataként ki kell fejezni egyet nem értésünket, amikor a Kreml megszegi a nemzetközi jogot, a nemzetközi rendet. Nem törődhetünk bele a befagyott konfliktusokba. </p> <p><strong>- Oroszország fontos piac volt Bulgária számára. Ám azóta az unió szankciókra válaszul kereskedelmi embargót vezettek be. Mekkora veszteség ez önöknek?</strong> </p> <p>- Jelentős veszteségeket szenvedtünk el emiatt, akár a mezőgazdaságot, akár az idegenforgalmat nézzük. De Bulgária kiáll a szankciók mellett. Amikor bátor politikai döntéseket kell hozni az instabilitás elkerülése érdekében, akkor a pénz nem számít. </p> <p><strong>- És mi a helyzet az energiabiztonsággal?</strong></p> <p>- Nagymértékben függünk az orosz gázszállítástól, ez igaz. Dolgozunk alternatív megoldásokon. Hamarosan befejeződik a Bulgáriát Romániával összekötpő vezeték megépítése. Megállapodtunk görög barátainkkal, hogy velük is építünk összekötő vezetéket. Az egyik legfontosabb tényező az európai integráció előremozdításában az európai energiaunió lenne. </p> <h3>Egyetértünk a kvótákkal</h3> <p><strong>- Azt a díjat, amit Ukrajnában kapott, részben az európai értékek képviseletéért kapta. Szolidaritásból, emberségből vagy kötelességtudatból befogadna Bulgária migránsokat, ha az EU kötelező kvótákat vezetne be?</strong> </p> <p>- Egyetértünk a letelepítési kvótákkal, befogadjuk ezeket a migránsokat, tehát hozzájárulunk a probléma közös európai megoldásához. </p> <p><strong>- A Human Rights Watch visszaéléseket , visszatoloncolásokat, a menedékkérők verését és kirablását jelezte a határon…</strong></p> <p>- Ha vannak ilyen jelzések, akár a Human Right’s Watch-tól, akár az <span class="caps">ENSZ</span> menekültügyi szervezeteitől, azokat a bolgár hatóságok rendkívül komolyan veszik.</p> <p><strong>- Támogatja az EU megállapodását Törökországgal, amely a csatlakozási folyamat felgyorsításáról, illetve a vízumliberalizációról szól?</strong> – Az ember nem garantálhatja a biztonságát úgy, hogy falakkal veszi körül magát, ha nem érdekli a környezete. Ez egy erős stratégia. </p> <p><strong>- Ennek ellenére önök szöges drótkerítést építenek a Törökországgal közös határon.</strong> </p> <p>- Bulgária egy ideiglenes akadályt, ideiglenes kerítést épít, amely ideiglenes célokat szolgál. </p> <p><strong>- Van értelme belépni Schengenbe, amíg ezek az átmeneti intézkedések élnek?</strong> </p> <p>- Határozottan ellenzem, hogy a tagállamok közé falakat építsünk. A schengeni megállapodás a határok nélküli utazásról szól, ami ötszáz millió európai álma.</p> <h3>Nem állíthatom meg őket, hiszen szabadok</h3> <p><strong>- A migránsokat talán Bulgária belső problémái is riasztják valamelyest. Például az, hogy sajnálatosan önök az EU legszegényebb országa. Az Európai Bizottság rendszeresen tár fel réseket a korrupcióellenes stratégiában és szóvá teszi hogy a szervezett bűnözés elleni harc lassan halad.</strong></p> <p>- Bulgária jelentős fejlődésen esett át. Ha az egy főre eső <span class="caps">GDP</span>-t nézzük, akkor tizenöt éve tényleg Bulgária volt a legszegényebb, az uniós átlag 27%-ával. De ma már 47%-on állunk. </p> <p><strong>- De az emberek kivándorolnak…</strong></p> <p>- Nem állíthatom meg őket, hiszen szabadok. De ők is hozzájárulnak a hazai gazdasághoz. Szoros kapcsolatban vagyunk velük. És tudjuk, hogy ahogy az ország modernizálódik, fejlődik – most éppen ez történik – a bolgárok hazatérnek. </p> <h3>Az unió válsága erkölcsi jellegű</h3> <p><strong>- A bolgárok és más kelet-európai munkásokat a hazaiaktól eltérően kezelik Németországban és az Egyesült Királyságban is.</strong> </p> <p>- A megosztottság különböző formákban jelentkezik. A migrációs válság Nyugat-Kelet-irányban osztja ketté Európát. A nyugati országok azt mondják: stabil demokráciák vagyunk, nem fogadhatjuk el, hogy egyes kelet-európai tagállamok nem hajlandóak menekülteket befogadni. De ha a gazdasági válságot, az adósság kérdését nézzük, Észak és Dél között húzódik a választóvonal. Mindegy, milyen megosztottságról van szó, a legnagyobb válság, ami el is pusztíthat minket, erkölcsi jellegű: a szolidaritás hiánya az Európai Unión belül. Az, hogy elfelejtjük, kik vagyunk, elfelejtjük, mit tanultunk a történelmünk korábbi válságos korszakaiból.</p> <p><strong>- A válságokat figyelembe véve érdemes Ukrajnának lépéseket tenni a tagságért?</strong> </p> <p>- Biztos vagyok abban, hogy ez előbb utóbb megtörténik. Az európai integráció a tagállamon belüli modernizációs folyamat: a jogállamiság helyreállítása, a korrupció elleni harc, egy olyan intézményrendszer felállítása, amely az embereket és nem az oligarchákat szolgálja. Ezt szeretném látni Ukrajnában is. </p> <p><strong>- El tudja képzelni, hogy Bulgária újra Oroszországhoz közeledjen, ha az megerősödik, az unió pedig lehanyatlik?</strong> </p> <p>- Huszonöt évig éltem a kommunizmusban, tudom, milyen az, amikor az ember hazája nem tagja az Európai Uniónak. Tudom, milyen egyedül, milyen egy olyan világhatalom csatlósállama lenni, mint a Szovjetunió. Nem akarom, hogy ez még egyszer megtörténjen. Azt akarom, hogy Bulgária az Európai Unió büszke tagja legyen. Csak így tudjuk garantálni a jólétünket és a biztonságunkat.</p>