rendkívüli hír

Hogyan számoljuk fel a titkos offshore-birodalmat 3 egyszerű lépésben

Éppen ezt olvassa:

Hogyan számoljuk fel a titkos offshore-birodalmat 3 egyszerű lépésben

Betűméret Aa Aa

Korrupt politikusok, bűnszervezetek vezetői és vagyonukat előnyösebb adózási környezetben tartó üzletemberek kitűnően el tudják rejteni pénzüket a nyilvánosság elől. De lehetne tenni ez ellen. Csak meg kéne szüntetni a kiskapukat.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a megvesztegetési pénzeket, a közvagyonból kiszivattyúzott vagyonokat ballonkabátos csatlósok cipelik bőröndökben, kisebb összegeket esetleg nokiás dobozokban, és néha ez tényleg így van, de valójában egészen máshogy tűnnek el ezek a pénzek.

Leggyakrabban a világot átszövő pénzügyi hálózatokon keresztül válnak köddé kisebb városok éves költségvetésével megegyező összegek. A Global Witness antikorrupciós szervezet munkatársa, Mark Hayes magyarázta el, hogy működik a rendszer.

- Ha korrupt politikus, esetleg kétes üzelmeket folytató üzletember, netán hírhedt kábítószer-díler vagy, akkor három dologra van szükséged, hogy eltüntesd a pénzedet. Először is kell egy bank, amely hajlandó üzletelni veled – kezeli a számládat és bonyolítja a tranzakciókat. Ezen kívül kell egy ügyvéd, jogi tanácsadó iroda, amely közreműködik az üzletben. És végül kell egy menekülő autó, ami esetünkben a tulajdonosok névtelenségét biztosító offshore-cég lesz.

Ennek a három területnek a szigorúbb szabályozása komoly akadálya lehetne a pénzek láthatatlan mozgatásának. Nézzük, hogyan lehetne bezárni ezeket a kiskapukat.

1. Névtelenséget biztosító offshore-cégek

Mi a közös a biztosítási csalósra szakosodott bűnbandákban, a mexikói drog-kartellekben vagy a Közép-Afrika nyersanyagait fosztogató szervezetekben? Mind olyan gazdasági társaságot használnak a pénzek tisztára mosására és a tranzakciók nyomainak elrejtésére, amelyek nem fedik fel a valódi tulajdonosokat, vagy jelentősen megnehezítik annak kiderítését, hogy ki állnak a cég mögött.

Egyszerűen meg kell szüntetni a lehetőségét annak, hogy a valós tulajdonos megismerhetősége nélkül is lehessen céget alapítani, vagy irányítani. Charmian Gooch, a Global Witness egyik alapítója szerint az üzleti tulajdonrészeknek nyilvánosnak és szabadon hozzáférhetőnek kellene lennie, ráadásul úgy, hogy bárhonnan, bárki számára lekérhetőek legyenek az adatok, legyen az érdeklődő egyszerű állampolgár, üzletfél, vagy valamilyen hatóság.

Erre már vannak próbálkozások, Nagy-Britannia például belefogott egy olyan nyilvános jegyzék elkészítésébe, amelyből megismerhető lenne, hogy kik tulajdonolnak, vagy irányítanak brit cégeket. Az Európai Unió is egységesítette a cégekre vonatkozó szabályozását. Ezek a lépések azonban önmagukban nem sokat érnek a globális pénzügyi hálózatok ellen. A Global Witness reméli, hogy a többi ország – ide érteve az Egyesült Államokat is, amelynél csak Kenyában könnyebb anonim céget alapítani – is bevezeti az új szabályozást.

2. A bankrendszer szabályozása

Eltitkolni vágyott, vagy piszkos pénzeket szinte lehetetlen mozgatni bankok közreműködése nélkül. Létezik nemzetközi pénzmosás elleni törvény, és az egyes országoknak is megvan a saját szabályozása az illegális tranzakciók ellen, például jelenteniük kell bizonyos összeg feletti pénzmozgásokat. A Global Witness 1980 és 2010 között vizsgált több mint 200 korrupciós ügye, melyekben több mint 50 milliárd dollár közpénzt tüntettek el, 140 bank közreműködésével valósulhatott meg. A világ 50 legnagyobb bankjának harmada volt érintett ezekben az ügyekben.

A probléma ott van, hogy a bankok érdekeltek az ilyen ügyletek bonyolításában, hiszen egy-egy ilyen ügylet nagy hasznot hoz. És probléma az is, hogy a bankvezetők nem tehetők felelőssé, ha a pénzintézet illegális tranzakciókat bonyolít. Egy uniós tanulmány szerint amíg a pénzintézetek vezetői nem veszítik el a bónuszukat, nem számíthatnak bírságra, elbocsátásra, esetleg büntetőjogi procedúrára, addig nem is veszik túl komolyan a törvényeket. Ha egy vizsgálaton fennakad az egyik bank, akkor természetesen megbüntetik, ám ezek olyan tételek, amelyeknek általában nincs visszatartó hatása – a büntetések összegét leggyakrabban belekalkulálják a működési költségekbe.

Ahhoz tehát, hogy a bankokat ki lehessen emelni ebből a rendszerből, szigorúbb nemzetközi szabályozás és súlyosabb büntetési tételek szükségesek. A pénzintézeteknek jobban meg kellene ismernie az ügyfeleket, és a pénzmosási kockázatot jelentő emberek vagy társaságok esetében sokkal alaposabb vizsgálatokat kéne végezniük, mielőtt szerződést kötnek.

3. Ügyvédek, ingatlan- és egyéb ügynökök szabályozása

A korrupcióból és egyéb kétes üzletekből származó pénzek eltüntetésében fontos szerepe van azoknak a jogszabályokat jól ismerő ügyvédi irodáknak, amelyek szinte bárkinek adnak tanácsot a fekete pénzek tisztára mosására. Hasonlóképpen, csak a sor másik végén, azok az ingatlanügynökök, akik a vásárló személyét nem firtatva adnak el nagy értékű ingatlanokat szerte a világon. A Mossack Fonseca ügyvédi irodából kikerült iratok alapján sikerült feltérképezni, hogy különböző államok vezetői, strómanjaikon keresztül, számos ingatlant vásároltak szerte a világon.

A Global Witness szerint tehát az ügyvédeket is be kell vonni a pénzmosás elleni harcba, vagyis szigorítani kellene a rájuk vonatkozó szabályokat. Ezt úgy kell érteni, hogy az ügyvédeknek is jelentési kötelezettsége lenne, ha gyanús üzletről, különösen, ha valamely állami szereplő részéről érkező gyanús megkeresésről van szó.

A szakma szerint az ilyen intézkedések ellehetetlenítenék az ügyvéd-kliens viszonyt, pedig vannak példák ahol ez működik. Az Egyesült Államokban az adóügyekkel foglalkozó ügyvédeknek jelentési kötelezettségük van, ha törvénybeütköző tranzakciót észlelnek. Ha ezt elmulasztják, őket vonják felelősségre.

A nemzetközi pénzmosási láncok jól látható helyre kerül az ellopott, vagy egyéb bűnös úton megszerzett pénz. Drága ingatlanok Londonban, New Yorkban, melyekről sejteni lehet, hogy ki a tulajdonosa, ám papíron egy névtelenséget biztosító cég a vevő. Ezért lenne fontos az ingatlanügynökök és a zálogügynökök munkájának szigorúbb szabályozása. Ezeket a tevékenységeket jelenleg nem érinti semmilyen pénzmosás elleni törvény.

A Global Witness szerint az ügynököknek is kötelezővé kellene tenni, hogy egy-egy üzletkötés előtt azonosítsák a valódi leendő tulajdonosokat, hogy ne fordulhasson elő az, hogy egy szankciók által sújtott, a nemzetközi kereskedelemből kizárt ország vezetője a brit királynő mellett vásároljon palotát London szívében egy offshore-cégen keresztül.

Forrás:

globalwitness.org

ted.com