rendkívüli hír

IMF-igazgató egy újabb pénzügyi válságról: "Nincs vészhelyzet, készültség van"

Christine Lagarde-ot kérdeztük az offshore-botrányról, a migránsválságról és az európai gazdasági kilátásokról.

Éppen ezt olvassa:

IMF-igazgató egy újabb pénzügyi válságról: "Nincs vészhelyzet, készültség van"

Betűméret Aa Aa

Nincs ok az ünneplésre a globális gazdaságban: itt az új, nagyszabású adó-elkerülési botrány, Európa gazdasági problémáit a migránsválság és terrorizmus tetézi, ehhez jön a fejlődő piacok lassulása. Ezekről a gondokról beszélgettünk Christine Lagarde-dal, a Nemzetközi Valutaalap, az IMF igazgatójával.

allviews Created with Sketch. Nézőpont

"Nekünk egy célkitűzésünk van: a stabilitás és a gazdaság virágzása."

Ki is Christine Lagarde?

  • A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója 2011. óta, második ciklusát 2016. februárjában kezdte
  • Az első nő, aki pénzügyminiszter lett Franciaországban (2007-11), az első női pénzügyminiszter a G8-ban
  • A Forbes listája szerint az ötödik legbefolyásosabb nő a világon, a Financial Times szerint 2009-ben a legjobb európai pénzügyminiszter volt
  • Hanyag kezelés miatt vádlottként áll a bíróság elé egy francia üzletembernek, Bernrd Tapie-nak folyósított 400 millió eurós kifizetés miatt. Tagadja a vádakat
  • Tinédzserkorában tagja volt a francia szinkronúszó válogatottnak

Euronews: - Úgy tűnik, törvényszerű, hogy a gazdagok tovább gazdagodjanak: hiába esett sok szó az illegális adóparadicsomok és az adóelkerülés visszaszorításáról, itt van a panamai offshore-botrány, amelyben a világ legbefolyásosabb emberei is érintettek lehetnek. Változtat valamin a botrány?

Christine Lagarde: – Mindenkinek jobb lenne, ha változás jönne. A botrány csak azt mutatja, hogy a munka, amit a G20 a francia elnökség alatt kezdett el, egyáltalán nem fejeződött be. Nagyon sokat kell még tenni. Ez gyakorlatilag folyamatos munkát jelent, mert az adóelkerülők találékonysága nem ismer határokat.

- Ez csak a jéghegy csúcsa?

- Nem tudom. A nyomozóknak folytatniuk kell a munkát, kideríteni, mi legális, mi nem, és dönteni arról, hogy szükség van-e változtatásokra a szabályozásban. De az biztos, hogy még sok munka van hátra.

A menekülthullámból Európa profitálhat

- Miközben egyesek egyre gazdagabbak lesznek, az európai gazdaság még mindig a válságot nyögi, és a migrációs hullámmal is szembe kell néznie. Ha tisztán gazdasági szempontból nézzük, a migráció teher vagy áldás az európai gazdaság számára?

- Alaposan felmértük, milyen hatással lesz a menekültválság és a bevándorlás egyes európai országokra. Nyilvánvaló, ha ezek az országok megfelelő lépéseket tesznek az integráció érdekében, ide értve a nyelvoktatást, a szakmai képzéseket és a lakhatási támogatásokat, akkor a mérleg egyértelműen pozitív lesz a befogadó országok számára. De elsősorban humanitárius kötelességről van szó, és különösen szeretném elismerni Angela Merkel politikai bátorságát, amit ebben az ügyben tanúsított. Az egész világ tiszteletét vívta ki ezzel Németország, a német nép ezzel a kiállással bekerül a történelemkönyvekbe.

- Frankfurtban vagyunk, az Európai Központi Bank székhelyén. Mario Draghi, az EKB elnöke azt mondta, hogy minden eszközt be fog vetni, hogy Európát újra növekedési pályára állítsa – de nekünk úgy tűnik, mintha kifogyna a munícióból.

- Nekünk nem tűnik úgy, hogy a központi bankok kifogytak az eszközökből. Mi azt gondoljuk, hogy egyedül nem tudják megoldani a problémát. Be kell indítani a gazdaságot, erősíteni a növekedést, stabilan talpraállni – ehhez szükség van a monetáris politikára is, de ez önmagában kevés. Kellenek strukturális reformok, költségvetési intézkedések, és a három együtt képes csak javítani az unió gazdasági helyzetén, különös tekintettel az eurózónára, ha már a monetáris politikáról kérdezett. Ezt a munkát nem lehet megspórolni.

Görögország: lesznek kölcsönös engedmények

- Ha már a jobban teljesítésről van szó, Görögország megint bajban lehet. Olyanokat hallani az IMF háza tájáról, hogy ha Görögország elérne a falig, talán könnyebb lenne megállapodni velük. Tudom, hogy azt mondta, ennek semmi értelme, de mennyire van közel a megegyezés a görögökkel? Kívülről úgy látszik, semennyire.

- Már többször is elmondtam, hogy olyan programra van szükség, amely eléri a kritikus tömeget, visszaállítja a gazdasági stabilitást, fenntartható adósságpályát hoz létre, és ez a három feltétel nem is változott. Van előrelépés, sok munka van benne, de még több munka van hátra, ha azt akarjuk, hogy ne mindig csak gyors, életmentő beavatkozásokra legyen erő, hanem olyan valódi reformokra, amelyek hosszú távon a görög nép boldogulását, a javát szolgálják.

- És ha ilyen reformokra nem kerül sor, mit tesz az IMF?

- Mi reméljük, hogy lesznek ilyenek. Ezeknek a hatása össze kell, hogy adódjon, és lesznek kölcsönös engedmények – a reformok terén görög részről és az adósságkezelésben a másik oldalról.

Brexit: részletes elemzések májusban lesznek

- Szó volt arról is, hogy egy esetleges görög csőd egybeeshetne a brit kilépésről szóló népszavazással. Az IMF-nél állítólag valaki azt mondta, hogy ez katasztrófa lenne. Ön mit gondol?

- Abban reménykedünk, hogy lesz előrelépés, és elmúlik a bizonytalanság – de a két ügyet szerintem nem kéne összekeverni. Soha nem követtük ezt a tárgyalási taktikát. A másik vita, ami az Egyesült Királyság esetleges kiválásáról szól, remélhetőleg kedvezően végződik az Európai Unió és a britek számára is. Nem szeretnék beleavatkozni a szavazási folyamatokba, de jelenleg is kutatásokat végzünk mindkét eredmény potenciális gazdasági hatásairól.

- Ez lett volna a következő kérdésem…

- Én ezt előre láttam…

- Ön szerint milyen gazdasági hatása lenne, ha a britek kilépnének az EU-ból?

- Még nem tudom, mert olyan részletes és pontos, független elemzést szeretnénk, amilyet csak lehet. A személyes véleményem nem számít. A gazdasági hatásokat fel kell mérni, a tanulmányunk májusra készül el, akkor hozzuk nyilvánosságra.

Az IMF az emberek szolgálatában áll

- Jó, ugorjunk a tengerentúlra. Az Egyesült Államok benne van a választási kampány sűrűjében. A közelmúltban egy kockázatkutató cég elemezése azt hozta ki, hogy Donald Trump legalább akkora globális kockázat, mint a dzsihádisták. A globális gazdaság szempontjából mi a jobb – ha Donald Trump ül a Fehér Házban, vagy ha Hillary Clinton?

- Nem teszek politikai nyilatkozatokat. Nekem nem kell választanom, mert nem kell szavaznom az Egyesült Államokban a választásokon, de még ha szavaznék is, akkor sem mondanám meg, hogy kire. Ezt az embereknek kell eldönteniük. Az IMF szerződő partnerei államok, az IMF az emberek szolgálatában áll. Az emberek döntenek arról, ki vezesse őket, nekünk alkalmazkodnunk kell. Nekünk egy célkitűzésünk van: a stabilitás és a gazdaság virágzása.

Tapie-ügy: a jogászok teszik a dolgukat

- A másik nyilvánvaló probléma – az elefánt a szobában, ahogy az angol mondás szól – Kína. Az IMF már megkondította a vészharangot…

- Elefánt helyett pandát kellene mondani.

- Az IMF megkongatta a vészharangot, hogy ez az egész globális gazdaságot kisiklathatja, mekkora a veszélye egy 2008-ashoz hasonló pénzügyi válságnak?

- Még nincs vészhelyzet, csak készültség van. A gazdaság növekszik, nincs akut válság, de látunk bizonyos kockázatokat, amelyek könnyen valósággá válhatnak, halmozódhatnak. Kína változtat a gazdasági modelljén, a növekedés csökken, ez teljesen legitim lépés, ha számításba vesszük az ország jelenlegi fejlettségét. Kína nagyon fontos játékos, nagy hullámokat kelt a globális piacon. Ami itt történik, kihat a kínai ellátási láncra, kihat a nyersanyagok és termékek áraira. Ugyanakkor Kína így is olyan tényező, amellyel számolni kell, és most is jelentős mértékben hárul hozzá a globális gazdasági növekedéshez.

- Az ön munkája rendkívül stresszes, a tetejébe nemsokára a bíróság elé is kell állnia egy négyszáz millió eurós kifizetés ügyében Bernard Tapie francia üzletember részére. Hogyan hat ez a munkájára, különösen most, hogy már a második ciklusát kezdi?

- Egyáltalán nem hat a munkámra, a jogászok teszik a dolgukat, beadjuk a fellebbezést, az eljárás megy a maga útján.