rendkívüli hír

Többet költ a világ fegyverkezésre

2011 óta először tavaly nőttek a honvédelmi kiadások 1,6 ezer milliárd dollárra. Az Egyesült Államok és Kína vezeti a listát.

Éppen ezt olvassa:

Többet költ a világ fegyverkezésre

Betűméret Aa Aa

Az Egyesült Államok és Kína költött tavaly a legtöbbet hadseregére – írja a Stockholmi Békekutató Intézet éves jelentésében. Globálisan összesen 1,6 ezer milliárd dollárt költöttek az országok honvédelemre, egy százalékkal többet, mint 2014-ben. Viszont 2011 óta ez az első alkalom, hogy növekedett az összeg.

Az Egyesült Államok 596 milliárd dollárt, míg Kína 215 milliárd dollárt fordított katonai kiadásokra. Ez az összeg magába foglalja a honvédelmet, a fegyvereket, békefenntartó és más külföldi missziókat, valamint az adminisztrációs költségeket is. Az Egyesült Államok úgy őrzi vezető helyét, hogy 2015-ben 2,4 százalékkal lefaragta honvédelmi kiadásait.

A lista harmadika Szaúd-Arábia, amelyik 87,2 milliárd dollárra növelte kiadásait) Oroszország viszont a 66,4 milliárd dollárral világviszonylatban lecsúszott negyedik helyre. A jelentés szerint Oroszország esetében a rubel gyengülése okozta a kiadáscsökkentést.Nagy-Britannia az 55,5 milliárd dollárjával az ötödik helyre ugrott fel. Az euró gyengülése miatt Franciaország az 50,9 milliárd dollárjával viszont a hetedik helyre csúszott le.

A csökkenő olajárak elsősorban azon országok honvédelmi költségvetésére hatnak negatívan, amelyek exportbevétele nagyban függ a nyersolaj világpiaci árától. Így Angola, Csád, Ecuador, Kazahsztán, Omán, Dél-Szudán és Venezuela mind jelentősen visszafogta kiadásait.

Regionálisan nézve Ázsia és Óceánia 5,4 százalékkal költött többet fegyverkezésre tavaly, mint 2014-ben. Európa 1,7 százalékkal növelte kiadásait. Ebben nagy szerepe van a kelet-ukrajnai harcoknak. Kelet-Európa országai összességében 90 százalékkal növelték a honvédelemre szánt költségvetésüket az elmúlt 10 évben.

A hadászati kiadások Latin-Amerikában 2,9 százalékkal, Afrikában 5,3 százalékkal csökkentek.

A svéd kutatóintézet tanulmánya nem tért ki a Közel-Keletre, mert több ország adatai nem álltak a rendelkezésére.