rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Lezáratlan akta: meghalt Biszku Béla


Magyarország

Lezáratlan akta: meghalt Biszku Béla

94 éves korában, a Mazsihisz szeretetkórházában érte a halál a volt kommunista pártállami vezetőt.

Keményvonalas kommunistaként ismert férfi azzal kezdte politikai szerepvállalását, hogy 1944-ben részt vett a nácik elleni fegyveres ellenállás szervezésében – idézi fel karrierjét az Index. Ekkor már a Kommunista Párt tagja volt, és a háború után ezt a vonalat követte. A fővárosi XIII. Kerületi pártbizottság élére került, majd Központi és a Politikai Bizottság tagja is lett. 1957-től belügyminiszter volt, ezért őt tekintik az 56 utáni véres megtorlás politikai irányítójának. Bár később miniszterelnök-helyettes és KB titkár is lett, mégis ez a korszak lett ténykedéseinek a legvitatottabb szakasza.

„nekem nincs miért bocsánatot kérnem”

Egy 2010-es dokumentumfilm irányította rá ismét a figyelmet, a felvételből kiderült, hogy a mai napig nem bánt meg semmit 1956-os tevékenységével kapcsolatban, Nagy Imréről pedig azt mondta, hogy megérdemelte sorsát. Feljelentés egy tévényilatkozata miatt született ellene, a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt. A jogi eljárást több kritika érte, az elhúzódó ügyészi szakasz után két éve indulthatott meg a per, amelyben azt kellett bizonyítani, hogy az MSZMP akkor vezetésének tagjaként tudta volt a a polgári lakosokra leadott sortüzekről, sőt azok a jóváhagyásával, kezdeményezésére történtek. Elsőfokon elítélték, de szabadlábon várhatta a jogerős döntést. Később a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatását rendelte el, amelyben tavaly decemberben született részben elmarasztaló, a legsúlyosabb vádpontban azonban őt felmentő ítélet.

Ez a döntés sem jogerős, és a vádlott halálával most már örökre az is marad.

Miről folyt a per?

A vád szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az MSZMP központi, irányító és döntéshozó testületének és az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat, mely részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt, gyors és kegyetlen leszámolások elkövetője.

Az egykori pártvezetőt azért állították bíróság elé, mert a fegyveres alakulatoknak a polgári lakosságra leadott sortüzeire a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást. Ilyen sortüzek voltak 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál, ahol a “vörös zászlós” tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek haltak meg, egyikük csupán 10 éves volt.

Az ügyészség szerint ezek a tettek háborús bűntettnek minősülnek, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. A vádiratban egyesítettek egy korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es tévényilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényének nyilvános tagadásáért.

Biszku vallomásai egy-két mondatosak voltak, és lényegük, hogy nem követett el bűncselekményt, álláspontja szerint ugyanis történelmi tény, hogy 1956-ban ellenforradalom volt. A tévéinterjúban pedig azt állította, hogy tudott atrocitásokról, de a sortüzekről, például a vádban is szereplő salgótarjániról nem.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

Franciaország

Francia munkajogi reform: egész éjjel kitartottak a tüntetők