Elbeszélnek egymás mellett a hatóságok, így csúszhatnak át terroristák a biztonsági hálón

HIRDETÉS

Hány embert képzett ki az Iszlám Állam Szíriában és Irakban, hogy Európába menjenek terrortámadásokat végrehajtani? Minden egyes merénylet után felmerül ez a kérdés. A szakértők, illetve az európai, és iraki titkosszolgálati vezetők szerint körülbelül 400 potenciális terrorista lehet már Európában. Köztük volt Brahim El Bakraoui, a brüsszeli reptér egyik öngyilkos merénylője is. Törökországnak gyanús volt, ezért tavaly júniusban letartóztatták és Európába toloncolták. Azt is közölték, hogy a kiutasított személy valószínűleg terrorista.

Serhat Güvenç a Kadir Has egyetem professzora szerint hasonló figyelmeztetések gyakran érkeznek a törököktől.
„Körülbelül 5 ezer embernél merült fel a gyanú az átvilágítások során. Nagyjából 1800-2000-et közülük már visszatoloncoltak a hazájába. Ez hatástalannak bizonyult. Ezzel magyarázható, hogy bár az üzenetek a legtöbb esetben célba érnek, mégis történnek terrortámadások. Tehát a tőlünk származó információt nem mérik fel rendesen.”

El Bakraoui-t, a brüsszeli merénylőt Hollandiába toloncolták és nem Belgiumba. Hollandia ugyan elismerte, hogy a törökök átadták a terrorgyanús személyt, de szerintük Törökország nem tartotta be a szabályokat, mert nem adtak részletes magyarázatot, hogy miért toloncolták ki az illetőt.
De akkor ki mond igazat? És hol vannak a buktatók? Egy dolog biztos, régóta lehet tudni, hogy sok európai harcol az iszlám állam kötelékében. Ez látszik a propaganda videókból is.
Van-e kommunikációs zavar, vagy bizalomhiány az európai és a török hatóságok között? Vagy esetleg véleménykülönbség, ami megmagyarázhatja, hogy miért csúsznak át egyesek a biztonsági hálón.

Egy elemző szerint hatalmas különbség van aközött, hogy hogyan definiálja Törökország a terrorizmust, és mi számít annak Európában. Amikor Törökország Európába toloncol embereket azzal a megjegyzéssel, hogy potenciális terroristák, akkor arra is kell gondolni, hogy az Európai országok máshogyan döntenek az ügyükben. Az is felmerül, hogy egyszerűen nem ugyanazt a nyelvet beszélik, és ezért sem tudnak közös nevezőre jutni. Amikor Törökország átvilágít, majd Európába toloncol embereket, akkor Európa nem ismeri el a török kritériumokat. Részletesebb magyarázat, vagy bizonyíték kell. Ezért van, hogy ezek a személyek még csak nem is számítanak gyanúsnak. Egyszerűen más a biztonsági kultúra.

Sokat segíthet, hogy nemrég a titkosszolgálatok több ezer oldalnyi anyagot szereztek meg az Iszlám Államtól, amelyben pontosan és részletesen leírták, a dzsihadista hálózatukat. Ebből talán lassan fel lehet fejteni az európai terrorista sejteket, de a mostani események jól mutatják, hogy a hatóságok mennyire nehezen birkóznák meg a terrorfenyegetettséggel Európában.