rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Elindult az ExoMars-kaland


space

Elindult az ExoMars-kaland

Bajkonur, a Csillagváros a kazah sztyeppéken, az űrkutatás történelmi helyszíne, ahonnan az első ember felszállt az űrbe – itt kezdődik az Exomars-kaland.

“Reméljük, kibírja”

A megfigyelőplatform három kilométerre van a kilövőállástól. Európai és orosz mérnökök figyelik, hogyan indulnak el az általuk éveken át tervezett és épített műszerek a Marsra.

- A műszerünket jól megrázza, megkínozza a kilövés, és az ilyesmit nem nagyon szereti. De azért reméljük, kibírja – morfondírozik gondterhelten a kilövés előtt Oleg Korablev, az egyik orosz mérnök.

- Az elmúlt negyven percben eléggé elkezdtem majrézni, érzem, hogy egyre idegesebb vagyok – mondja a CaSSiS nevű műszer alkotója, a berni egyetem kutatója, Nicolas Thomas. – Látom ezeket az embereket, akik itt vannak, meg azokra gondolok, akik most otthon várják, hogy mi lesz. Sok embernek iszonyú sok munkája fekszik abban a dologban ott a kilövőpadon. Mennyi van még, öt perc a kilövésig? Kezdek idegeskedni.

A sikeres start után érezhető a megkönnyebbülés.

- Fantasztikus, útban vagyunk a Marsra, Ez elképesztő, és nagyon izgalmas – lelkendezik a Space-nek Francesca Ferri, a Páduai Egyetem kutatója.

“Mindig van egy kockázati elem”

A küldetés moszkvai irányítóközpontjában pár órával később újra feszült arcokat látni. Az Exomars bonyolult manőverekre készül az űrben.
A rakéta hajtóművét négyszer be kell indítani, azután az űrjármű leválik róla.

- Ez egy irányított robbanás, amiben mindig van egyfajta kockázati elem – magyarázza Nicolas Thomas.

A leválás is terv szerint halad. Az Európai Űrügynökség munkatársai most ellenőrzik, hogy minden működik-e.

- Lefuttatjuk az összes tesztet, megbizonyosodunk róla, hogy teljes mértékben irányítás alatt tartjuk az űrjárművet – mondja Thomas Passvogel, az ESA tudományos programvezetője. – A következő hetekben egyesével ellenőrizzük az összes műszert, valamennyi funkciót, a nagy entennát, amelyen keresztül a Földdel kommunikál a szerkezet. Az összes tesztet lebonyolítjuk, azután szépen sodródni fog, míg a végső pályakorrekció után eljut a Marsra.

Marsi metán: honnan, hová?

Két Exomars küldetésből ez az első, amely a légkört vizsgálja: kiszagolja a metánt, a felszínre csak tesztképpen küld le egy kis szondát.

A téma szakértői – európaiak és oroszok egyaránt – izgatottan várják az eredményeket. Nincsenek ezzel másképp a lyoni egyetem csillagászai sem. Az egyik nagy rejtély, hogy honnan származik a metán, amit kis mennyiségben észleltek a Marson.

- A metán érdekel minket a leginkább – magyarázza Patrick Thollet. – Ugyanis a metán nem stabil a Mars légkörében. A szén-dioxid nem bomlik le. A kibocsátott metán néhány száz év alatt szén-dioxiddá alakul. Vagyis ha van ott metán, akkor azt éppen most bocsátja ki a bolygó.

A tudósok figyelik, hol bukkan fel metán a Marson, és összevetik ezt az ExoMars új képeivel.

- Én a marsi felszínt tanulmányozom, ezért engem elsősorban a Bernben épített CaSSiS kamera képei érdekelnek – mondja Cathy Quantin-Nataf, aki szintén a lyoni egyetemen kutat. – Színes képeket készít majd a Marsról, olyan felbontásban, amilyet eddig nem láttunk, és sokat megtudhatunk a domborzatról, méghozzá rendszerszerűen és nagy felbontásban.

Ha van is víz, az inkább hipó

Ezek a képek új információt szolgáltatnak a régóta folyó vitához a Marson időszakonként felbukkanó sós vízről.

- Igazából vizet nem találtunk a Marson, csak sónyomokat, amelyek folyékony vízből ülepedhettek le – hűtött le minket Thollet. – Figyelem, nem konyhasóról van szó, inkább ahhoz a sóhoz hasonlít, amit a vízhez keverve hipót kapunk. vagyis ez nem olyasmi, ami nagyon kedvező lenne az élet szempontjából.

Amikor az ExoMars októberben eléri a Vörös Bolygót, kettéválik, a szonda marad az űrben, a Schiaraparelli névre hallgató leszállóegység pedig leereszkedik a felszínre.

- Az, hogy egy leszállóegység az atmoszférán keresztül leereszkedik, nagy lehetőség, hiszen adatokat gyűjthet a légköri viszonyokról, ezeket felhasználhatjuk a klimatikus modellekhez, amikor a marsi éghajlatról gondolkodunk – magyarázza Francesca Ferri.

Eközben az ExoMars spektrométerei a marsi légkört vetik beható vizsgálat alá.

“Ne keltsünk túlzott várakozásokat”

A különböző mérések célja végső soron egy alapvető kérdés megválaszolása: van-e élet a Marson? Volt- e élet korábban?

- Bár úgy gondolnánk, hogy ez a bolygó halott, de azért történik ez-az, és ebben a víznek is lehet szerepe, ami pedig az élet elsődleges összetevője – véli Thollet.

- Kevéssé tűnik lakhatónak, de ez nem jelenti azt, hogy nem is lakja semmi – mondja Cathy Quantin-Nataf.

- Ha van is bőségesen metán, és meg is találjuk, az nem jelenti azt, hogy szerves élet van ott – hűti lelkesedésünket Nicoilas Thomas. – Kicsit szkeptikus vagyok, nem kell ebbe az “élet a Marson”-történetbe belebolondulni, próbálom a többieket is hűteni, hogy ne keltsenek tűlzott várakozásokat.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Holdbázis - egy hosszú út kezdete

space

Holdbázis - egy hosszú út kezdete