rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Integráció a városokban: régi szegények, új menekültek


real economy

Integráció a városokban: régi szegények, új menekültek

ALL VIEWS

További hírek erről

Mivel az európaiak háromnegyede városokban él, a Real Economy a városi integráció gazdaságtanát járja körül.

A spanyolországi Barcelonában azt vizsgáljuk, hogy az olcsó lakhatás hogyan segíthet a legsérülékenyebb városi rétegeken. Majd a finnországi Vaantában mutatjuk be, hogy a bevándorlók és menedékkérők hogyan helyezik nyomás alá a városi infrastruktúrát. Végül megnézzük, mit tesz az európai jogalkotás a fenntartható városi integrációért.

De először lássuk a számokat. Minden tizenegyedik európai polgár szegényebb a hazája átlagánál. Harminc százalékuk képtelen váratlan kiadásokat fedezni, minden tizedik a jövedelme több mint negyven százalékát a lakhatásra fordítja. Van, aki más alapvető igényéről mond le, más elköltözik a munkahelyekben bővelkedő városközpontból, így kiszorul a munkaerőpiacról. Ezek a folyamatok kihatnak egy város gazdasági növekedésére.

Barcelona: lakhatási forradalom

Barcelonában körülbelül tízezer a piaci ár alatt kiadó lakás van, a bérlakásállomány kevesebb, mint két százalékát szánják a sérülékeny szociális helyzetűeknek.

A barcelonai bérlakásállomány 1,5%-a szociális bérlakás – szemben az amszterdami 48%-kal, amelyet Berlin, London és Párizs követ.

Az új, baloldali városvezetés a volt civil aktivista Ada Colauval az élén javítani akar a helyzeten. Megbírságolták azokat a bankokat, amelyek üresen parkoltatják a tulajdonukban lévő ingatlanokat. A városháza bevásárolt a lakáspiacon, a meglévő lakásállomány felújításába is belefogtak, és kétezer új lakás építését tervezik. Nyolc hónap alatt 29 milliárd eurót költöttek el erre a célra.

Jorge Olaria Villar és fia egy a háromezer családból, akik segítséget kaptak az önkormányzattól. A PAH nevű egyesület segített neki összegyűjteni a szükséges papírokat ahhoz, hogy ne lakoltassák ki, és pályázhasson erre a szociális bérlakásra.

- Egy szuterénlakásban laktam hét évig, míg el nem vesztettem az állásom. Három évvel azután, hogy felhagytam a fizetéssel, hozták a kilakoltatási papírt. Most a jövedelmem 20%-át fizetem, havi nyolcvanöt eurót.

A PAH a jelzáloghitelek áldozatain próbál segíteni, a jelenlegi polgármester az egyik társalapítója. Kezdeményezésükre a Katalán Tanács elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a bankok üres lakásaiba vészhelyzet esetén kilakoltatott családokat helyezzenek el, illetve azt is, hogy a kilakoltatással fenyegetett családoknak joguk van egyfajta szociális lakbérhez. A barcelonai önkormányzat már négyszázötvenöt lakás megszerzéséről tárgyalt bankokkal.

Barcelona: lakhatási forradalom

Ha valami működik Barcelonában, nem biztos, hogy működik máshol is. Itt jön képbe a százharminc európai várost tömörítő Eurocities hálózat, amely a felmerülő problémákra kidolgozott jó gyakorlatok megosztására jött létre.

Fanny Fauret Joanna Rolland-dal, a franciaországi Nantes polgármesterével és a Eurocities elnökével találkozott. Első kérdése az volt, mi okozza a legnagyobb kihívást a városoknak?

Joanna Rolland: – A legfontosabb a lakhatás kérdése. Európában és a világban is egyre több ember költözik a városokba. Vannak ebből fakadó nehézségek, a bizonytalanság, a környezetszennyezés, de vannak megoldási javaslatok is. Ha hatékonyan akarunk lépni, akkor az uniós megoldásokat egyeztetni kell az önkormányzatokkal. Az én városomban hamarosan hatezer bérlakás lesz, ebből kétezer szociális bérlakás. Biztosítjuk magunknak az eszközöket ahhoz, hogy a lakhatás terén aktívak lehessünk. Az aktív helyi lakhatási politika egyszersmind a gazdaság és a foglalkoztatás támogatását is jelenti.

Euronews: - A közlekedés terén milyen megoldásokat tudnának támogatni?

- A nagyvárosok felelőssége, hogy legyen stratégiai víziójuk az integráció kérdéseivel kapcsolatban. Amikor körülnézek Európában, látok egy csomó várost, ahol a város szívét a közlekedési hálózat köti össze a lakónegyedekkel. Más esetben van a városközpont, van az elkerülő út, és a kettő között a lakónegyedek, ebben a felállásban könnyű offenzív szociálpolitikát vinni. De ha túlságosan elválnak ezek a funkciók fizikailag, az a fejekben is növeli a megosztottságot és az egyenlőtlenséget.

- Azok közül a városok közül, amelyekben a Eurocities vezetőjeként megfordul van-e olyan, amelyet példaként tud állítani?

- A városaink rendkívül sokfélék, más a történelmük, más utat jártak be. Figyelmesen követem például azt a munkát, amelyet Amszterdamban végeznek a digitális átállással, de ugyanígy vagyok Barcelonával, különösen azzal, amit kulturális területen csinálnak. Sokszor cseréltünk eszmét a német városokkal, például a menekültek ügyéről is. Ha mondjuk Bécset nézzük, amit a megfizethető lakhatásért tesznek, vannak dolgok, amit elleshetünk egymástól. Hogyan lehetünk kreatívabbak, hatékonyabbak, milyen megoldásokat lehet kitalálni európai szinten.

Finnország: menekült-integráció

A városi integráció problémáit csak szaporítják az újonnan érkezettek, legyen bevándorlók vagy menedékkérők – az utóbbiból például évtizedek óta most érkezik a legtöbb Európába, főleg a háború sújtotta országokból, mint Szíria, Afganisztán és Eritrea.

Rövid távon ez jót tesz a gazdasági növekedésnek, mert növeli a belső keresletet, hiszen a hatóságoknak szállást és egészségügyi kezelést kell biztosítaniuk az újonnan érkezetteknek. Közép és hosszú távon viszont a munkaerőpiaci integráció sikerén múlik, hogyan hat a beáramlás a GDP-re. Monica Pinna a finnországi Vaantára látogatott, hogy megtudja, hogyan juttatják munkához a helyieket és a frissen érkezetteket anélkül, hogy beleesnének egyfajta segélyezési csapdába.

A Helsinki melletti kisvárosban a legmagasabb a bevándorlók aránya az országban. Több mint harmincezer bevándorló és menekült él Vaanta-ban.

Az önkormányzatnak van egy multikulturális programja, képzésekkel és oktatással próbálják csökkenteni a munkanélküliséget a bevándorlók között. A Hakunila Nemzetközi Társaság finn nyelvkurzusokat szervez, amelyeken csak tavaly háromezren vettek részt.

Több mint harmincöt és félmillió olyan ember él az uniós tagállamokban aki az EU-n kívül született, a menedékkérők száma több mint százötven százalékkal nőtt 2015. harmadik negyedévében – ami komoly szociális, gazdasági és politikai kihívást jelent.

Finnországba évente jellemzően háromezer menedékkérő érkezik, 2015-ben viszont harminckétezren.

Az Európai Unió több mint hárommilliárd euróval állította fel a Menekültügyi és Bevándorlási Integrációs alapot. A nemzeti programok terén az Egyesült Királyság vezeti a listát 370 millió euróval, utána Olaszország és Franciaország következik.

Az unió és az integráció

Hogyan képesek növekedni, új lakosokat integrálni a városok ilyen nagy nyomás alatt? Legyen szó legális bevándorlásról vagy menedékkérőkről, hogyan lesz a politikai döntésből kézzelfogható valóság a terepen?

Vendégünk volt a regionális politikáért felelős uniós biztos, Corina Cretu.

Euronews: - Szó volt a menekültekről és az integrációról. Hogyan lehet őket integrálni úgy, hogy ezzel a haza rászorulók ne sérüljenek, mi a helyzet a pénzzel?

Corina Cretu: – Ez a legnagyobb kihívás az unió történetében, a legnagyobb népességmozgás, holott már eleve van egy sérülékeny réteg, több mint százhúszmillió európai fenyeget a szegénység, és akkor most itt van az új prioritás, a menekültválság.

Fontos tudatni az emberekkel és a városokkal is, hogy egy új periódus kezdetén járunk. Négyszázötven milliárd euró jut a regionális politikákra, a tagállami hozzájárulásokkal együtt ez már hatszázmillió lesz. Ebből a pénzből szeretnénk az egyenlőtlenség és a városok kérdését is kezelni.

- Ahogy az uniós döntések városi szinten megnyilvánulnak – lát különösen pozitív vagy negatív példát?

- Függetlenül a politikától, a tagállami vitáktól, a terepen lévő embereknek, a polgármestereknek kell gyors döntésekkel kezelniük a migráció okozta helyzeteket. Ezzel szemben nem tapasztalok különösebb ellenérzést. A következő hét évben közvetlenül fogunk pénzt adni a városoknak, összesen 16 milliárd eurót, hogy a legnagyobb problémákat, a lakhatást, a sérülékeny csoportok védelmét megoldják. Számos jó példa van például Németországban és Hollandiában. Más országok nem igazán tudják, mihez kezdjenek, mi készek vagyunk technikai segítséget nyújtani.

- 2016-ban mi lesz a legfontosabb feladat a városokban?

- Az elkövetkező évek legfontosabb kérdése a szociális integráció lesz. Új startupok, energiahatékonyság, lakhatás, hátrányos helyzetű városrészek rehabilitációja, munkahelyteremtés, több forrás az oktatásba és az egészségügybe – ezek a következő hét év régiós politikájának prioritásai.

ALL VIEWS

További hírek erről

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

real economy

Munka és egészségügy