NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Reformterv van, de vajon lesznek-e reformok is Kínában?

Reformterv van, de vajon lesznek-e reformok is Kínában?
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Ahhoz, hogy az ötéves terv beváljon, hihetetlen mértékű gazdasági és politikai változásra lenne szükség Kínában.

HIRDETÉS

Véget ért az Országos Népi Gyűlés kéthetes ülésszaka Pekingben.

A képviselők elsöprő többséggel fogadták el a kínai gazdaságnak új lendületet ígérő ötéves tervet.

A kínai gazdaság megtorpanása belföldön és nemzetközi szinten is aggodalmat keltett tavaly. A mutatók valóban visszaestek, de még mindig jobbak, mint a legtöbb fejlett gazdaságéi.

A kínai kormányfő szerint kétség sem fér ahhoz, hogy a kínai gazdaság hosszú távon remekül tejesít majd. És ez a meggyőződés nem alap nélküli – teszi hozzá. A reformokon és a nyitás politikáján nyugszik. Amíg ezek az irányadóak, Kína gazdasága szárnyalni fog.

A most elfogadott program szerint a kínai GDP 9 milliárd 360 millió euróról majdnem 13 milliárd euróra növekszik 2020-ra, ami azt jelenti, hogy a 2010-es GDP duplája lesz.

A terv 6,5-7 százalék közötti éves gazdasági növekedéssel számol 2016 és 2020 között, ami megegyezik a tavalyi növekedési adattal.

Ahhoz, hogy ezeket a célszámokat elérjék, reformokra van szükség – ezek jelentőségét hangsúlyozta a miniszterelnök a parlamenti ülésszakot lezáró sajtótájékoztatóján.

Elsősorban az iparban várhatóak fájdalmas átalakítások, mert a jelenlegi kapacitáshoz viszonyítva a kereslet jócskán visszaesett. Tehát összevonások és leépítések lesznek az állami társaságoknál elsősorban az acél- és az építőiparban, illetve a bányászatban.

A következő két-három évben 5-6 millió ember állása szűnik meg Kínában. A parlament külön segélyezési törvényt fogadott el ezeknek az embereknek a támogatására – arra, hogy megtalálják új helyüket a munkaerőpiacon.

Ahhoz,hogy a kínai gazdaság új erőre kapjon, a stratégia szerint modellváltásra van szükség. Az ipar mellett az ingatlanszektor is gondban van: hatalmas a túlkínálat a kínai piacon. Zuhannak az árak, visszaesik a beruházás, és még így is nehéz eladni.

Úgyhogy új húzóágazatokat kell találni. Ilyen lehet a szolgáltatóipar, az elektronika és a telekommunikáció is.

Ezzel együtt ösztönözni kell a belföldi keresletet elsősorban az import visszafogásával és a hitelfelvétel megkönnyítésével – áll az új kínai ötéves tervben.

Ami Kína gazdasági külkapcsolatait illeti, Peking leginkább az amerikai együttműködésre épít, miközben számít a BRICS országaira és a környező államokra is.

A kínai-amerikai kereskedelmi forgalom tavaly majdnem elérte az 560 milliárd dollárt. Ezzel Kína lett az Egyesült Államok legjelentősebb kereskedelmi partnere.

Azért, hogy valós képet kapjunk a most záruló kínai parlamenti ülésszakról, a London School of Economics szakértőjét, Kent Deng professzort kérdeztük.

Nial O’Reilly, Euronews:
A kínai törvényhozás évadzáró tanácskozásának középpontjában a gazdasági reform állt. Felmerült-e bármi ezen a kéthetes rendezvényen, amiből Ön arra következtet, hogy a kínai vezetés valóban képes lesz lendületbe hozni a stagnáló gazdaságot?

Prof. Kent Deng, London Business School:
Ezen a két kongresszuson az körvonalazódott, hogy Peking a termelés visszafogásában, ezzel párhuzamosan a belföldi kereslet ösztönzésében gondolkodik. Az egyensúlyteremtés adja ennek a stratégiának a gerincét. Majd elválik, hogy kivitelezhető-e. Ahogy én látom, ehhez elképesztően nagy szerkezeti változásokra volna szükség, ráadásul nemcsak a gazdaságban, hanem a kormánypárt politikai meggyőződésében is.

Euronews:
A fennálló gazdasági nehézségek közepette egyre nő a lakosság elégedetlensége, hiszen munkahelyek és juttatások szűnnek meg. Tervez-e olyan politikai, akár demokratikus reformokat a kínai törvényhozás, amelyek javíthatják a közhangulatot?

HIRDETÉS

Prof. Kent Deng:
Ez egy nagyon jó kérdés. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Kínában egy leninista párté az államhatalom. Vagyis a kínai vezetés teljesen tisztában van azzal, hogy a gazdasági növekedés, a jólét nyomában elkerülhetetlenül megjelennek demokratikus törekvések. De ezeket a kínai kormánypárt el fogja fojtani, erre mérget vehetünk. Úgyhogy azt kell mondanom, hogy demokratikus változás semmiféle szinten és formában nem mutatkozik, még csak nem is készülődik ma Kínában.

Euronews:
A tanácskozást a nemzetközi közösség is figyelemmel kísérte. A Nyugatnak milyen pozitív és milyen negatív fejleményekre kell felkészülnie?

Prof. Kent Deng:
Ami a kormánypárt politikáját illeti, marad az eddigi csapáson, nem várható változás. Remélhetőleg a gazdaság tovább növekszik majd legalább évi 6, de akár 8 százalékkal is 2020-ig. Ami veszteségekkel járhat, az a hatalmas vállalás, amelyet a lakosság gyarapodása érdekében tett a központi kormány. Konkrétan azt ígérte, hogy megszünteti a súlyos gazdasági és társadalmi egyenlőtlenséget, ami az ország egyes részei között mutatkozik.
Arra készül, hogy lendületet ad a belső fogyasztásnak, csökkenti a túltermelést, gátat vet a tőkekiáramlásnak. Megígérte azt is, hogy felveszi a harcot a köz – és államigazgatást uraló korrupcióval. Mindehhez hatalmas elszántság és társadalmi támogatottság kell.
Úgyhogy azt kell mondanom, hogy Kína nagyon sok és sokféle meglepetést okozhat a nemzetközi közösségnek a következő öt évben.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tisztességes versenyről tárgyalt Kínában Olaf Scholz

Most Kína a panaszos fél: hatalmas nyugati hacker-veszélyre figyelmeztet a biztonsági szolgálat

Kína nem tárgyal a Nyugattal Ukrajnáról, ha nincsenek ott az oroszok is az asztalnál