Japán a harmadik legnagyobb gazdaság a világon. Miért olyan népszerű a befektetők körében? Hogyan lehet itt megtelepedni vállalkozóként, milyen
HIRDETÉSJapán a harmadik legnagyobb gazdaság a világon. Miért olyan népszerű a befektetők körében? Hogyan lehet itt megtelepedni vállalkozóként, milyen támogatásokat vehetünk igénybe?
A Focus Japán különkiadásában azt vizsgáljuk meg, miért vonzza a világ harmadik legnagyobb gazdasága a befektetőket. A japán piac, bár felfedezetlen területnek nem nevezhető, sok szempontból mégis a lehetőségek földje. A gazdag és kifinomult ország lakossága a legnagyobb vásárlóerőt képviseli egész Ázsiában.
Vizsgálódásunkat a Tokió melletti Cukuba nevű high-tech zónában kezdjük, A Valeo autóalkatrész-gyártó cég kutatás-fejlesztési központjában. Éppen egy automatikus parkolási rendszert tesztelnek. Ez a vállalat harminc országban van jelen a világon, Japánban harminc éve telepedtek le.
- Amikor idejöttünk 1985-ben, körülbelül tucatnyian voltunk – emlékszik vissza a Valeo Japan enöke, Ryuji Saito. – Ma 2800 embernek adunk munkát, kilenc gyárunk és három kutatás-fejlesztési központunk van.
A vállalat növekedési stratégiájának középpontjában a japán autógyárak kiszolgálása áll, ezek adják a globális kereslet harminc százalékát. A szigetország a GDP három és fél százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre – ha egy vállalat komoly piaci szereplő akar lenni az autógyártásban, muszáj itt jelen lennie.
- A Japánban aratott sikerünk titka a japán és a nyugati mentalitás ötvözete – magyarázza az elnök. – A mi legendás gyártási hagyományaink és a Valeo globális irányítási rendszere rendkívül ütőképes elegyet alkot.
Kobéba tartunk, az orzság egyik legnagyobb kereskedelmi kikötőjébe, ahol számos hajómotor-gyártó cég telepedett le. Három éve érkezett egy osztrák középvállalkozás, amely már korábban meghódította a kínai és a dél-koreai piacot.
A világszerte elismert Geislinger gyorsan megtalálta a helyét Japánban.
- Amikor megjöttünk, az első dolgunk volt felvenni valakit, aki jól ismeri a piacot és a japán ügyfeleket – mondja Josihide Jahata, a cég ügyvezető igazgatója. – Az ő kapcsolatainak köszönhetően sikerült ügyfeleket szerezni, és ez kulcsfontosságú volt a sikerhez.
A letelepedés során a vállalat támogatást kapott Kobe önkormányzatától, amely például a telephely első néhány havi bérleti díját is finanszírozta. A kezdeti átmeneti időszakra azért is szükség volt, hogy az osztrákok alkalmazkodni tudjanak a japán üzleti kultúrához.
- Van egy japán közmondás, mely szerint az ügyfél az isten – mondja az ügyvezető. – Ez konkrétan azt jelenti, hogy nem szabad ráerőltetni semmit a tárgyalások során, inkább el kell magyarázni neki, milyen előnyei vannak a terméknek, erről én meg vagyok győződve.
A japán üzleti életben ma is uralkodó ez a hozzáállás, ebből fakadnak a magas minőségi elvárások is. A letelepedéshez fontos a helyismeret – amit azonban állami gazdaságfejlesztő szervezetektől is meg lehet kapni.
Bernard Delmas irányítja a legrégebbi európai kereskedelmi kamarát Japánban. A piac előnye szerinte az, hogy a japánok megbízható kereskedelmi partnerek: ha valakinek sikerül itt megragadnia, az minőségi garanciát állít ki a cégről.
- Ez egy olyan piac, ahol lehet és érdemes kísérletezni, új ötleteket tesztelni – szögezi le Delmas. – És ha működik, akkor lehet növekedni is. Másrészt a japán referenciapiac Ázsia többi része számára. Sok szektorban nagyon szorosak a kapcsolatok a japán cég és ugyanazon cég más ázsiai országban lévő leányvállalatai között. Japán belépőt jelenthet Kínába és a dél-kelet-ázsiai térség piacaira is.
Japán és az Unió között most is tárgyalások folynak a gazdasági együttműködésről, ami az év végétől még könnyebbé teheti az európai cégek ázsiai terjeszkedését.