Az emberek negyede a környezetszennyezés miatt hal meg

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Az emberek negyede a környezetszennyezés miatt hal meg

<p><strong>A Földön minden negyedik ember a rossz élet- vagy munkahelyi körülményei miatt veszti életét; ez 12,6 millió halálos áldozatot jelent évente – derül ki a <span class="caps">WHO</span> 2016-os jelentéséből. Az olyan környezeti kockázati tényezők, mint a víz- levegő- vagy földszennyezettség, illetve a vegyi anyagok elterjedése és az ultraviola sugárzás több mint százféle betegségért felelnek.</strong></p> <p>- A világon a halálozások 23%-a környezeti problémára vezethető vissza, ami számokban kifejezve 12,6 millió áldozat. – A legtöbben a dél-ázsiai és a nyugati-csendes-óceáni térségben (Kínától, Kambodzsán keresztül Ausztráliáig) halnak meg leginkább a légszennyezés miatt. – A 12,6 millióból 8,2 millióan halnak meg olyan nem fertőző, krónikus betegségekben (non-communicable disease – <span class="caps">NCD</span>), mint a szívinfarktus, a stroke, a daganatos megbetegedések, a krónikus légúti betegségek vagy a diabétesz. – Az olyan fertőzések, mint a hasmenéses megbetegedések vagy a malária, leginkább a rossz vízellátási és közegészségügyi állapotokkal hozhatóak összefüggésben.</p> <p>Az Egészségügyi Világszervezet (<span class="caps">WHO</span>) 2016. március 15-én publikálta a környezetszennyezés és a globális halálozások összefüggéseiről szóló idei jelentését. A fent említett pontokon kívül az elemzésből az is kiderül, hogy melyek a legfontosabb környezeti tényezők, amik negatívan hatnak ránk. Ilyen a légszennyezés, a nem megfelelő egészségügyi és vízellátás, a vegyi- és biológiai vegyületek szervezetbe jutása, radioaktív sugárzás, zajártalom, munkahelyi balesetek kockázata, klímaváltozás, vagy akár a mezőgazdasági termeléshez használt vegyi anyagok.</p> <p><strong>Mit kockáztatunk?</strong></p> <p>- Azonnal szükség van olyan befektetésekre, melyekkel csökkenthetjük a városainkban, otthonainkban és munkahelyeinken előforduló környezeti kockázatokat. A befektetések segítségével visszaszoríthatjuk többek között a szívérrendszeri- légzőszervi és daganatos megbetegedések számát – hívja fel a figyelmet Dr. Maria Neira, a <span class="caps">WHO</span> egyik főmunkatársa.</p> <p>A világszervezet szerint az alábbi öt betegségben halnak meg évente a legtöbben a káros környezeti hatások miatt: </p> <p>1. Sztrók (2,5 millió fő)<br /> 2. Ischaemiás szívbetegségek (2,3 millió fő)<br /> 3. Nem megfelelő körülményekből adódó balesetek, sérülések (1,7 millió fő)<br /> 4. Rák különböző fajtái (1,7 millió fő)<br /> 5. Krónikus légúti megbetegedések (1,4 millió fő)</p> <p><strong>Legveszélyeztetettebb korosztály</strong></p> <p>A környezeti kockázatok legveszélyeztetettebb áldozatai az öt éves kor alatti gyerekek és az 50-75 éves korosztály. Éves szinten 1,7 millió gyermeket és 4,9 millió 50 év feletti felnőttet lehetne megmenteni a környezeti körülmények javítása által – derül ki szintén a <span class="caps">WHO</span> elemzéséből.</p> <p><strong>Hol halnak meg a legtöbben?</strong></p> <p>A genfi székhelyű <span class="caps">WHO</span> hat regionális irodával rendelkezik. Az alábbiakban ebben a hat régióban előforduló káros környezeti hatások miatti halálozások számát mutatjuk be 2012-es adatokkal:</p> <p>1. Délkelet-Ázsia: 3,8 millió fő<br /> 2. Nyugat-Csendes-óceáni térség: 3,5 millió fő <br /> 3. Afrika: 2,2 millió fő<br /> 4. Európa: 1,4 millió fő<br /> 5. Kelet-Mediterrán régió: 854 ezer fő<br /> 6. Amerikai régió: 847 ezer fő</p> <p><img src="https://static.euronews.com/articles/32/71/327171/606x283_bonus-who-map-deaths.jpg" alt="" /></p> <p><strong>Egészségesebb környezet: egészségesebb emberek</strong></p> <p>- Ha a különböző országok nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy környezetük élhetőbbé és egészségesebbé váljon, akkor továbbra is milliók betegednek meg és halnak meg túl fiatalon – mondta Dr. Margaret Chan, a <span class="caps">WHO</span> főigazgatója, majd így folytatta: Az egészséges környezet alapfeltétele annak, hogy az emberek is egészségesek legyenek.</p> <p><strong>Mi tehetnek az országok?</strong></p> <p>A <span class="caps">WHO</span>-jelentés nemcsak az emberi áldozatok növekedésével és a környezeti károk fokozódásával ijesztget, de perspektívát is kínál a helyzet javítására</p> <p>- A szilárd tüzelőanyagok (szén, vagy a gumi) használatának mérséklése. – Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák használata. – Háztartásokban a főzés, fűtés, világítás megoldása új, tiszta, energia-hatékony technológiával. – Hozzáférés biztosítása a tiszta vízhez, illetve a közegészségügyhöz. – A kijelölt dohányzóhelyek létesítése a passzív dohányzás mérséklésére. – Tömegközlekedés minél szélesebb körű használata az autók helyett.</p> <p>A <span class="caps">WHO</span> 1948-ban kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a világon minden ember számára biztosítsa az egészség, azaz a „teljes testi-lelki és szociális jóllét” lehető legmagasabb szintjét. </p> <p>A világszervezet soron következő májusi közgyűlésén javasolni fogja, hogy készítsenek egy stratégiát arra, hogy az egészségügyi szektor minél hatékonyabb választ tudjon adni a légszennyezés által okozott kihívásokra.</p>