rendkívüli hír

rendkívüli hír

Atomerőművek nélküli világ 2050-re?

Éppen ezt olvassa:

Atomerőművek nélküli világ 2050-re?

Atomerőművek nélküli világ 2050-re?
Betűméret Aa Aa

2050-ig eljuthatna oda a világ, hogy már nem üzemelnek atomerőművek, állítja a Greenpeace. A szervezet magyarországi energia-kampányfelelőse, Perger András szerint ezt akkor lehetne elérni, ha a világ országai közös erőfeszítéseket tennének a megújuló energiaforrások hatékony kiaknázására.

A naperőművek és a szélkerekek elterjedését már régóta nem technológiai korlátok gátolják. Magyarországon például a napelemek adójának csökkentésével lehetne elősegíteni szélesebb körű alkalmazásukat. A környezetvédők egyik hatásos mondása, hogy hazánkban a napelemeket ugyanannyi adó terheli, mint a rendkívül mérgező savas akkumulátorokat.

Az elmúlt negyedszázad történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófájaként emlegetik az öt évvel ezelőtti Fukusimai balesetet, és a csernobili tragédiához hasonlítja a Greenpeace is. A környezetvédő szervezet a japán atomerőmű tragédiájának évfordulóján hívja fel újból a figyelmet a nukleáris energiatermelés kockázataira, aminek Magyarországon aktualitást ad, hogy a szigorúan titkosított Paks II. beruházásról a biztonsági tényezők részletei sem nyilvánosak.

Védi-e majd kettős kupola az új paksi blokkokat? Egy külső a kívülről fenyegető veszélyektől, például egy lezuhanó repülőgéptől, egy belső burok pedig a környezetet kellene védje az erőműben esetlegesen bekövetkező balesetektől, robbanástól, szivárgásoktól. Lesznek-e egymástól elkülönült biztonsági rendszerek, amik hatékonyak maradnak tűz, földrengés, áradás, egyéb tényezők esetén? A japán atomerőmű-baleset ötödik évfordulóján a magyar nukleáris beruházásról is beszél az Euronews-nak adott interjúban Perger András:

- Ellenezzük az atomerőművek működését, ezért a Greenpeace folyamatosan azt követeli, hogy vonják ki a működésből az összes atomerőművet a világon. Fukushima és Csernobil tragédiája rámutat, hogy a biztonsági kockázatok meghaladják az áramtermeléssel járó hasznot. Atomerőmű-balesetek a jövőben is történni fognak, az eddigi katasztrófák ezt mutatják.

- A két, egymásnak feszülő verzió egyike sem veti fel Japánban, hogy a nukleáris energiatermelés kockázatos lenne. Az erőművet üzemeltető vállalat szerint egy nagy erejű, 9-es erősségű tenger alatti földrengés a baleset közvetlen előzménye, de egy parlamenti bizottság 2012-es jelentése emberi felelőtlenségek és mulasztások sorozatának tulajdonítja a balesetet: tervezési és kivitelezési hibákat, hatósági felügyeleti és üzemeltetési hiányosságokat emlegetnek.

- A balesetek az atomenergia iparban ugyanúgy, ahogy bárhol máshol, rendszerint emberi hiányosságokra vezethetők vissza. Fukushima esetében sem vitatja senki, hogy a tragédia közvetlen előzménye a nagy erejű földrengés, de nem következett volna be ekkora katasztrófa, ha a tervezés, kivitelezés és a hatósági eljárások során megtesznek minden elővigyázatosságot, ami ma már technikailag lehetséges. Ez nem történt meg.

- A sajtóból a kárelhárítás költségeiről lehet tájékozódni. Tudható, hogy közel a magyar éves GDP-nek megfelelő összegbe (118 milliárd dollár) kerültek eddig a fukushimai kárenyhítési munkálatok, de arról nem jut el pontos információ az emberekhez, hogy mekkora a környezeti kár.

- Hatalmas terület szennyeződött el Japánban, és emberek tömegeinek kellett elhagyni lakóhelyét. Nem tudni, mi lesz azzal a 9 millió zsákkal, amiben a katasztrófa során keletkezett radioaktív hulladékokat tárolják. Ezek a zsákok három évig zárják el garantáltan a sugárzó anyagokat, miközben több száz éven át kellene biztonságosan tárolni a sugárszennyezett hulladékokat.

- Még mindig mérnek szennyezést, így nem végleges az összesített titkos adatsor sem. A fukushimai erőmű területéről még mindig szivárog a tengerbe sugárszennyezett víz.

- A katasztrófa során tönkrement épületekben még mindig ott van a három leolvadt reaktor. Nem tudni, hogy miként lehet biztonságosan felszámolni ezeket. Amíg ez nem történik meg, folyamatosan újabb veszélyekkel fenyeget Fukushima. Csernobil esetében szoktuk azt mondani, hogy ha a mostani szarkofág összedőlne, akkor hatalmas radioaktív porfelhő kerülne a légkörbe, és friss szennyezéssel fenyegetne. Fukushimában a három összeolvadt reaktorban lévő nukleáris anyag az óceánokat szennyezi. A mostani folyamatos szivárgáshoz képest nem tudhatjuk, hogy a fel nem számolt sugárzó törmeléktömeggel mikor történik egy újabb nagyobb katasztrófa egy esetlegesen bekövetkező hirtelen tényező miatt.

- Sajtóhírek szerint a biztosítók árképzése rácáfol arra a korábbi állításra, hogy a csernobili atomkatasztrófa egyedi eset, és úgy számolnak, hogy negyedszázadonként bekövetkezhet ilyen.

- Fukushimában nem tudjuk, hogy pontosan milyen veszély fenyeget a következő évtizedekben, mert jelenleg olyan erős a sugárzás a katasztrófa gócpontján, hogy lehetetlen az azonnali pontos felmérés és kárelhárítás. A radioaktív szivárgás folyamatos nemcsak a hulladéktárolóból, hanem magából az erőműből is, ami el van árasztva vízzel.

- Kivédhető, hogy a talajvízen keresztül az óceánba jusson a radioaktív szennyeződés?

- Nagy erőfeszítésekkel dolgoznak ezen, de eddig nem sikerült megakadályozni. Próbálkoznak például fagyasztással. Az erőmű körüli területen a talaj fagyasztásával akadályoznák meg, hogy a szivárgás a felszín alatt az óceánok felé mozduljon. Azért nehéz hosszútávra tervezni, mert a katasztrófa után bizonytalan és ismeretlen körülmények közé került az a nagy mennyiségű sugárzó anyag, ami a tragédia előtt biztos körülmények között volt az erőműben. Egy újabb földrengés esetén nem megmondani most, hogy mi történik majd a sugárzó anyagokkal.

- A fukushimai atomerőmű-baleset évfordulóján a magyar közbeszédben nagyobb hangsúlyt kapott, hogy milyen biztonsági szinten épül meg a Paks II néven emlegetett új magyarországi atomerőmű. A beruházás részleteinek titkosítása miatt nem tudni, milyen biztonsági elemekkel készül, a Greenpeace mégis azt nyilatkozta januárban, hogy milliárdokba kerülne, ha Magyarország is kérné ugyanazokat a biztonsági extrákat, mint amiket Finnország kér az ott készülő új orosz atomerőműhöz.

- Becslésről van szó, hiszen sem a finn, sem a magyar helyzetet nem ismerjük teljes részletességében. De olyan reaktort kell építeni, amit az oroszok még nem építettek. A kupolának ki kell bírni egy nagyméretű utasszállító rázuhanását, és más külső hatásoknak is ellent kell tudnia állni. Az orosz építő eleve ilyen kupolát készített volna, de az csak egy katonai repülőgép rázuhanását bírná ki, egy nagyméretű utasszállítóét nem.

- A kettős kupola funkciója az is, hogy a környezetet megvédje a belül bekövetkező esetleges balesetektől, szennyezésektől, robbanástól.

- Nem robbanásnak nevezném, azt szokták mondani, hogy ki kell bírnia az elképzelhető legnagyobb balesetet. Paks I esetében ilyen lehet a legnagyobb keresztmetszetű cső eltörése. A Paks II reaktort elvileg arra is felkészítik, hogy ha az üzemanyag megolvadna, egy olvadékcsapda megfogja. A biztonsági rendszerek teljes fizikai szétválasztása is szükséges, az erőmű megépülte után derül ki, hogy ez megvalósul-e, az eredeti tervek nem tartalmazták. Azért nehéz a biztonsági elemekről beszélgetnünk, mert az erőmű áráról szóló keretmegállapodást már azelőtt megkötötték, hogy a konkrét részleteket véglegesítették volna. A magyar fél által kért módosítások költségvonzata a tudható információk szerint nem növelte az árat. Fukushima után már az is egyértelműnek tűnik, hogy olyan irányítóközpontot kell építeni, ami térben is elkülönül attól a területtől, ahol egy tragédia során a radioaktív szennyezés bekövetkezik.

- Hogy érzi, komolyan veszik önöket, amikor tárgyalni próbálnak a döntéshozókkal?

- Nemzetközi szinten folytat hagyományos lobbitevékenységet a Greenpeace, vagyis tárgyal a döntéshozó körökkel, de Magyarországon ez a gyakorlat nem működik. Egy nagy nemzetközi szervezet vagyunk, így szükség esetén meg tudunk fizetni egy szakértőt, hogy az adott témában hitelesek maradhassunk. Amikor felhívjuk valamire a politikusok figyelmét, azt mindig megalapozott érvek alapján tesszük.

Azt a Greenpeace is többször hangsúlyozta, hogy nem elég azért küzdeni, hogy minél nagyobb arányban termeljük meg energiaszükségletünket megújuló forrásokból, arra is törekednünk kell, hogy spóroljunk az energiával. Kisebb, hatékonyabb felhasználás esetén sokkal kevesebb energiát kell termelni, ami segíti az atomerőművek és a légkört szennyező fosszilis erőművek felszámolását.