rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hamarosan kiderülhet, hogy volt-e élet a Marson


science

Hamarosan kiderülhet, hogy volt-e élet a Marson

Az Európai Űrügynökség (ESA) missziója, az ExoMars
korunk egyik fontos tudományos kérdésére keres választ.

Az ESA űrszondáját március közepén bocsátják föl az űrbe a kazahsztáni Bajkonurból.

Az ExoMars Programot közösen hajtja végre az Európai Űrügynökség és az Orosz Szövetségi Űrhivatal (Roszkozmosz).

- Az ExoMars régi vágyálom. Reméljük, hogy választ kapunk a Marssal kapcsolatos kérdéseinkre. Van-e rajta élet? Fejlődés? Illetve azt is, hogy mit jelent ez az egész Naprendszer evolúciója szempontjából, beleértve a Földet is – mondja Álvaro Giménez, a tudományos programok igazgatója.

Héthónapos út után októberre tervezik a célba érést.
A Schiaparelli modul (amelyet egy 19. századi olasz csillagászról, Giovanni Schiaparelliről neveztek el) a vörös bolygó felszínén landol majd, a TGO (Trace Gas Orbiter) szondát pedig keringési pályára állítják, hogy tanulmányozza a légkört.

- Mivel ez lesz az első landolási misszió a globális porvihar évszakában, méréseket végzünk majd a leszállás közben, amelyek lehetővé teszik, hogy meghatározzuk a légkör fontos paramétereit az évnek ebben a szakaszában, ezt még nem sokat tanulmányozták – magyarázza Jorge Vago, az ExoMars projekt kutatója.

A Marsról azt gondolják, hogy potenciális hely lehet a Földön kívüli élet számára, mert valaha (évmilliárdokkal ezelőtt) folyóvize és légköre is volt.

Kamerájával és spektrométereivel a szonda azonosítja majd a gázok forrásait, és bizonyítékkal szolgálhat biológiai vagy geológiai tevékenységre (2014 decemberében néhány kis metánnyomot azonosított a NASA Curiosity marsjárója).

A Földön a metán 90%-át élő organizmusok termelik, a kutatás tehát arra összpontosít, hogy milyen forrás bocsáthat ki gázt a Marson.

- Nagyon részletesen megvizsgáljuk a gázösszetevőket a légkör belsejében, ugyanakkor keressük, hogy lehetnek-e helyben létrejött gázok, amelyek például felszínközeli vulkanikus tevékenységet jelezhetnek, a víz szublimációjára utalhatnak, vagy csapdába került gázokra. És persze beszélhetünk egy kicsit az életről, mint biológiai alkotórészről, bár én alapjában szkeptikus vagyok – mondja Nicolas Thomas, a CaSSIS (Colour and Stereo Surface Imaging System) vezető kutatója.

Az ExoMars programban fontos repülési, valamint a felszíni kutatásokat lehetővé tévő technológiákat is tesztelnek, amelyek szükségesek a leendő felfedező missziókhoz (mint például a leendő nemzetközi Mars Sample Return misszió).

A Schiaparelli modul révén ez a misszió tanulmányozza egy hasznos teher belépési és leszállási technikáit a Mars felszínén.

- Mindez a tudás illeszkedik majd a többi, még az idén megvalósítandó misszióhoz, és természetesen fontos lesz a jövőbeni missziókhoz, beleértve az űrhajós utazásokat is – hangsúlyozza Jorge Vago.

Az ExoMars Program két misszióból áll. A következőt 2018-ban indítják (2019 januárjában érkezik meg): a marsjáró egy kétméteres fúrót és eszközöket visz majd magával, amelyekkel exobiológiai és geokémiai kísérleteket lehet végezni.

A marsjáró minden eddiginél mélyebbre ás majd a Marson, így kutat a hajdani élet fosszilis nyomai után.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

science

Méhekkel védik a marulafákat az elefántoktól