rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Munka és egészségügy


real economy

Munka és egészségügy

Mindannyian szegtünk már meg biztonsági szabályokat úton, vagy éppen a céges konyhában. Mindez hatással van a gazdasági növekedésre.

A mai műsorban ellátogatunk Spanyolországba, ahol a munkabiztonság gazdaságával foglalkozunk az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség segítségével. És megnézzük, melyik iparágragra van ez a legnagyobb hatással.

Aztán Belgiumba utazunk, hogy megértsük, a cégek és a munkavállalók hogyan fejlődnek annak érdekében, hogy ne csak fizikailag, hanem szellemileg is megfelelő teljesítményt tudjanak nyújtani a nehéz időkben.

Természetesen az a legfőbb cél, hogy ne mondjunk fel, vagy ne menjünk betegszabadságra a munka miatt. De a munkabiztonság dolga, hogy a munkát a lehetőségeinkhez és képességeinkhez igazítsa, és hogy gondoskodjon fizikai szükségleteinkről. De az is, hogy általános közérzetünket javítsa.

De mi köze van ehhez a gazdaságnak? Kiderítjük.

A véreskezű hentes

Philip hentes 25 mészárost alkalmaz, és mivel értéket teremt – mivel különleges húsárút állít elő – cége termelékenysége magas. Ezáltal nagyobb lesz a forgalma, több adót fizet, és többel járul hozzá országa gazdasági fejlődéséhez. De Philip nem figyel a munkabiztonságra, mert szerinte sokba kerül.

Balesetek és betegállományok jönnek – átlagosan 2-3 dolgozója van emiatt betegszabadságon. Philip termelékenysége csökken, mert fizetnie kell a dolgozók bérét, betegállományát és orvosi ellátását. Meg kell javítania a tönkrement eszközöket is, képezni az ideiglenes munkaerőt, ami megint időbe és pénzbe kerül. Mivel kevesebb lesz az árú, kevesebb lesz a vevő, és a dolgozók munkamorálja is csökken – ami tovább csökkenti a termelékenységet.

A beteg és sérült dolgozók fizetése és életszínvonala is csökken. Ez terhet ró a barátokra és a családokra, akik gondozzák a betegeket. Az ország gazdaságára is terhet ró, mert a dolgozók szociális támogatásokra és egészségügyi ellátására szorulnak. Akik végleg kiesnek a munkából, azok még több pénzügyi és szociális támogatásra szorulnak.

A társadalom és a gazdaság további veszteségeket kénytelen elszenvedni, mert a termelékenység visszaesése alacsonyabb növekedést eredményez..

Európában évente 83 millió munkanapot veszítünk el munkahelyi balesetek miatt. Ennek háromnegyede egynapos kiesés, de egynegyede egy hónapnál is tovább tart.

És 367 millió napot veszítünk el a munkával kapcsolatos betegségek miatt. Ez rengeteg veszteség.

Ezért az Európai Szociális Alap támogatásával az úgynevezett Munkaegészségügyi Stratégia 2014-2020 között Európa ezen problémáit igyekszik orvosolni. Az öregedő társadalom, a jelenlegi szabályok hatékonyabb betartása, és a munkával kapcsolatos betegségek megelőzése.

Monica Pinna Bilbaóba utazott, hogy az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségnél kiderítse, hogyan és mit lehet most tenni.

Az európai munkahelyi balesetek még mindig nehezen számszerűsíthető gazdasági károkat okoznak, 200-ben 55 milliárd euróra becsülte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, és még ma is elég magas. A megelőzésük tehát gazdasági racionalitás, különösen az építőiparban, ahol még mindig rengeteg a baleset. 2012-ben az építőiparban történt a halálos munkahelyi balesetek 26,1 százaléka. Spanyolországban is rossz a helyzet.

– Szerencsétlenségünkre 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is sokat romlott a helyzet. Korábban 5000 baleset történt 100 000 dolgozóra vetítve, most 6500 eset történik – mondta Enrique Corral, a Fundación Laboral de la Construcción ügyvezetője.

Európában körülbelül 2,5 millió dolgozó szenvedett nem halálos balesetet 2012-ben, a halálesetek száma pedig túllépte a 3500-at. Ez átlagban 2,44 balesetet jelent 100 000 dolgozóként, az országok között pedig nagy különbségek vannak: ötnél több Lengyelországban, egynél kevesebb Németországban, Dániában és Hollandiában.

Bilbao, az EU-OSHA székhelye

Több vizsgálat kimutatta, hogy a munkahelyi balesetek a vállalkozások gazdasági eredményén kívül az országok teljesítményét is befolyásolják. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (az EU-OSHA) vezetőjével, Christa Sedlatschekkel Bilbaóban találkoztunk:

– Az európai országok különböző módon számítják az ezzel kapcsolatos költségeket. Németországban például úgy számítják, hogy a rossz munkaegészségügy 90 milliárd euró veszteséget jelent, ami a GDP 3.2 százaléka.

A globális GDP-veszteség 4 százalék körüli. Európában 2,6 és 3,8 között ingadozik.

Esettanulmányok bizonyítják, hogy a munkaegészségügyre nem tekinthetünk kizárólag költségként. Minden egyes euró, amit a megfelelő munkahelyi körülményekre költünk, 2,2 euró nyereséget hoz.

Bilbaóban ezt az építkezést a Visesa felügyeli. A szervezet munkabiztonsági vezetője, Maite Prieto mondta el, miért éri meg a megelőzésre költeni egy ilyen helyen:

– Ezen a helyen két év alatt 288,900 eurót költünk munkaegészségügyre. A biztonsági előírások célja, hogy megelőzze a munka leállását, illetve a bírságok elkerülése. Ha itt leállna a munka, az napi 3500 euró kiesést jelentene.

Az európai szabályok mindenkire nézve kötelezőek, de az egyes országok különbözőképpen alkalmazzák, az iparágtól és a cégek nagyságától függően. A spanyol nehézségek tükrözik számos más ország problémáját is.

– A kisvállalkozások, amelyek a cégek többségét jelentik Spanyolországban nem tartanak fent munka-egészségügyi osztályokat, nincs erre szakosodott dolgozójuk. Ennek következtében sokszor nem is tudják, milyen szabályokat kellene betartaniuk – állította Maite Prieto.

A baleseteken kívül a a veszélyes anyagok kezelése is hozzájárulnak a rákkeltő betegségek kialakulásához. Úgy becsülik, ez 152 000 halálesetet jelentett 2000-ben. Lehetséges károk a korai nyugdíjazás, a képzett munkaerő elvesztése, a magas egészségügyi költségek és a biztosítási díjak.

– Az adatok szerint a munkával összefüggő rákos megbetegedések a brit GDP 1 százalékával egyenlőek – állítja Christa Sedlatschek.

Az uniós dolgozók nem kevesebb mint 8,6 százaléka jelentett be munkahellyel kapcsolatos betegséget az elmúlt 12 hónapban. Ez körülbelül 23 millió embert jelent. A legtöbbeknél mozgásszervi panaszok jelentkeznek, utána jön a stressz, a depresszió és a pánikbetegség.

Ezeket a nyugodt embereket elnézve nem is gondolnánk, hogy minden ötödik európai mentális gondok miatt vált munkahelyet vagy mond fel. A vállalkozásoknak ezek a megbetegedések kétszer annyiba kerülnek, mint a többi betegség, és ötször annyi balesetet okoznak és évente 240 milliárd euróba kerülnek. Ennek 43 százaléka a közvetlen egészségügyi költség, és 57 százalék a csökkent termelékenység miatti veszteség.

Vissza Belgiumba

Monica Pinna Belgiumba ment, hogy megnézze, mit tesznek a munkaadók és a munkavállalók azért, hogy gondoskodjanak a jól létünkről.

– A munkahelyi stressz és a pszichoszociális veszélyek felelősek az elvesztett munkanapok feléért. A stressz, a depresszió és a kiégés miatti hiányzás egyre növekszik Európában, ez a második leggyakoribb oka a 3 napnál hosszabb betegszabadságoknak. Az irodáink veszélyesebbek, mint gondolnánk.

Ahol odafigyelnek a dolgozókra

François Richir, a Siemens Healthcare egyik vezetője szerint többféle stresszfaktor van egy többfunkciós munkakörben. A bármikor megcsörrenő telefon, a segítséget kérő ügyfelek és kollégák, az elintézendő dolgok egyre hosszabb listája, a pihenőidők kimaradása nagy feszültséget okoznak.

– A pszichoszociális problémák legnagyobb gondja, hogy tabunak számítanak, a szervezetek 30 százalékánál még mindig nem tudnak nyíltan beszélni róla. Ez a probléma a cégek nagyságával egyenes arányban nő.

Nem ez a helyzet a Siemens belga vállalatánál, ahol nemcsak a munkaegészségüggyel, hanem a dolgozók általános közérzetével is foglalkoznak. A cég ezzel elnyerte a Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség díját.

– A Fit@Work program célja, hogy munkatársaink egészségesen éljenek. Foglalkozunk az étkezéssel, a sportolással, és van mentális, pszichoszociális rész is – mondta Patrick De Bouver, a cég munakbiztonsági vezetője.

Francois 1500 munkatársához hasonlóan a munkahelyén sportol. Nem csak hasizomra gyúr, de stresszkezelési órákon is részt vesz. Mindez abból az 500 000 euróból, amit a cég 3 év alatt költ dolgozóira.

– Hogy miért kezdtük, és mit nyerünk vele? Nagyon nehéz megmondani – vélekedett Francois – Bebizonyosodott, hogy annyiféle jótékony hatása van, hogy nagyon előnyös a cégnek is. Vagy hiszel benne, vagy nem.

A munkakörülmények javítása még mindig nagy feladat Európában. A munkavállalók több mint fele dolgozik havonta legalább egy szombaton, és 45 százalékuk mondta, hogy szabadidejében is dolgozott, hogy határidőre le tudja végezni a feladatát, 3 százalékuk pedig naponta így dolgozik.

Visszatérünk az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséghez Bilbaóba, ahol arra kértük az igazgatót, hogy világítsa meg európai méretekben az ügyet.

– Azt látjuk, hogy az európai vezetők 80 százaléka tisztában van a veszélyekkel, de a cégeknek csak 30 százaléka lép az ügyben. Vagyis nem foglalkoznak a mentális gondokkal megfelelően, 10-ből 4 dolgozó szerint nem kezelik ezeket a problémákat megfelelően.

Brüsszelben azon fáradoznak, hogy az európai szabályokat szigorúbban tartsák be. Eddig a vizsgált cégeknek alig több mint a felének van elegendő információja arról, hogy miként kezelje a mentális kockázatokat, ami a biztonságos munkakörnyezet alapeleme.

Munkabiztonság és munkaegészségügy – nem is annyira lényegtelen, mint sokan gondolnák.

Következő adásunkban az integráció gazdaságával foglalkozunk, a sérülékeny emberek bevonásával az európai nagyvárosok dzsungelében. Tartsanak velünk akkor is!

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

real economy

Reformok a strukturális kihívások megragadásáért