NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

AI: Magyarország hagyjon fel a menedékkérők büntetésével!

AI: Magyarország hagyjon fel a menedékkérők büntetésével!
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Amnesty International éves jelentése Magyarországról

HIRDETÉS

„A világ számos kormánya arcátlanul megszegte a nemzetközi egyezményeket, és szánt szándékkal aláássa az emberi jogok védelmére felállított intézményeket.” Az Amnesty International által fogalmazott hangzatos mondat mögött tények állnak, emlékeztet a jogvédő szervezet magyarországi igazgatója. Jeney Orsolya már a beszélgetésünk elején nyomatékosítja, hogy az éves jelentésbe az adott esztendő megtörtént eseményei állnak, a több száz oldalas kötet országonként összesíti a történéseket. A tények magukért beszélnek, de bizonyos esetekben az Amnesty International ajánlást fogalmaz meg egy-egy ügy kapcsán.

Magyarországról a menekültválság kezelése, a civil szervezetek alaptalan zaklatása, a romákkal szembeni erőszakos kilakoltatások és a vallásszabadság korlátozása került a világ országait sorra vevő éves jelentésbe. Az Amnesty International magyarországi igazgatója a menekültválsággal kezdi:

- Önmagával a kerítésépítéssel nincs baj. Hogy technikailag miként védi határát egy állam, az saját szuverén joga. Viszont a kerítés felépítése ellenére biztosítani kell a menedékkérők számára, hogy hozzáférhessenek az ország területéhez. Jelenleg négy tranzitzóna szakítja meg a kerítést, tehát valóban magyar földre nem tud lépni az, aki menedéket szeretne kérni. Az észrevételek alapján a tranzitzónába nem jut be mindenki. Egyedülálló felnőtt férfiak arról számoltak be, hogy ők nem jutottak be, családok viszont azt mondták, hogy őket behívták. A tranzitzónában viszont gyakorlatilag lehetetlen menedékkérelmet benyújtani, mivel a kormány Szerbiát biztonságos országnak tekinti, így a menedékkérőknek azt mondják, hogy menjenek vissza. Vagyis a kerítés miatt szaknyelven szólva „nem tud hozzáférni a menedékkérelmi jogához” az, aki a határzár felől érkezik.

- A kerítés a zöld határt valóban lezárja, de a határátkelő helyek működnek.

- Természetesen, ha a kerítés ellenére a határátkelőknél érdemi menedékkérelmi ügyintézést kezdhetnének a menekülők, az megfelelő lenne. Nyilván az is segítene, ha a kormány rendszeresen egyeztetne a menekültügyi szakértőkkel és jogvédőkkel. Már az elejétől hangsúlyoztuk, hogy nem a kerítés építésével van a baj, hanem azzal, hogy azt a nemzetközi kötelezettségét, ami szerint a területéhez való hozzáférést biztosítani kell a menedékkérők számára, azt Magyarország így nem teljesíti teljes mértékben.

- Lassan már kétezren lesznek idegenrendészeti őrizetben a határzár tiltott átlépése miatt. Ön a statisztikák közül milyen adatot emelne ki?

- Ugye az idegenrendészeti őrizet azt jelenti, hogy az illetőnek már semmilyen jogalapja nincs, hogy menekültként kezeljék a hatóságok, mert vagy nem adta be a kérelmét, vagy bebizonyosodott róla, hogy nem menekült, de akkor is idegenrendészeti őrizetbe kerül, ha átlépte a kerítést. Jelenlegi információink szerint 1-2 hónapra elzárják őket, aztán egyelőre nem egyértelmű, hogy mi lesz velük. Mi lesz velük akkor, ha lejár a fogva tartási idő, ami a kerítés átlépése miatt kiszabható? Erre a jövőben nekünk is nagyon oda kell figyelnünk.

- Kifogásolják a kiutasítások számát és a származás alapján történő megoszlását is?

- Az idegenrendészeti hatóságok által elrendelt kiutasítások száma és megoszlása például 2015 januárjában: koszovói 38, iraki 4, szír 31, egyéb 22. Azt persze nem lehet mondani, hogy mindenki menekült, aki egy olyan országból jön, amit konfliktuszónaként emlegetnek a híradások, de Szíria esetében már nyilvánvaló, hogy aki onnan menekül, azt nem szabadna visszaküldeni. További gond, hogy hiába van Szerbia és Magyarország között egyezmény a visszafogadásról, ezt az egyezményt Szerbia nem feltétlenül hajtja végre, így számomra nem egyértelmű, hogy mi történt ezzel a 31 emberrel. Azokat az elítélteket sem lehet kitoloncolni, akiket a határzár átlépése miatt utasítanak ki Magyarországról, mert nincs olyan harmadik biztonságos ország, amelyik fogadná őket.

- Milyen ajánlásokat tesz az Amnesty International?

- 2015. szeptember 15. után, miután lezárták a déli határ egy szakaszát, készült el az Elkerítve című jelentésünk, abban részletes ajánlásokat teszünk Magyarország, az EU szervei és tagállamai számára. Ezek közül a legfontosabb hazai ajánlásaink: Magyarország hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy bünteti a menedékkérőket, tegye lehetővé a menedékkérők számára a hozzáférést területéhez, továbbá a gyors és hatékony menedékjogi eljárást és a megfelelő befogadási feltételeket. Ajánlásaink egy része olyanról szól, ami jelenleg nemzetközi jogba ütközik, ezért kötelező lenne változtatni a jelenlegi gyakorlaton.

- A hatósági eljárások mellett a kormányzati kommunikációra is tennének ajánlást?

- Röviden annyit, hogy ne legyen gyűlöletkeltő. Emberi jogi szaknyelven: hagyjon fel az ellenséges retorikával.

- A romák erőszakos kilakoltatását is hangsúlyosan említi meg az éves jelentés. Lezárult eseteket vettek számba, vagy az Amnesty International szerint ez a gyakorlat vagy annak kockázata folyatódik Magyarországon?

- Jelenleg is veszély, ez már egy másfél éve húzódó ügy, konkrétan Miskolc Számozott utcáiról van szó. Meg kell említeni, hogy Magyarország a kényszer-kilakoltatásokat tekintve ennyire még nem került a nemzetközi figyelem középpontjába, de most a miskolci önkormányzat olyan magatartást tanúsított, amiről már több bíróság, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatósága is kimondta, hogy jogsértő, illetve megsérti a romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Úgy akarja kilakoltatni a miskolci önkormányzat a mélyszegénységben élő romákat és hátrányos helyzetben élő embereket, hogy az nemzetközi jogszabályokba ütközik. Azt a Kúria is aggályosnak minősítette, hogy az ügy kezdetén másfél-kétmillió forintos jóvátételt akartak fizetni azoknak az embereknek, akik Miskolcon kívül telepednek le, és többé nem jönnek vissza Miskolcra. Ezt az egyet a Kúria döntése után a miskolci önkormányzat kihagyta a programjából, de folytatta a kilakoltatásokat.

- Az erőszakos kilakoltatás ugye nem keverendő össze azzal, amikor valakit jogszerűen, például felhalmozódó tatozás miatt lakoltatnak ki, de nem megy magától, ezért fel kell lépni ellene.

- Természetesen, a kényszer-kilakoltatás nem azt jelenti, amikor jogosan lakoltatnak ki, de én mégsem megyek, hanem a jogszerűtlenül történő kilakoltatást. Olyan családokkal is találkoztunk, akiknek van érvényes bérleti szerződésük, nincs tartozásuk, de mégis kilakoltatják őket. Az így hajléktalanná válók közül többen elkezdték rejtegetni gyermekeiket, nehogy a gyámhatóság elvegye tőlük (a megfelelő lakhatás hiánya miatt).

- A kormányzati politikával szemben kritikus civil szervezetek zaklatásakor a norvég támogatásokat kezelő alapítvány ügyére fókuszáltak, vagy több civil szervezet zaklatásáról van tudomásuk?

HIRDETÉS

- Az éves jelentésünkben konkrétan a norvég civil alap által érintett egyes szervezetekről van szó, és erről is készült 2015 februárjában egy nagyon átfogó elemzésünk. Ez után jutottunk erre az erős következtetésre, részletesen írtunk erről a Sarokba szorítva című jelentésünkben. Be is bizonyosodott, hogy politikailag motivált volt a Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) vizsgálata, illetve a miniszterelnök úr bizonyos civil szervezeteket külföldi érdekeket szolgáló fizetett politikai aktivistáknak titulált. Az eljárás során nem tudtak bűncselekményt bizonyítani az Ökotárs Alapítványra és munkatársaira.

- Talán arra kapjuk fel mi, magyarok a fejünket, amikor a vallásszabadság korlátozásáról olvasunk az éves jelentésükben, az előzményeket kezdjük elfelejteni.

- Már a 2012-es jelentésünkben is megjelent, hogy 2011-ben életbe léptettek egy új vallásügyi törvényt, amely következményeként számos vallási csoportot zártak ki az egyházak köréből.

- Az egyházak anyagi támogatása révén olyanok is igyekeztek anyagi haszonra szert tenni, akik valójában tényleg nem működtek komoly egyházként. Ezért szűkítették a támogatott kört, ami inkább financiális, mintsem vallási korlátozás. Alapítványként vagy egyesületként bármilyen hitben egymásra találók közösséggé szerveződhetnek. Valóban úgy tapasztalja az Amnesty International, hogy korlátozzák a vallásszabadságot Magyarországon?

- Az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta 2014-ben, hogy sérül a vallásszabadsághoz való jog azzal, ahogy újra kellett regisztrálnia az összes egyháznak és vallási szervezetnek. A mostani jelentésbe azért került bele ismét ez, mert annak ellenére, hogy Strasbourg ítéletet hozott, Magyarország nem hajtotta végre. A parlament szavazhatott arról, hogy melyik közösség minősül egyháznak, és melyik nem.

HIRDETÉS

-Említene konkrét példát olyan egyházra, amelyik elvesztette egyházi státuszát annak ellenére, hogy nem az állami támogatás megszerzése volt a célja?

*- A metodista Evangéliumi Testvérközösséget vagy a Magyar Keresztény Mennonita Egyházat nem nevezhetjük ilyennek, ők fordultak a strasbourgi testülethez. Mi is ismerünk olyan egyházat, amelyik komoly munkát végez, de megfosztották egyházi státuszától. Ilyen például a Dzsaj Bhím Közösség, amelyik Sajókazán tett sokat az ún. második esély iskola működtetéséért.

- Valahogy azért mégis keretek közé kell szorítani, hogy mit nevezünk egyháznak.

- A probléma az volt, hogy a regisztráció során bizonyítani kellett, hogy az adott egyház minimum 20 éve működik, és rendelkezik ezer taggal. Ez a kitétel már korlátozza a vallásszabadságot. Ebben a tárgyban nincsenek komoly kutatásaink, ezért itt nem tettünk ajánlásokat, érdemes elolvasni a strasbourgi bíróság állásfoglalását ismertető dokumentumot!

-Az alkotmánybíróság működésével kapcsolatban is tettek észrevételt. Konkrétan mit kifogásolnak?

HIRDETÉS

- A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért ), az EKINT (Eötvös Károly Intézet) és a Helsinki Bizottság egyik jelentése arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmánybírák kiválasztásának szabálymódosítása és az alkotmánymódosítás az alkotmánybíróság függetlenségét veszélyezteti.

(fotó: Amnesty International, Facebook)

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ukrajnából érkezett gyermekeket zárkóztatnak fel a budapesti Piarista Gimnáziumban

Több száz zsidó menekült kap ellátást egy balatoni állami üdülőben

Orbán Viktor: Aki a migrációt támogatja, az a terrorizmust is támogatja