rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Szürrealista mozi Irán közelmúltjáról


cinema

Szürrealista mozi Irán közelmúltjáról

Az A Dragon Arrives! (Jön a sárkány!) című szürrealista iráni krimiben három férfi egy politikai fogoly öngyilkossága ügyében nyomoz 1965-ben egy isten háta mögötti szigeten, épp akkor, amikor az iráni kormányfőt, Hasszán Ali Manszúrt meggyilkolták.

Mani Hagigi ötödik nagyjátékfilmje egyfajta metamozi, amelyben számos utalást találunk az ellenkultúrára, és amely tele van mágikus realista elemekkel. A film a hatvanas évek Iránjának kettősségét mutatja be: egyrészt a forradalom előtti nyugatias értelmiség világát, másrészt a sah elnyomó rendszere miatti paranoiát.

A film világpremierjét a Berlinalén tartották. Hagigi nem először vett részt a fesztiválon. 2006-ban a Men at Work, 2012-ben pedig a Modest Reception című filmjével hívták Berlinbe. Új alkotása a műfajok kaleidoszkópja – mondta az Euronews-nak.

- Ez a film ötvözi a különféle zsánereket: van benne egy kis Philippe Marlow, egy kis Jules Verne, egy kis Tintin, western, film noir. Egyfajta kísérlet ez, hogy megnézzük, mi sül ki abból, ha elegyítjük ezeket a műfaji elemeket – magyarázta Haghighi.

A szürrealista elbeszélésmód és humor a 20. századi avantgárd színház hatásáról tanúskodik.

- Beckett, Ionesco és Pinter is nagy hatással volt erre a filmre. Itt is keresünk valamit, és arra várunk, hogy végre felbukkanjon.

A mozi folyamatosan váltogatja a múlt valóságos és képzeletbeli síkjait. Vajon hogyan látja Mani Hagigi Irán közelmúltbeli történelmét?

- Az ember emlékszik egy s másra a forradalom előtti időkből. Ugyan nem vagyok még annyira öreg, de középkorú lévén már eleget éltem ahhoz, hogy rájöjjek, nem minden úgy volt, vagy nem volt annnyira fontos, mint annak idején gondoltam, ezért lett ilyen ez a film.

A Berlini Filmfesztivál kiemelten támogatja az iráni mozit. Idén négy iráni alkotás is szerepelt valamelyik szekcióban. Tavaly például Dzsafar Panahi Taxi című filmje nyerte el az Arany Medvét, de nem ő vette át a díjat, mert a hatóságok nem engedték, hogy a rendező elhagyja az országot. Panahit egyébként 2010-ben rendszerellenesség vádjával hat év börtönre ítélték, és húsz évre eltiltották a filmezéstől. A büntetést idővel házi őrizetre változtatták, de elméletileg továbbra sem forgathatna.

Hogyan dolgoznak az iráni filmesek? Miként tudnak kibújni a cenzúra alól?

- Nagyon bonyolult a helyzet. Olyan ez, mint egy labirintus, amelyből valahogy megpróbálsz kijutni. Ha szerencséd van, és okos vagy, sikerülhet.

Sokat emlegetjük az iráni cenzúrát, de van egy még veszélyesebb dolog, az öncenzúra.

- Igen, azt hiszem, ez a legnagyobb ellenség. Az iráni filmes cenzorok emberek, akikkel lehet tárgyalni, ha éppen arról van szó. Van rá lehetőség, bizonyos értelemben elég rugalmasak, de az öncenzúra esetében nem tudsz magaddal egyeztetni. Szigorúan magadba kell nézned, én is ezt próbálom tenni. Úgy gondolom, hogy ezzel a filmmel sikerült megvalósítanom, amit akartam.

A rendező szerint a film alapja igaz történet: az iráni miniszterelnököt nem lőtték le 1965. január 22-én a parlament épülete előtt, sem akkor, sem máskor, a történet igazsága a nézőben születik meg, egy másik valóságban. Mani Hagigi azt mondja, erre akar utalni a film címe is: Jön a sárkány!

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Egy igazi régi vágású zsarufilm - Triple 9

cinema

Egy igazi régi vágású zsarufilm - Triple 9