rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Holdbázis - egy hosszú út kezdete


space

Holdbázis - egy hosszú út kezdete

Együttműködésben a

- Feltett szándékom egy állandó bázisállomás építése a Holdra – mondja az Európai Űrügynökség vezetője, Jan Wörner. – Ez egy közös bázis lenne a partnereinkkel, amit a világ más országaival közösen építenénk és használnánk. Benne lesznek az amerikaiak, az oroszok, a kínaiak az indiaiak, a japánok és kisebb hozzájárulással más országok is.

A jelenlegi helyzetben a Holdbázis álomnak tűnik – de az Apolló-program során már kiderült, hogy megfelelő költségvetés mellett óriási technológiai ugrások lehetségesek. A tervek szerint ez lenne az új globális űrprojekt a Nemzetközi Űrállomás után.

- A hatvanas években egy évtized alatt értünk el mindent, amit akartunk, és a technológia most sokkal sokkal előrébb tart. Persze, hogy meg tudjuk csinálni újra – véli Andreas Mogensen, az ESA űrhajósa.

Lufiállomás, holdvályog

A tervről jelenleg kevés konkrétumot tudni, főleg a lelkesedés érezhető. A kölni Űrhajós Akadémián a minap tartottak egy konferenciát arról, hogyan lehetne megépíteni és fenntartani egy állandó települést a Holdon. A találkozó egyik fő üzenete az volt, hogy a Holdon található készletekre lehet alapozni – legyen szó fémről, ásványi anyagokról vagy jégről.

- A Hold tele van használható erőforrásokkal. A sarkok közelében van jég, vannak állandóan napsütötte területek – magyaráz Bernard Foing, a Nemzetközi Hold-felfedező Társaság igazgatója. – Olyan készleteket szerezhetünk ezeken a helyeken, amelyeket felhasználhatunk az építkezéshez vagy az űrhajósok ellátásához a Holdbázison.

A Holdbázist fenyegető fő veszélyek a kozmikus sugárzás, a mikrometeoritok és az extrém hőmérséklet. Ezeket a kockázatokat az ír Aidan Cowley a Hold talajából épített védőkupolákkal küszöbölné ki.

- Az egyik ötletünk, hogy ebből az alapanyagból 3D nyomtatással készíthetünk lakóblokkot vagy építőelemeket – mondja az ESA kutatója. – Az az elképzelés, hogy egy Holdjárót leteszünk a Hold felszínére, az felállít egy felfújható kupolát vagy hólyagszerű szerkezetet, majd a további holdjárók eköré felépítik azt a kupolát, amely megfelelő védelmet biztosít a bent lévő űrhajósoknak. Ez úgy készülne, hogy lerakunk egy réteg port, tömörítjük, azután egy újabb réteget, azt is tömörítjük, és ezt addig csináljuk, amíg el nem készülünk a kívánt struktúrával.

A puding próbája

Természetesen nem könnyű eljutni a Holdra, hogy az új ötleteket kipróbálják, ezért a tudósok olyan helyszíneket keresnek, ahol sok a kő és a por, mint például az Eiffel vulkanikus park Köln mellett.

- Ez egy olyan felszerelés, amivel a kőzetek összetételét akarjuk mérni – mutatott egy hordozható labort az Euronewsnak Bernard Foing. – Most afelől szeretnénk megbizonyosodni, hogy ezek a műszerek jól működnek, ezért a marsi és holdi kőzetekhez hasonló, vulkanikus köveken próbáljuk ki őket.

Az egyik kutató, Oscar Kamps játssza az űrhajós szerepét a Holdon, kollégája a távolból irányítja. Azt tesztelik, hogyan kommunikál az űrhajós a bázissal, és a holdraszálló egység makettjén található spektrométer hogyan képes azonosítani az építkezéshez és az űrhajósok létfenntartásához szükséges anyagokat.

- Én vagyok az űrhajós – magyarázza a kísérletet Kamps. – A kollégám irányításával eljutottam a mintavételi helyre, majd megmondta, mikot kell visszajönnöm és méréseket végeznem ezzel mobil laborral.

- A fényviszonyok nagyon jók, nem kellett alternatív megoldásokhoz folyamodni, könnyű volt erős jelet kapni – magyarázta Marloes Offringa, az Amszterdami Egyetem hallgatója.

A puding próbája

Tehát visszatérünk a Holdra, és ezúttal hosszabb időre. Az, hogy az Európai Űrügynökség elkötelezte magát a terv mellett, erős üzenet – ugyanakkor előfordulhat, hogy a szükséges technológia csak húsz év múlva áll a rendelkezésünkre.

- Van egy óriási fejlesztési ciklus, amit teljesen elölről kell kezdenünk, kezdve a rakétáktól, amik eljuttatnak a Holdig. A bázis fellépítéséhez is rengeteg új technológia kell – mondja Andreas Mogensen.

Az Európai Űrügynökség azonban nincs egyedül a kihívásokkal. A kínaiak egy olyan küldetést terveznek, amely kőzetmintát hozna a Holdról, az oroszok automatikus landolóegységet terveznek az ESÁ-val közösen, a NASA Orion kapszulája pedig kétezerhúsz előtt egy európai szervízmodullal körülrepüli a Holdat.

- A Holdfalu koncepció lényege, hogy kezdetben nincs szükség óriási finanszírozásra – mondja Wörner. – Kezdhetünk egy kisebb holdraszállással, ilyet több ország is tervez már, és később eljuthatunk olyan óriási befektetésekig, amilyen egy óriási rádióteleszkóp elhelyezése lenne a Hold túloldalán. Többféle funkció, több felhasználó – mindez egy helyen.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

space

De mi az a nanoműhold?