rendkívüli hír

Reformok a strukturális kihívások megragadásáért

A Real Economyban ma a divatos gazdasági szakszót, a strukturális reformot járjuk körbe. Mit jelent ez? Milyen hatással van az életünkre és a

Éppen ezt olvassa:

Reformok a strukturális kihívások megragadásáért

Betűméret Aa Aa

A Real Economyban ma a divatos gazdasági szakszót, a strukturális reformot járjuk körbe. Mit jelent ez? Milyen hatással van az életünkre és a pénztárcánkra? És ami a legfontosabb: mikor vezetnek be ilyet és működik-e? Ezeket a kérdéseket annak az embernek tesszük fel, aki az Európai Bizottság strukturális reformtervéért felelős: Pierre Moscovicinek.

Utána megvizsgáljuk a gazdasági talpra állás bezzeggyerekét, Írországot, és megvitatjuk, valójában hogyan sikerült az országnak magához térnie a válságból. Majd kielemezzük a reformok időzítését Németországban.

De először nézzük meg, mit mondanak a szakértők arról, hogy a strukturális reformoknak hogyan kéne a stabilitáshoz és a növekedéshez vezetniük.

A strukturális reformok célja, hogy gazdaságunkat rugalmasabbá tegyék a megrázkódtatásokkal szemben. A piaci verseny fokozódása több választást ad nekünk, így az árak csökkennek, a kereslet pedig fokozódik. Ez pedig magasabb termelésre és több ember alkalmazására sarkallja a vállalatokat. Hosszú távon így a bérek emelkednek. A munkapiaci reformok rövid távon azonban csökkentik a reálbéreket és növelik a munkanélküliséget. De hosszú távon a foglalkoztatás nő, ahogy a vállalatok rugalmasabbá válnak, és több embert tudnak alkalmazni. Elméletben ennek a két megközelítésnek a kombinálása nagyobb növekedéshez vezethet.

Az alkalmazottaknak megvan rá a lehetőségük, hogy többet dolgozzanak, így ellensúlyozhatják a bérek enyhe csökkenését. A háztartások pedig többet fogyaszthatnak a csökkenő árak miatt. A cégek ezután növelik az általuk értékesített termékek haszonkulcsát. Közgazdászok szerint hosszú távon ha a vállalatok többet értékesítenek és a foglalkoztatás, valamint a bérek is emelkednek, a gazdaság jobban teljesíthet.

Tegyük fel, hogy az íreknek szerencséjük volt… De mindössze néhány évvel a Trojka pénzügyi mentőcsomagja után Írország GDP-jére az egész eurózóna irigykedik. A költségvetési hiány alacsony, mint ahogy a munkanélküliségi ráta is, amely az eurózóna-átlag alatt van.

És még az államadósság sem tűnik reménytelennek. Anne Glémarec kiderítette, hogy mi áll az írek szerencséje mögött!

A Keogh-család generációk óta termeszt krumplit Dublintól északra. 2011-ben, amikor a rendelések lecsökkentek, Tomnak és fivéreinek ragyogó ötletük támadt: raktáron lévő készletüket chipsszé dolgozták fel.

Tom Keogh

– Az írországi recesszió kellős közepén kezdtük el a chipsgyártást. A vállalkozásunk már négy éves, és 27 plusz embert alkalmazunk benne. Idén azt tervezzük, hogy felveszünk még 12 embert. Jelenleg a kitermelésünk mintegy 15 százalékát exportáljuk a világ 14 országába.

Míg a legtöbb magánkézben lévő vállalat elbocsátott embereket a pénzügyi válság kezdetekor 2008-ban, az agrár-élelmiszeripari ágazatban erre nem volt szükség. Még az állam is leépített, és csökkentette a közalkalmazottak fizetését, valamint emelte az adókat.

Anne Glemarec, euronews

– Amikor a Trojka 2010 végén bekapcsolódott, addigra a privát szektorban már két éve befagyasztották a fizetéseket. A közszféra szakszervezetei pedig már feladták, hogy harcoljanak az állammal az elbocsátások ellen és a fizetések további csökkentésének elkerüléséért.

2012 februárjában a munkanélkülisége ráta elérte csúcspontját: 15,1 százalékot. Ekkor döntött úgy Dublin, hogy akciótervet indít az állásteremtésért. Képzéseket indítottak, amelyek igazodnak a cégek igényeihez, a külföldi befektetők számára vonzó intézkedéseket hoztak, és megtámogatták az exportorientált vállalkozásokat. Az Enterprise Ireland egyike a 60 olyan kormányzati ügynökségnek, amely részt vett a stratégiában.

Kevin Sherry, Global Business Development, Enterprise Ireland

– Írország kis piac, tehát az ír vállalatoknak az indulásuk első napjától kezdve a nemzetközi piacokra kell koncentrálniuk. Mi részben finanszírozzuk ezeket a vállalkozásokat, segítünk nekik menedzsment csapatot építeni, valamint nemzetközi növekedés elérni.

Anne Glemarec, euronews

Ez a terv 2012 óta 136 ezer állást teremtett. A vonzó 12,5-25 százalékos vállalati adó is segített ebben. Aidan Regan közgazdász szerint ez a stratégia összhangban van az irányelvekkel, amelyeket az utóbbi 30 évben követtek Írországban. Amikor arról kérdezik őt, vajon a strukturális reformoknak volt-e szerepük az ír gazdaság talpraállásában, válasza egyértelmű:

Aidan Regan

– Nem. A külföldi közvetlen befektetések támasztják alá az ír talpraállást, különösképpen az export és az amerikai multinacionális vállalatok. Egy rugalmas munkaerőpiac és egy versenyképes vállalati adó-rendszer alapvető fontosságú a cégek számára. A Trojka által az egészségügyben és az igazságszolgáltatás terén elvárt strukturális reformokat soha nem teljesítették.

Anne Glemarec, euronews

Manapság sok ír kíváncsi lenne rá, vajon a Trojka miért nem korlátozta küldetését a bankrendszer újrastrukturálására, és alig várja, hogy lezáruljon a megszorítások fejezete.

Maithreyi Seetharaman, euronews

– Itt az idő, hogy megkérdezzük vendégünket, a gazdasági- és pénzügyek biztosát, Pierre Moscovicit. Sok kérdés van Írország gazdasági talpraállása körül. Vajon ez köszönhető-e bármilyen részben a strukturális reformoknak vagy mindez annak az eredménye, hogy az ország rugalmas?

Pierre Moskovici

– Én azt mondanám, hogy mindkettőnek. Írország nyitott ország volt még a válság idején is kis méretű, de fontos specializációkkal, és egy nagyon rugalmas munkaerőpiaccal. De ezzel egyidőben pénzügyi reformokat is végbe kellett vinnie az országnak a Trojka elvárásai miatt. Ma nem tudjuk azt mondani, hogy Írország ne venne részt az adóelkerülés-ellenes vagy a munka-és árupiaci kezdeményezésekben. Szóval azt gondolom, összességében a rugalmasság és a strukturális reformok jól megférnek egymással.

Maithreyi Seetharaman, euronews

– Hogyan győzi meg az országokat arról, hogy részt vegyenek a programokban, különösen akkor, amikor a reformfolyamat lelassult?

Pierre Moskovici

– Sok erőfeszítés zajlott a múltban, és még mindig zajlik. Szóval most azt mondanám, hogy a globális gazdaság hatása az eurózóna számára semleges talán enyhén pozitív, még a menekültválsággal együtt is. De azt gondolom, hogy reformokat kéne bevezetnünk a jövőre nézve, olyanokat, amelyek az innovációt és az állami költések minőségét illetik. Számomra ez a legfontosabb szempont.

Maithreyi Seetharaman, euronews

– Hogyan viszonyul ahhoz a közfelfogáshoz, amely szerint a strukturális reformok egyenlőek a nehéz pénzügyi döntésekkel és a megszorítással?

Pierre Moskovici

– Való igaz, hogy volt olyan időszak, amikor a költségvetési megszorításoknak negatív hatásai voltak. Azonban ma már nem ez a helyzet. Nem kell félnünk a reformoktól. A reformok nem hasonlíthatóak az egyenlőtlenségekhez. Épp ellenkezőleg- a befektetés fejlődéstől függ.
Az innováció is fejlődés kérdése. A munkaerőpiaci reformok a rugalmasságról szólnak, egyszersmind az egyén biztonságáról.

Maithreyi Seetharaman, euronews

– Mindez egy olyan országra tereli a figyelmet, amely elég nagy változásokat tapasztal demográfiai szempontból: Németországra. Németország, amelynek társadalma elöregszik, 2003-ban végrehajtott néhány nagy volumenű munkaügyi reformot, és tavaly is ugyanezt tette. De a menekültek és migránsok tömeges beáramlásával jelenleg elég nagy kihívás előtt állnak. Ez felvet néhány olyan kérdést, amelyet Guillaume Desjardins járt körül…

Guillaume Desjardins, euronews

– Tavaly Németország szembement az árral Európában. Míg a kontinens többi országa összehúzta a nadrágszíjat, Berlin az egész országban minimálbért vezetett be. Az olyan munkások életében, mint Marta, ez valóságos változást idézett elő:

Marta

– Miniállásaim voltak három éven át, ekkor megtapasztaltam, az árak, de a minimál-órabérem növekedését is, ez pedig csodálatos!

Guillaume Desjardins, euronews

A németországi piac rengeteget változott az utóbbi 10 évben. Amikor 2003-ban reformokat vezettek be, az volt a cél, hogy a németeket “visszaállítsák a munkába.”

És ez sikerült is. A munkanélküliség a felére csökkent ebben az időszakban. Ma az a cél, hogy javítsák a feltételeket azok számára, akik kimaradtak: fiatal munkások, nők és migránsok számára.

Dr. Dierk Hirschel

– A Schröder-reformok tönkretették a munkaerőpiacot 13 évvel ezelőtt. Az lett az eredmény, hogy minden jó állás feldarabolódott három miniállásra vagy részmunkára. Tényleg nagy szükség volt arra, hogy visszaálljon a rend a munkaerőpiacon.

Guillaume Desjardins, euronews

– A miniállás egy olyan szerződéssel jár, amely mellett nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ez kevesebb költséget jelent a munkaadó számára, és rugalmasságot. A munka hosszára vonatkozólag semmilyen kötelezettsége nincs. Mivel félmillió állás betöltetlen Németországban az olyan, szakértelmet igénylő területeken, mint amilyen a mérnöki, az informatikai, vagy az egészségügyi szektor, a következő kihívás, hogy kiképezzenek és odavonzzanak szakképzett munkaerőt. A következő években Németország fontos demográfiai változásokkal fog szembenézni: a társadalom egyre öregebbé válik. Ez pedig jelentősen megváltoztatja a munkaerőpiac arculatát.

David Pothier, kutató, Gazdasági Kutatóintézet

– Németország gazdasága jelentős mértékben függ az exporttól. Ebben a tekintetben láttunk pozitív jeleket az utóbbi negyedévekben: az export egyre növekedett a magasabb hazai kereslet miatt. Ami pedig éppen az a fajta átmenet, amelyet szeretnénk látni.

Guillaume Desjardins, euronews

– Ahogy a gazdaság és a népesség szembesül a jövőbeli kihívásokkal- legyen az akár elöregedés, bevándorlás, vagy a hazai piacok felpörgése- ez az átmenet tovább folyik. Ez azt jelenti, hogy Martának és másoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell!

Maithreyi Seetharaman, euronews

– Még mindig velünk van Moscovici biztos. Németország elég nagy kihívások előtt áll- mire van most szükségük?

Pierre Moskovici

– Németország külső többlete jelenleg óriási, mintegy 9 százalékos, szóval ez olyan egyensúlyhiányt teremt, amelyet ki kell igazítani. Erre a válasz pedig nyilvánvalóan a befektetés. Ezután jön a menekültválság. Gazdasági szempontból ez lehetőségnek számíthat és azt akarom mondani…

Maithreyi Seetharaman, euronews

– Sok képzett ember van a menekültek között…

Pierre Moskovici

– Igen, valószínűleg képzett emberek, de nem feltétlenül a mi elvárásainknak megfelelően. Ha Németországot nézzük, vannak szükségletek a munkaerőpiacon. Ez pedig központi irányelveket igényel: a nyelv megtanulását, a készségek munkaerőpiaci igényekhez való igazítását. Akár eurómilliárdokba is kerülhet mindez. Hogyan lehet ezt előteremteni? Az első forrás nemzeti. Wolfgang Schauble európai olajadóról beszélt, amelynek bevételeiből finanszírozni lehetne a menekültválság hatásait. Nem vagyok biztos benne, hogy ez az adó túl népszerű lesz, de úgy gondolom, hogy ezeket a kérdéseket meg kell vitatni.

Maithreyi Seetharaman, euronews

– Rendben, szóval ha európai szintűre emeljük ezt a vitát, akkor hogyan lehet a növekedést kiigazítani?

Pierre Moskovici

– A kockázatok természetesen nagyok: nézzük meg, mi történik Kínában! Aztán ott vannak a csökkenő olajárak, és a tény, hogy még ha nem is vagyunk deflációban, az infláció túl alacsony.
Ezek azok a tényezők, amelyek holnap jelentenek majd fenyegetést. A menekültek azonban nem jelentenek gazdasági fenyegetést. Az EU és az eurózóna növekedése nem túl érzékeny a világ többi részére. Olaszország már kilábalt a válságból. Spanyolország pedig az átlagnövekedés felett teljesít.
Ott mások a problémák: az állami pénzügyeket kéne rendbehozni, mert egyfelől reformokat kéne bevezetni, másfelől azonban a növekedést kéne ösztönözni.

Maithreyi Seetharaman, euronews

– Nagyon köszönöm, biztos úr, hogy megosztotta a meglátásait erről a problémáról, amely véleményem szerint megosztó sok ember számára. Köszönöm, hogy néztek minket. Találkozunk két hét múlva! Viszontlátásra!