Szakértő az ankarai merénylet lehetséges következményeiről.
HIRDETÉSTörökországot két terrortámadás rázta meg az elmúlt két napban. A kormány kapásból a kurd munkáspártot tette felelőssé, bár senki nem vállalta a merényleteket. Az ankarai kormányzati negyedben robbantani komoly hátteret igényel, amire nem biztos, hogy az éppen minden oldalról szorongatott kurdok képesek voltak. Mindenesetre az ország keleti részén élő kurd kisebbség ellen hónapok óta tart egy török offenzíva, így logikus lenne bosszúként értelmezni a támadásokat. Egyelőre azonban annyi biztos, hogy a 28 halálos áldozattal járó szerdai terrortámadást egy Szíriából érkezett öngyilkos merénylő követte el.
A törökországi politikai helyzetről, a terrorellenes hadműveletekről és a török hadsereg szerepéről Atila Sandikli professzort, a Halic Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakértőjét kérdeztük:
Euronews: Mit jelent a szerdai merénylet? A kocsiba rejtett pokolgép Ankara központjában robbant, a török hadsereg laktanyája mellett. Ön hogyan értelmezi ezt?
Atilla Sandıklı professzor, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, Haliç Egyetem: – Ha jobban megnézzük, akkor azt kell látnunk, hogy a merénylet helyszíne Törökország szíve. Ez a főváros központja. Székhelye a parlamentnek, a fegyveres erőknek, a légierőnek, a haditengerészetnek, lényegében itt összpontosul a hatalom. Közel vannak a miniszterelnöki hivatali épületei is. Ankara tehát Törökország szíve, a legérzékenyebb pontja, és éppen itt támadták meg. Ezzel pedig a tettesek nyilván azt akarják üzenni: „Olyan terrorszervezet vagyunk, amelyik képes csapást mérni akár az ország kellős közepén is.” És ezt nem csupán egy terrorcsoport üzenete, hanem azoké az országoké is, amelyek támogatják ezeket a terroristákat, és kliensháborút vívnak. Úgy érzem, így kell értelmeznünk a merénylők üzenetét.
Ön szerint a szerdai támadások miatt Törökország véget vet a szíriai katonai beavatkozásnak?
Nem hiszem, éppen ellenkezőleg. Törökország légitámadást indított Észak-Irakban, Haftanin térségében a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 60-70 magas beosztású vezetője ellen. A török kormány ugyanis a PKK-t teszi felelőssé az ankarai merényletekért. De nem gondolom, hogy Törökország egymagában nagyobb hadműveletet indítana. Sokkal inkább megpróbálja elfogadtatni a nemzetközi közösséggel, hogy a szíriai kurdok pártja, a Demokratikus Uniópárt (PYD) szintén terrorszervezet, akárcsak a PKK vagy az Iszlám Állam. Íme, ezt tették. Törökország jelenleg az egyetlen szárazföldi akcióra képes ország Szíriában. Támogatást nyújthat a szaúdi–katari kezdeményezéshez, vagyis egy szárazföldi hadművelethez az Iszlám Állam ellen, és ezt hangsúlyozni is fogja. Az Egyesült Államok ugyanis arra hivatkozik, hogy muszáj a kurdokkal szövetkeznie, mert nincs más választása Szíriában. Kicsit késő már, de úgy gondolom, Törökország munkálkodni fog azon, hogy alternatívát mutasson fel.