Az altatásban lévő páciensre azonnal rázuhant minden kórházi eszköz, amit a műtőasztal fölött rögzítettek.
HIRDETÉSMost kezdenek kiderülni a több mint két hónappal ezelőtti homszi kórházbombázás részletei. Szíriában, Jemenben és Afganisztánban több olyan kórházat is ért bombatámadás, amit az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű szervezet működtetett. A Médecins Sans Frontières a világ egyik legnagyobb nemzetközi segélyszervezete. 1971 óta háborús övezetekben, természeti katasztrófák és járványok helyszínein nyújt orvosi segítséget a világ minden táján.
A héten Idlib városában csapódtak lövedékek az MSF egyik kórházába, A több mint 25 halott és a rengeteg sebesült, a romossá vált kórházi épülettömb látványa ismét felvetette a kérdést a nemzetközi sajtóban, hogy miért bombáznak kórházakat a háborút vívó felek?
Biztonsági szakértők emlékeztetnek, hogy a katonai konfliktusokban gyakorta alkalmazott fogás, hogy az egyik fél kórház, egészségügyi intézmény, iskola, templom vagy középület belsejében, pincéjében rejt el fegyverraktárat, illetve bújtatja el fegyvereseit. Ebben az esetben a másik fél kényszerhelyzetbe kerül: csak a rejtekhelyként használt civil létesítmény elleni támadással tudja az ellenfél állását felszámolni.
Az Orvosok Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet létesítményeiben eddig ilyesmiről nem lehetett hallani, ezért a szakértők többsége ezzel a verzióval nem számol. Nem igazolódott be ez az egyik legvéresebb kórházi támadásként emlegetett tragédia után sem 2015 december elején.
Altatásban zuhant a páciensre a mennyezet
A műtőasztalon egy lábon lőtt férfit operáltak épp, amikor az intenzív osztály helyiségeibe becsapódtak a bombák 2015. november 28-án Homsz városában. A kórház tetőszerkezetének 90 százaléka beszakadt, azonnal törmelék borított szinte mindent.
Az altatásban lévő páciensre azonnal rázuhant minden kórházi eszköz, amit a műtőasztal fölött rögzítettek. Az altató orvos és a sebész asszisztensei a lehető legrövidebb úton, a sterilizálón át azonnal kiszaladtak a romos épületből a kórház udvarára. A műtétet végző orvos két-három másodpercig tanácstalanul állt, majd arra jutott, hogy az altatásban lévő férfit egyedül nem tudja kivinni a romok közül, ezért ő is kiszaladt az épületből, a többiek után.
Bő egy hónapnak kellett eltelnie, hogy a homszi kórházbombázás tragikus részleteiről értesüljön a világ, és most kezdenek csak nyilvánosságra kerülni a tragédia további megrázó mozzanatai és tényei.
A rommá bombázott kórházból kimenekült orvos később arról számolt be újságíróknak, hogy sokan a szétlőtt épületben rekedtek, páciensek és dolgozók egyaránt. Többen meghaltak, a 47 sebesült fele 15 évesnél fiatalabb gyermek volt.
Este tízig folyamatosan műtött a sebész
A műtőből az udvarra menekült orvoscsoport azzal szembesült, hogy a kórház épületén kívül is ellátásra szoruló sérültek vannak. Ők is a bombázás miatt menekültek ki a kórházból. A műtétet félbehagyni kényszerült sebész visszaszaladt a romos épületbe, hogy kihozzon eszközöket a sérültek ellátásához, azonban még így sem sikerült megbirkózni a rendkívüli helyzettel.
Mentőautókkal a zarafanai kórházba szállították a szétbombázott épületből az életben maradtakat, és a támadásban megsebesült páciensek műtétjeit ott folytatták éjszakába nyúlóan. A sebész akkor tette le a szikét, amikor azt vette észre, hogy a fáradtságtól már nem látja, hogy hol futnak az erek a sokadik sérült testén. Aznap reggeltől este tízig folyamatosan operált, sok embert megmentve, mégis elcsukló hangon beszélt arról, hogy a bombák becsapódásakor hátra kellett hagyni egy embert.
Ki volt az a férfi, akit éppen a hordóbombák becsapódásakor műtöttek?
A negyvenes éveiben járó férfit öttagú családja várta haza. Egyik lábán lőtt sebbel kellett ellátni, így bárhogy is sikerült volna az operáció, a férfi mindenképp életben maradt volna, ha nem támadják meg a kórházat.
A Reuters hírügynökség egyik fotográfusa napokkal a támadás után, elsőként merészkedett be a romos épületbe. A szétbombázott kórházban minden ugyanúgy volt, ahogy a tragédia napján maradt. Még a férfi teste is ott feküdt a műtőasztalon, a folyamatos harcok miatt nem mert senki visszamenni.
A megrázó képriport nem hagyta nyugodni a világsajtót, és az orvosok, illetve helyi újságírók közreműködésével feltárták a véres kórházbombázás részleteit. Az elborzasztó felvételek és a sokkoló tények hatására mindenki azt gondolta, hogy a háborút vívó felek a jövőben, de legalábbis a közeljövőben elkerülik, hogy egészségügyi létesítményeket támadjanak meg.
A valóság erre hamar rácáfolt
Észak-Jemenben és Szíriában is több kórházat ért találat a homszi tragédia óta. Katonai szakértők állítják, hogy a mai precíziós fegyverekkel már „nem tévednek el” a lövedékek, nem lehet véletlenül bombázni egy kórházat.
HIRDETÉSEzreket, de akár több tízezer embert is menekülésre kényszeríthet, ha egy kórházat működésképtelenné tesz egy támadás, és környékén egészségügyi ellátás nélkül maradnak a civilek. Szíriában egyre többen állítják, hogy pont ez a célja egy-egy ilyen támadásnak, ezzel is gyengítve az ellenzék pozícióit a felkelők által ellenőrzött vidékeken. A nemzetközi sajtóban tágabb geopolitikai összefüggésekről is olvasni: Szíriában további tömegeknek kell Törökország és Európa felé menekülniük, ha életterüket megsemmisítik. Az Európai Uniót sújtó menekültválságot fokozza a jövőben minden olyan szíriai művelet, ami a civilek maradását teszi lehetetlenné.