rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A háború ára Afganisztánban


világ

A háború ára Afganisztánban

Minden eddiginél több civil áldozata volt tavaly az afganisztáni harcoknak: 2015-ben 11 ezer polgári lakos sérült vagy halt meg a fegyveres konfliktusban – közölte vasárnap az ENSZ. Az áldozatok közül minden negyedik gyermek és minden tizedik nő.

A halottak és sebesültek 62 százalékáért a tálibok felelősek, 17 százalék pedig a kormányerők számlájára írható. A sérülések és halálesetek mintegy ötödénél nem állapítható meg, hogy melyik fél a felelős.

A 2009 decemberi, narangi éjszakai rajtaütés halottai. A több mint tíz áldozatból legalább nyolc gyermek volt.

A világszervezet 2009 óta tartja számon a közép-keleti ország civil halottait. A vasárnap közzétett jelentés szerint tavaly négy százalékkal nőtt az áldozatok száma az egy évvel korábbihoz képest. Szembeszökő, hogy 2015 volt az első olyan év, amikor az afgán biztonsági erőknek egyedül kellett helytállniuk, miután a NATO vezette nemzetközi misszió 2014 végén véget ért.

Az ENSZ saját bevallása szerint konzervatív módszertant alkalmazott, s ezért úgy véli: a valós számok ennél magasabbak is lehetnek.


A háború ára

A Costs of War- projekt a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményének tartott amerikai Brown Egyetemen zajlik, és azt kutatja, milyen hatásai vannak az Egyesült Államok 9/11 miatt indított hadviselésének Irakban, Afganisztánban és Pakisztánban. A programot 2011 után indította el az egyetemhez tartozó Watson Intézet, és 35 tudós, jogász, emberi jogi szakértő, valamint orvos dolgozik rajta.

Amint az a honlapjukon olvasható, “Sok rejtett és el nem ismert következménye (ára) van az Amerikai Egyesült Államok azon döntésének, hogy a 9/11-es támadásokra haderővel válaszolt. A célunk, hogy demokratikus párbeszédnek adjunk otthont, amely ezekről a háborúkról folyik, azáltal, hogy a lehető legszéleskörűbb tájékoztatást adjuk arról, milyen emberi, gazdasági és politikai ára van ezeknek a háborúknak.”

Néhány szám, amelyet a projekt nyilvánossá tett honlapján: 2001 óta mintegy 92 ezer ember halt meg az afganisztáni háborúban , közülük több mint 26 ezer civil 2015 januárjáig. Ugyanezen időszak alatt közel 100 ezren sebesültek meg. Ugyanakkor az afgán civilek nem csupán a kormányerők és a lázadók közti tűzharcok során vesztik életüket- rengetegen meghalnak öngyilkos merényletekben, légicsapásokban, valamint éjszakai rajtaütésekkor, amelyeket terroristagyanús elemek házaiban tartanak.

A tálibok sokszor olyankor támadják meg az afgán kormány szolgálatában álló katonákat vagy rendőröket öngyilkos merénylőkkel, amikor a biztonsági erők tagjai például fizetésért állnak sorban, tehát nagy tömegben tartózkodnak egy jól megközelíthető helyen. Ilyenkor óhatatlanul áldozatul esnek civilek is.

De ahol nincsenek harcok, ott is életveszélyesek a korábbi összecsapásokból ottmaradt, fel nem robbant lövegek és bombák.

Az afgán kórházak tele vannak a háború sérültjeivel: sok köztük a megégett és a végtagját vesztett ember. Rengeteg afgán nem kap orvosi ellátást, sokan, akik megsérülnek a harcok során, nehezen jutnak el kórházakba, mivel a folytonos harcok miatt az utak nem biztonságosak.

De a háború láthatatlan sebeket is ejtett: 2009-ben az Afgán Közegészségügyi Minisztérium közzétette: az afgánok mintegy kétharmada szenved mentális egészségügyi problémáktól.

A Costs of War projekt szakértői szerint az afgán lakosság körében tapasztalható rengeteg korai halálozás okai csaknem mind a háborúhoz köthetőek: a szegénység, az alultápláltság, a rendkívül rossz higiénés körülmények, az egészségügyi ellátás hiánya, a környezet pusztulása.

A háború felerősítette a szegénység hatásait: alultápláltság, rossz higiéniás körülmények, a tiszta ivóvíz és az egészségügyi ellátás teljes hiánya tapasztalható Afganisztánban.

A következő cikk

világ

Argentin foci: a pályán lőtte le a bírót a kiállított csatár