Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandaanyagai között bukkant fel egy Edward Snowdenről készült dokumentumfilmből összevágott videó.
HIRDETÉSAz Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandaanyagai között bukkant fel egy Edward Snowdenről készült dokumentumfilmből összevágott videó.
Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet támogatói Edward Snowden tanácsai alapján próbálnak meg láthatatlanná válni a kormányzati hírszerző szervek előtt. Ebben egy propagandavideó segíti őket, melyet a Vocativ szervezett meg, miután a dzsihadistákhoz köthető Afaq Agency publikálta.
A 13 perces videó „Az elektronikus háború és a dzsihád támogatóinak hanyagsága” címet viseli, gerincét egy Snowdennel készült interjú adja, amiben arról beszél, hogy milyen módszerekkel figyelte meg és hallgatta le az elektronikus kommunikációt világszerte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).
Ez újabb muníciót adhat Snowden kritikusainak, akik már korábban is azért bírálták az NSA egykori munkatársát, hogy kiszivárogtatásaival valójában a terroristáknak tett szívességet.
Edward Snowden 2013 nyarán számos dokumentumot hozott nyilvánosságra, amelyek fényt derítettek az NSA globális lehallgató tevékenységének méreteire. Kiderült, hogy az NSA világszerte több mint egy milliárd ember telefonos és internetes kommunikációját követi figyelemmel és nem csak a terrorizmusról, hanem külpolitikai, gazdasági, konkrét kereskedelmi témákról is adatokat gyűjt. A leleplezések óriási visszhangot váltottak ki.
Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandavideóját jórészt az Edward Snowdenről készült Citizenfour című dokumentumfilmből vágták össze. A készítők felhívják a dzsihadisták figyelmét, hogy ellenségeik folyamatosan megfigyelik őket, ezért mindenfajta hanyagság veszélyes lehet.
A film vagy két tucat online dokumentumot ajánl, amelyekből a terroristák megtudhatják például, hogy hogyan regisztrálhatnak Twitter fiókot a telefonszám megadása nélkül, vagy hogy milyen biztonsági appokat töltsenek le mobiltelefonjaikra. De a elmagyarázzák a titkosított Tor böngésző telepítését is, illetve, hogy használjanak titkosítást alkalmazó pendrive-okat.
Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet támogatóin egyre nagyobb a nyomás, mióta a különböző informatikai cégek és közösségi platformok kezdték el bezárni azokat az oldalakt és csatornákat melyek terrorista vagy szélsőséges eszméket terjesztenek. A Twitter egy hete jelentette be, hogy 125 ezer fiókot függesztett fel terrorista kapcsolatok miatt 2015 nyara óta. A szupertitkos csevegésre alkalmas és dzsihadisták által éppen ezért előszeretettel használt Telegram alkalmazás is bezárt több tucat csatornát.
Hírszerzési szakértők, köztük az FBI és a CIA vezetői is attól tartanak, hogy az iszlamisták digitális elrejtőzésével egyre nehezebbé válhat a terrortámadások megelőzése, hiszen a kormányzati megfigyelőrendszerek már nem tudják feltárni a merényletek előkészületeit.
(forrás: Vocativ)