rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

"Izrael soha nem engedett a nyomásnak"


interjú

"Izrael soha nem engedett a nyomásnak"

ALL VIEWS

További hírek erről

Több mint hetven évvel a második világháború után a franciaországi zsidó közösséget újra halálos támadások érik, ezúttal iszlamista szélsőségesek részéről. 2012-ben egy iskolában, 2015-ben egy kóserboltban rendeztek vérfürdőt. Emiatt egyre több francia zsidó fogadja el Benjamin Netanjahu ajánlatát, és vándorol ki Izraelbe. Többek között erről is kérdeztük Aliza bin Nount, Izrael franciaországi nagykövetét.

Euronews: - Fél éve vette át a posztot Párizsban az elődjétől. Milyen érzés Izrael legfontosabb képviselőjének lenni egy olyan országban, ahol katonák állomásoznak a zsinagógák előtt, ahol az embereket fizikailag megtámadhatják, akár meg is ölhetik csak azért, mert zsidók?

Aliza Bin-Noun: – Először is nagyon örülök, hogy én lehetek Izrael első női nagykövete Franciaországban. Ezzel egy fontos álmom vált valóra. Persze nem jó érzés katonákat látni mindenütt, illetve azt, hogy az emberek aggódnak és nem érzik magukat biztonságban. De nekünk, izraelieknek ez nem új helyzet. Sajnos hozzá vagyunk szokva. Természetesen elszomorító, hogy néhány hónappal érkezésem után, ilyen borzasztó terrortámadás történt Franciaországban.

A francia kormány mindent megtesz

- Százharminc embert öltek meg Párizsban. A férje is kis híján érintett lett, jól tudom?

- Éppen úton volt a stadionhoz, de az utolsó pillanatban visszafordult valamiért. Engem nagyon megrázott a dolog, mert otthon voltam, és a Homeland című sorozatot néztem. Amikor megjött a hír, hirtelen nem tudtam, hogy ez még a sorozat, vagy már a való élet. Sajnos a szomorú valóság volt.

- Miután egy zsidó tanárra machetével támadtak rá, kialakult egy vita a zsidó közösségben – amiről nyilván ön is tud – arról, hogy kell-e titkolniuk a zsidóknak a hitüket? Például félretenni a tradicionális fejfedőt, a kipát. Ön mit gondol erről?

- Ez egy nagyon személyes döntés, amit mindenkinek magának kell meghozni, hogy akar-e kipát viselni vagy nem. Ugyanakkor nagyon szomorú, hogy bárkinek, akár a zsidóknak azon kell gondolkodniuk, hogy vállalnak-e ilyen kockázatot. A francia kormány mindent megtesz azért, hogy garantálja zsidó közösség biztonságát. Rendőrök és katonák őrzik az iskolákat, óvodákat, a zsinagógákat. Tehát értékeljük, amit a francia kormány ebben az ügyben tesz.

- Ebben a kontextusban az önök miniszterelnökének, Benjamin Netanjahunak az ajánlata, mely szerint tárt karokkal fogadnak minden zsidót, vonzóbb lehet, mint valaha. Több ezren költöztek el már Izraelbe. Ön javasolná ezt valakinek?

- Megint azt kell mondanom, hogy ez egy nagyon személyes döntés, amit mindenkinek magának kell meghoznia. Izrael zsidó állam, ezért szívesen fogad minden zsidót, aki ott akar élni, hiszen ez az egyetlen zsidó állam a világban. De azt is gondolom, hogy nem jó, ha a zsidók azért mennek Izraelbe, mert félnek. Nem ez kellene, hogy legyen az ok.

A nagyszüleimet Magyarországról vitték el Auschwitzba

*- Korábban Magyarországon volt nagykövet, ahol az antiszemitizmus a háború óta problémát okozott. Ez elég szívbemarkoló feladat volt, nem?

- Igen, mert magyar származású vagyok, a nagyszüleimet megölték a Holocaust során. Az apám túlélte, de a nagyszüleimet Magyarországról vitték el Auschwitzba, emiatt felkavaró élmény volt oda visszatérni. Számomra ezért nagyon fontos az antiszemitizmus elleni harc, hogy az oktatásban ehhez minden támogatást megadjunk.

- Érdemes megjegyezni, hogy Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és a legnagyobb muzulmán közössége is. Miközben az antiszemita cselekmények száma tavaly már nyolcszáznál is többre emelkedett, a muzulmánellenesek száma négyszázra, vagyis megháromszorozódott. Ön szerint eleget tesz a két közösség azért, hogy együtt lépjenek fel a gyűlölet ellen?

- Szerintem sokat tesznek ezért. Igenis létezik a vallások közti párbeszéd, itt és máshol is. Lehet, hogy ennél is többet kell tenni. Nagyon fontos, hogy ezek a közösségek megismerjék egymást, együtt tudjanak élni, közösen tudjanak fellépni a fenyegetésekkel szemben, legyen szó antiszemitizmusról vagy iszlamofóbiáról, fel kell lépni a demokrácia és az emberi jogok ellenségeivel szemben.

Mindenkinek joga van mindenhez

- Az ön hazája elégedetlen azzal az európai döntéssel, hogy az áruk címkéjén jelölni kell, ha egy termék a ciszjordániai telepekről származik. Mivel a világ nagy része ezeket a telepeket illegálisnak tekinti, miért ne tudhatnák az európai fogyasztók, mit is vásárolnak?

- Mert nem tisztességes Izraelt ilyen tekintetben megkülönböztetni. Több mint kétszáz teröleti vita van a világban, a világ ezek közül csak Izraelre és Ciszjordániára fordít ilyen figyelmet. A köztünk és a palesztínok között fennálló konfliktus jól ismert, és az egyetlen megoldás a tárgyalás lenne. Bár a miniszterelnökünk az elmúlt hónapokban többször felszólította erre a palesztinokat, ők nem jöttek, ami azt mutatja, hogy nincs rá valódi szándékuk.
Az is tény, hogy Mahmud Abbasz két-három éve azt a stratégiát választotta, hogy a nemzetközi közösségen keresztül gyakorol nyomást Izraelre, így próbál meg engedményeket kicsikarni az izraeli kormánytól. De Izrael nem enged a nyomásnak, ezt már számtalanszor bizonyítottuk. Amikor készek voltunk területi engedményeket tenni, például Egyiptom és Jordánia esetében, az azért volt, mert komoly tárgyalókészségről tettek bizonyságot. Ha valaki nem egyenes szándékkal ül tárgyalóasztalhoz, akkor kevés az esélye, hogy eredményt tud elérni.

- Azért ez nyilvánvalóan egy rendkívül Izrael-párti értelmezése a helyzetnek.

- Ez természetes, hiszen az izraeli kormányt képviselem.

- A palesztinok szerint Izrael rugalmatlanságán múlik, hogy a béketárgyalások nem folytatódnak.Tudom, hogy különösen rossz Izrael viszonya Svédországgal, miután Svédország elismerte Palesztinát. A svéd külügyminiszter most független nyomozás elrendelését kérte több mint százötven palesztin megölésével kapcsolatban az izraeli késeléses támadásokkal összefüggésben. Mi a baj ezzel? Miért nem lehet kivizsgálni, hogy az izraeli biztonsági erők nem léphettek volna-e fel mérsékeltebben?

- Mert felháborító, hogy valaki veszi a bátorságot, hogy beleszóljon egy ország belügyeibe, méghozzá olyan ügyek kezelésébe, amelyek sehol Európában nem fordulhatnak elő. Egyszerűen vérlázító.

- Mindegy, mi történik Izraelben, a világnak nincs joga tudnia?

- Mindenkinek joga van mindenhez – bizonyos határok között. Izrael az egyetlen demokratikus ország a Közel-keleten, amely a demokratikus értékekért harcolni kényszerül. Nem lehet elvonatkoztatni a rendkívül aggasztó körülményektől. A közel-keleti helyzet egyre romlik, Izraelt ellenségek veszik körül. Azt kérni tőlünk, hogy engedjünk be egy nemzetközi vizsgálóbizottságot, mert nincs elég bizalom a demokratikus intézményrendszerünk iránt, rendkívül sértő.

ALL VIEWS

További hírek erről

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

interjú

A valaha volt legjobb motoros