rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Beszkenneli a piramisokat egy nemzetközi kutatócsoport


világ

Beszkenneli a piramisokat egy nemzetközi kutatócsoport

Egyiptomról mostanában nem túl sok biztatót hallani: a forradalom ötödik évfordulóján feszült volt a hangulat az országban, és rengetegen küszködnek megélhetési gondokkal, miután az utóbbi idők támadásai elijesztették még a legkitartóbb turistákat is. De talán vissza lehetne csábítani a külföldieket, ha fény derülne a több ezer éves rejtélyre: a piramisok építésének mikéntjére. Egy nemzetközi kutatócsoport a múlt év végén indított projektje a legújabb technológia segítségével próbálja meg feltárni az egyedülálló építmények titkát. És még az is lehetséges, hogy hamarosan megtalálják Nofertiti királynő sírját…

A Scan Pyramids projekt szakemberei minden eddiginél közelebb juthatnak a talány megoldásához, ugyanis többek között kozmikus részecskék elemzésével igyekeznek minél többet kideríteni a titokzatos építményekről. A részecskedetektoros müon-elemzést hőkamerás technológiával kiegészítve próbálnak meg információkat feltárni. Ezenkívül drónok segítségével rekonstruálják a vizsgált piramisok környékét 3D-ben.

Látványos videó a piramisok beszkenneléséről.

Az Heritage, Innovation, Preservation (HIP) nevű, franciaországi székhelyű kutatóintézet missziója tavaly novemberben kezdődött, és várhatóan 2016 végéig tart. A francia és egyiptomi szakemberek, akik részt vesznek a projektben, azt vallják, hogy ők olyan mérnökök és fizikusok, akik megpróbálják jobban megérteni a múltat a legújabb technológiák segítségével, az általuk szerzett adatokat pedig majd a régészek fogják “lefordítani”.

- A célunk, hogy konkrét eredményeket kapjunk a technológia által, amelyet majd az egyiptológusok fognak értelmezni – mondta egy sajtótájékoztatón Háni Helál, a HIP kutatóintézet alelnöke, aki egyben a Kairói Egyetem professzora is. – Egyedüli, 100 százalékosan bizonyítható vagy ellenőrizhető tudományos magyarázat a piramisok építéséről nem létezik, csakis elméletek és hipotézisek vannak. Az új technológia segítségével a már meglévő hipotéziseket szeretnék továbbfejleszteni, bizonyítani vagy megváltoztatni.

A vizsgált piramisok

A projekt során négy, időszámítás előtti harmadik évezredben épült piramist vizsgálnak meg: a Szakkarától (ahol Dzsószer fáraó híres lépcsős piramisa található) mintegy 15 kilométerre délre fekvő dahsúri, úgynevezett tört falú azaz Bent piramist, és az ugyanezen a helyszínen található északi azaz Vörös piramist. Mindkettőt Sznofru fáraó (Kr.e. 27-26. század) építtette. Ezenkívül a Kairóhoz közeli Gízai-fennsíkon található Kheopsz és Khefrén piramisokat is alávetik a vizsgálatoknak.

Mi a technológia lényege?

A dahsúri Bent piramis, amelyet kettős lejtésű oldalai tesznek egyedivé, a tudósok szerint az ókori egyiptomiak első kísérlete volt egy sima falú piramis építésére. A belsejében elhelyezett detektorlemezek segítségével a müonoknak nevezett elemi részecskékről gyűjtöttek adatokat a projekten dolgozók, amelyek részét képezik a kozmikus háttérsugárzásnak, és a légkörön keresztül érkeznek a földfelszínre.

A müonok nagy sebességgel haladnak át az üres téren, de a keményebb felületek elnyelhetik vagy eltéríthetik őket. A részecskék felgyülemlésének hamarosan kezdődő elemzésével a tudósok új információkat szerezhetnek a piramisról.

Ennek a kíméletes technológiának a lényege, hogy lehetővé teszi a régészeti leletek belsejének megvizsgálását, anélkül, hogy azokban kárt okoznának.

A technológiát Japánban fejlesztették ki a KEK (High Energy Accelerator research Organization), valamint a Nagoya Egyetem szakértői, és már használták aktív vulkánok, sőt, a fukushimai atomreaktor átvilágítására is.

A Scan Pyramids projektről bővebben itt olvashat.

Eddigi eredmények:

A piramisok hőkamerás átvilágítása során jelentős hőmérséklet-eltéréseket állapítottak meg a szakértők novemberben. A legalsó kősorok tömbjeinél megállapított “rendellenességek” Kheopsz – más néven Hufu – fáraó temetkezési helyénél voltak a legfeltűnőbbek: egyes blokkok hőmérséklete hat fokkal volt magasabb a mellettük lévőkénél. Ennek oka azonban egyelőre még nem ismert.

A piramisok belsejében további pontokon is észlelni hőmérsékletbeli eltéréseket, de egyelőre kérdéses, hogy ezeknek geológiai vagy statikai okai vannak. Utóbbi azt jelentené, hogy az említett pontok mögött üregek, szobák vagy folyosók lehetnek.

Mehdi Tayoubi, a HIP elnöke szerint ha csupán egyetlen négyzetméter ürességet is találnak valahol, új kérdések és elméletek vetődhetnek fel, és talán mindez segítheti a legmeghatározóbb kérdések megoldását.

A régóta keresett Nofertiti

Az infravörös hőkamerás technikát alkalmazzák egy másik projektben is, amely során egy brit régész, Nicholas Reeves azon elméletét próbálja bebizonyítani, hogy Tutanhamon fáraó sírjában létezik egy másik temetkezési kamra, ahová a fáraó anyját, Nofertiti királynét temették.

A felső-egyiptomi Luxorban folyó vizsgálatot a HIP szakemberei közösen végzik az egyiptomi műemlékvédelmi tárcával és a Kairói Egyetem műszaki tanszékével.

Nofertiti Ehnaton fáraónak, a XVIII. dinasztia tizedik uralkodójának a főfelesége volt. Sírjának holléte az egyiptológia mindmáig talán legnagyobb megoldatlan rejtélye. Tudósok egy része feltételezi, hogy a férje által alapított fővárosban, Amarnában helyezték nyugalomra, míg mások úgy vélik, holtteste egyike annak a két múmiának, amelyeket korábban a Királyok völgyében találtak.

Az eddigi hőkamerás vizsgálatok alátámaszthatják Nicholas Reeves elméletét arról, hogy Tutanhamon fáraó sírjában lehet egy másik temetkezési kamra. A sír északi fala infravörös hőkamerás vizsgálatainak előzetes eredményei ugyanis hőmérsékleti különbségeket mutattak ki, ami rejtett kamrák létezését jelezheti. Az eredmények igazolására számos további vizsgálatot végeznek.

világ

Mit tudunk a Zika-vírusról?