rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

„A görög reformprogram sínen van”


interjú

„A görög reformprogram sínen van”

ALL VIEWS

További hírek erről

Tavaly Görögország helyzete volt az egyik központi téma a világsajtóban. Azóta az athéni kormány harmadik nemzetközi mentőcsomagot kapott 86 milliárd euró értékben. Cserébe kötelezettséget vállat, hogy fájdalmas és népszerűtlen reformokat hajt végre. Vajon megvalósítható-e ez a gazdasági válság hatodik évében? Erről és az európai gazdaság előtt álló más nehézségekről beszélgetünk a brüsszeli bizottság alelnökével, az euróért és a társadalmi párbeszédért felelős Valdis Dombrovskisszal.

Alelnök úr, biztos ön abban, hogy az idén nem lesz újabb görög válsághelyzet?

Valdis Dombrovskis: – Máris tapasztalhatjuk, hogy a görög reformprogram sínen van. A görög kormány hozzáállása is megváltozott a múlt év közepe óta. Adott tehát a megállapodás a harmadik mentőcsomagról, sikerült megegyeznünk két kulcsfontosságú csomagról is. Pillanatnyilag az első program felülvizsgálatánál tartunk. Elsősorban a görög hatóságokon múlik, hogy milyen gyorsan készülnek fel a végrehajtásra, milyen gyorsan haladunk előre a megtárgyalandó témákban: a pénzügyi célok elérésében, a nyugdíjreform ügyében, a privatizációban, a közigazgatás reformjában és így tovább.

Beszéljünk a nyugdíjreformról. Javában zajlanak a tárgyalások. Ez nagyon nehéz feladat a görög kormánynak. Sok uniós tisztségviselőtől hallhattuk, hogy a terv komoly és ambiciózus, de… Itt van ez a bizonyos “de”. Mi mindent jelent ez a “de”?

– Valóban átfogó javaslat készült arról, hogy lehetne egyszerűsíteni és egységesíteni a nyugdíjrendszert Görögországban. Most, a felülvizsgálat során átnézzük a program különböző elemeit. Az úgynevezett technikai konzultáció szakaszában vagyunk. Azt kell megnéznünk, hogy a terv hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszert hoz-e létre Görögországban, illetve sok egyéb paramétert is vizsgálunk.

Gondolja, hogy a görög kormány újabb nyugdíjcsökkentésre kényszerül?

– Azt kell mondanom, hogy ez egy másik, különálló vita tárgya, és alapvetően azon múlik, hogy a görög kormány hogyan próbálja elérni a fiskális célokat 2016-ra, 2017-re, 2018-ra. Tudjuk, hogy a görög kormány tekintettel van a szociális rendszerre, és például a társadalombiztosítási hozzájárulásokat szeretné emelni. Vitatkozunk arról, hogy a munka jellegű adók emelése az adott helyzetben növekedésbarát megoldás-e. Az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy ez az intézkedés nem igazán segíti elő a gazdasági növekedést. Nem azt mondjuk, hogy szóba sem jöhet, hanem azt, hogy vannak lehetséges alternatívák.

Széles körű vita volt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételéről is. Mint tudjuk, a görög kormány nem akarta, hogy az IMF is részese legyen a programnak, végül mégis beleegyezett. Ön egyetért azzal, hogy az IMF is beszállt? És miért?

– Az IMF részvétele előre látható volt már akkor is, amikor a harmadik mentőcsomag előzetes tervein dolgoztunk. Eleve úgy készültünk, hogy számítunk az IMF pénzügyi hozzájárulására. A bizottság is erre az előfeltételre alapozza a maga javaslatait.

Ön szerint várhatóan mikor zárul le az első felülvizsgálat? Ellentmondóak a vélemények. Heteken belül? Hónapokon belül?

– Az Európai Bizottság szándékai szerint gyorsan haladnánk előre, és olyan hamar lezárnánk a felülvizsgálatot, amilyen hamar csak lehet. Persze nem lehetünk gyorsabbak, mint a görög hatóságok. Ami igazán számít nekünk, az a megállapodás végrehajtása a gyakorlatban. Ez fontosabb, mint a határidők.

Regling úr úgy nyilatkozott, hogy Görögországnak előbb vagy utóbb likviditási gondjai lehetnek. Különösen ha az első felülvizsgálat nem zárul le februárig. Milyen problémák adódhatnak ebből?

– Ha az első felülvizsgálat végrehajtása jelentősen késik, és itt persze nem néhány hétről beszélünk, hanem hónapokról, akkor egy adott ponton felmerül a kérdés, hogy lesznek-e elegendő pénzügyi eszközei a görög kormánynak, hogy fedezze folyó kiadásait, vagy pedig szüksége lesz a mentőcsomag újabb részleteire. Az újabb részletek folyósítása pedig értelemszerűen függ az első felülvizsgálat állásától.

Beszéljünk az adósságról. Ön szerint mikor kezdhetnek tárgyalni az adósságcsökkentésről?

– Az eurocsoport véleménye teljesen egyértelmű. Az adósság problémájához majd csak akkor térhetünk vissza, ha sikeresen lezárul az első felülvizsgálat.

Tehát közvetlenül az első felülvizsgálat lezárása után megkezdhetik a tárgyalásokat az adósságenyhítésről?

– Igen, így látja az eurocsoport. Persze végezetül a hitelezők, illetve az eurozóna más országai döntik el, hogy mi elfogadható, mi nem, és hogy mi a legjobb út előrefelé.

Ön szerint fenntartható-e a görög adóssághelyzet?

– Ez valószínűleg nem rövidtávú probléma, hiszen a görög adósságra vonatkozó feltételek jelenleg igen előnyösek. Nagyon alacsonyak a kamatok, és kedvező az esedékesség, valamint számos további kondíció is. Egyszóval Görögország jelenleg kevesebbet törleszt a hiteleiből, mint más országok, például Olaszország vagy Portugália. Persze hosszabb távon vissza kell majd térnünk erre a kérdésre, mert a görög államadósság igen nagy, nagyjából a GDP 180 százaléka.

Ki meri jelenteni, hogy ez az utolsó görög reformprogram, mármint akkor, ha tökéletesen végre is hajtják?

– Hogyha teljes egészében végrehajtják – úgy értem, ha valóban végre is hajtják, nem csupán megszavazzák –, akkor bizonyára ez az utolsó csomag. Máris tapasztalhattuk, hogy Görögország gazdasága 2014-ben ismét növekedésnek indult, és elérte fiskális célokat. Meglehetősen jól halad a munkahelyteremtés. A pénzpiacok helyzete is kedvezően alakul. Sajnos a tavalyi fejlemények eltérítették a görög gazdaságot erről a pályáról. Az év elején még arra számítottunk, hogy a gazdasági növekedés 2,5 százalék körül lesz 2015-ben, a jelenlegi becslések viszont arról tanúskodnak, hogy gyakorlatilag alig lesz valamicske növekedés. Vagyis a politikai történések kemény hatással voltak a görög gazdaságra.

Kérnek még további intézkedéseket a reformprogram közben is?

– Ha a végrehajtás egészében sínre kerül, itt-ott még lehetnek technikai jellegű változtatások, de nem lesz szükség a megállapodás alapvető átdolgozására.

Ön szerint nem fenyeget többé a grexit?

– Nagyon remélem, hogy a továbbiakban fel sem merül Görögország kilépése az euroövezetből. Az Európai Bizottság mindig is abból indult ki, hogy a görögök bent maradnak az eurozónában, és végrehajtják a szükséges reformokat.

De van ilyen kockázat?

– Remélem, nincs.

ALL VIEWS

További hírek erről

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

interjú

Egyre nehezebb terepen dolgozik a Vöröskereszt