NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Minden, amit a schengeni zónáról tudni kell

Minden, amit a schengeni zónáról tudni kell
Írta: Chris Harris
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egyre nagyobb a nyomás a schengeni övezeten belüli országokon, a határmentes terület megóvása érdekében. Összeállításunkban a legfontosabb

HIRDETÉS

Egyre nagyobb a nyomás a schengeni övezeten belüli országokon, a határmentes terület megóvása érdekében. Összeállításunkban a legfontosabb tudnivalókat találja.

Mi a schengeni övezet?

Egy olyan terület, amelyen belül a résztvevő országok közötti határokat eltörölték, ezzel biztosítva a polgároknak az Európai Unió egyik sarokkövének számító szabad mozgást.

Miután 1995-ben életbe lépett az erről szóló egyezmény, felszámolták a belső határellenőrzést és annak infrastruktúráját, amely helyett inkább a tagországok közötti biztonsági együttműködést erőstették meg.

A zónán belüli országok elméletileg közös vízum- és menekültpolitika alkalmazásáról is megegyeztek, de ezt az utóbbi hónapokban sorra rúgták fel.

A terület egy luxemburgi városról kapta a nevét, itt írták alá a szabad utazásról szóló megállapodást a résztvevő országok vezetői 1995-ben.

Mely országok vesznek részt a schengeni együttműködésben?

A schengeni övezethez összesen 26 ország tartozik, néhány közülük nem tagja az Európai Uniónak: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Izland, Olaszország,Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Lichtenstein.

Az Európai Unió hat országa esik a schengeni zónán kívül: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország, Románia és Nagy-Britannia.

Mik a schengeni elvek?

A zónán belül élők szabad mozgása az “európai gondolat” egyik sarokköve. A schengeni övezet lehetővé teszi, hogy a munkavállalók, tanulók vagy nyugdíjasok szabadon választhassák meg, hol dolgoznak, tanulnak, vagy töltik visszavonulásuk éveit.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint 1,7 milló munkavállaló lépi át a zónán belüli tagállamok egykori határait naponta. Ő úgy számolja, ha visszaállítanák a határokat, az 3 milliárd eurós gazdasági veszteséget okozna évente.

Mi a probléma?

2015. nyarára Európa menekültválsága addig még sosem látott méreteket öltött, ezzel sokakban kételyt keltve a schengeni zóna jövőjét illetően.

A november 13-ai párizsi terrortámadások után egyértelmű volt a kérdés: hogyan utazhattak Belgium és Franciaország között feltűnés nélkül az elkövetők? A francia hatóságok szerint az egyik terrorista ujjlenyomata egyezik a görögországi partoknál regisztrált menekülttével.

Az elmúlt hónapok menekültáradata láttán több tagállam döntött a szabad utazás korlátozásáról, a határellenőrzés visszaállításáról. Köztük volt Németország is, amely korábban a szabad mozgás egyik élharcosának számított.

Szigorított határellenőzésén Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Norvégia, szlovákia és Svédország is.

Magyarország kerítést épített Szerbiával és Horvátországgal közös határán, a schengeni zóna záróvonalán.

Franciaország a novemberi terrortámadások után rögtön lezárta határait.

Ez a schengeni zóna végét jelenti?

Kétségtelenül erős az elhatározás Brüsszel részéről a szabad mozgás jogának és lehetőségének megtartására.

De Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke január közepén arra figyelmeztetett, hogy az európai vezetőknek két hónapjuk van a menekültválság megfékezésére, különben a schengeni zóna összeomlik.

Az Európai Bizottság már decemberben azt javasolta, hogy fokozzák a schengeni zóna külső határainak védelmét: eddig az unión kívüliek adatait összevetették a bűnügyi nyílvántartásokkal. Ezután az európai uniós polgárokkal is ugyanígy járnának el.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bizottsági alelnök: Nem hiszem, hogy az EP-választás a szélsőjobb diadala lesz

Ismét Brüsszelben tiltakoztak a mezőgazdasági termelők - az EU engedményeket tett

Aranyvízum: bárki jöhet, csak legyen elég pénze