rendkívüli hír

Körkörös gazdaság: pénzt hoz a környezetvédelem

Európa a körkörös gazdaság irányába menne, amelyben nincs hulladék, mert a dolgokat örökké használjuk, vagy az alkatrészekből új dolgokat gyártunk.

Éppen ezt olvassa:

Körkörös gazdaság: pénzt hoz a környezetvédelem

Betűméret Aa Aa

allviews Created with Sketch. Nézőpont

"Az egyik ember hulladéka a másik ember alapanyaga."

Európa körkörös gazdasági csomagja eurómilliárdokat pumpál az erőforráshatékonyság és a hulladék-menedzsment fejlesztésébe, illetve új célszámokat tűz ki az újrafeldolgozás terén.

A körkörös gazdaság jóval több, mint sima újrafeldolgozás – gyorstalpalónkban bemutatjuk, miben különbözik ez a modell attól, ahogy ma termelünk, fogyasztunk és élünk.

Gyorstalpaló: mi az a körkörös gazdaság?

A lineáris gazdaságban az anyagot kibányásszuk,
majd ebből terméket gyártunk, azt használjuk és kidobjuk. Egy futószalagról legördülő mosógépet alkotó nyersanyag 90%-a a szemétben végzi. A nagyvállalatok a hulladék közel felét értékesítik, de a kis- és középvállalatok nem.

A többit gyakorlatilag elássuk. Szemétlerakókba kerül az általunk gyártott javak 80%-a a gyártástól számított hat hónapon belül.

A körkörös gazdaság azt jelenti, hogy a mosógépet másként tervezzük meg, másként gyártjuk és használjuk. Ha minden terméket az újrafelhasználást szem előtt tartva terveznénk és gyártanánk, akkor nem lenne hulladék, minden ember által készített anyag vagy lebomlana, vagy újra felhasználható lenne.

A megújuló energia használata mellett nem kellene kizsákmányolni a természetet azzal, hogy ritka, véges és drága erőforrásokat termelünk ki.

Mindez az európai gazdaságnak 600 milliárd eurót spórolhatna meg, csökkentve az üvegházi gázok kibocsátását is.

Mit jelent az átállás?

Az Európai Bizottság a körkörös gazdaság elvei alapján készít elő egy munkaanyagot. A cél a könyezettudatos tervezés és a hosszú garanciális időszak támogatása, illetve a tervezett avulás elleni küzdelem.

Az európai körkörös gazdasági csomag brutális összeget fordítana a modellváltásra, ez szétoszlik a különböző kasszák, a Horizon 2020, a strukturális és a kohéziós alapok között. Milliárdok energiahatékonyságra, kutatásfejlesztésre, kibocsátáscsökkentésre. Mindeközben igyekeznek a megváltoztatni a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályokat szerte Európában, új célszámokat tűzni az újrafeldolgozásra és a szemétlerakók biztonságossá tételére. Rá kell venni a gyártókat, hogy kezdjék el reciklálni a saját termékeiket.

Autógyártás hulladék nélkül

A körkörös gazdaságban dolgozó cégek megtakaríthatják a nyersanyagköltéseik nagy részét, milliárdokat spórolhatnak az energiával és a kibocsátásukat is csökkentik.

Vannak cégek, amelyek már magukévá tették a körkörös gazdaság alapelveit.

A Renault Choisyban található üzemében 1949. óta gyártanak autóalkatrészeket és motorokat – az újrafelhasználásban is élen járnak.

A visszavett alkatrészeket szétválogatják, a túlságosan elhasznált darabokat beolvasztják, a többit viszont felújítják. Amikor elhagyják a futószalagot, pont olyanok, mint a teljesen új alkatrészek.

A gyár így egyszerűen nem termel hulladékot. Ezt nem volt könnyű elérni. A gyártás megtervezésétől az autó egész életciklusán keresztül folyamatosan szem előtt kell tartani az újrafeldolgozást lehetővé tevő feltételeket.

A körkörös gazdaság a termék koncepciójának kialakításánál kezdődik. A mechanikus alkatrészeinket úgy alakítjuk át, hogy a szétszerelés és az újrahasznosítás könnyebb legyen, így nagyobb eséllyel kerüljön sor rá.

Ez eddig szép és jó, de muszáj rentábilisnak is lennie, ha azt akarjuk, hogy a gazdaság szereplői komolyan foglalkozzanak vele. A vásárlók mindenesetre kedvelik a környezetbarát termékeket, több mint nyolcvan százalékuk számára ez fontos szempont a vásárlásnál. De ez nem minden.

Az átállás megspórolta a gyárnak az energiaköltség 80%-át, a vízfogyasztás 88%-át, illetve 4000 tonna fém nyersanyagot.

- Amikor egy vállalkozás belevág a körkörös gazdaságba, az javít a megtérülési mutatón, és ennek két fő oka van. Nagy megtakarítást lehet elénri a nyersanyagköltségen, csökken a hulladék-kezelés költsége, ráadásul a környzetbarát termék kapósabb lesz, ezt az érvet is fel lehet sorakoztatni a marketingkampányban – magyarázta az Euronewsnak Matthieu Orphelin hulladékgazdálkkodási menedzser.

Ahhoz, hogy hosszú távon a vállalatok jövedelmezősége javuljon, létre kell jönnie egy jól szervezett újrafeldolgozott nyersanyagpiacnak.

A mai modellnek szükségszerűen vége

A témáról az Euronews riportere David Palmer-Jones-szal beszélgetett, aki a Suez energetikai óriás brit leányvállalatát vezeti, másrészt az európai hulladékkezelési és környezetvédelmi szolgáltatók föderációjának elnöke.

Euronews: - Hogyan lehet rávenni az ipar szereplőit,különösen a kkv-kat, hogy szálljanak be a körkörös gazdaságba?

David Palmer-Jones: Az ipar szereplői két jól elhatárolható körre oszlanak: akik értik, miről van szó, és akik nem. A nagyok elkezdték a változásokat, mert a jövőre készülnek. A másik csoport nem tesz semmit. ők a múltban élnek.
Kell egyfajta katalizátor, ezért fontos a jogszabályi környezet, az ösztönzők. Ma még nem látszik, miért sürgető a változás, mert a fogyasztói árak esetenként még mindig túl alacsonyak. De a változás elkerülhetetlen, mert a nyersanyagforrások végesek, nem használhatunk belőlük annyit, mintha három Föld lenne. Ennek a mostani modellnek szükségszerűen vége lesz.

- Hogyan lépünk túl az egyszerű újrafeldolgozáson, hogy lesz ebből természetes, magyarázatra nem szoruló szemlélet?

- Ma 800 millió tonnányi hulladékot temetünk a föld alá a szemétlerakókban. Nyersanyagot és energiát fecsérelünk el. Először is létre kell hoznunk a megfelelő infrastruktúrát, a megfelelő létesítményeket, amelyek kiszolgálják a lakosságot, és kiszolgálják a gazdaságot is azzal, hogy a hulladékból kitermelik a nyersanyagot.
Öko-dizájn: úgy kell megtervezni a termékeket, hogy azoknak sokkal nagyobb legyen az élettartama, mint jelenleg, ez adja az ökológiai lábnyom nyolcvan százalékát.
A “szennyező fizet” elv, más néven kiterjesztett gyártói felelősség – ez azt jelenti, hogy keményen meg kell fizetni, ha valaki kárt okoz a környezetnek. Számos európai intézkedés ebbe az irányba mutat, úgyhogy egész iparágaknak kell majd ébresztőt fújniuk hamarosan. Ha a szennyezés pénzbe kerül, akkor olyan környezettudatos termékeket fognak gyártani, mint a kisangyal.

- Elég messze megy a bizottság körkörös gazdasági csomagja?

- Kezdésnek jó. Tényleg próbálják a szemétlerakóktól az újrafeldolgozás, az energetika és a körkörös felhasználás felé nyomni azt a nyolcszáz millió tonnát, ami most a talajban végzi. De ezeknek a rendkívül értékes anyagoknak piacot kell találniuk, méghozzá aktív, életképes piacot. A nyersanyagárak jelenleg rendkívül ingadozóak, az olajárak alacsonyak, így a dolog gazdaságtana rövid távon nem akar összeállni. De ha visszatérünk a hosszú távú elképzeléshez, akkor keresleti oldalról kell intézkedéseket hozni, hogy a kereslet miatt létrejöjjön ezeknek a nyersanyagoknak a piaca, ezzel beindítva a körforgást.

Újra felhasználható házak

580 000 munkahely – ennyit hozhat létre a körkörös gazdaság csak Európában. Évi 500 eurónyi energiaköltséget takaríthatunk meg háztartásonként. A modellváltás egyik zászlóshajója pedig Amszterdam.

Az amszterdami építőipar átállításával a körkörös gazdaságra a város szerint évi 85 millió eurónyi érték jön létre, a termelékenység 3%-kal nő 2040-ig. A Parc 2020-nál semmi nem megy veszendőbe, minden épület újrahasznosítható elemekből épül, de ez még nem megy könnyen.

- Kihívást okoz úgy építkezni, hogy az elemeket könnyű legyen újra felhasználni – magyarázza Guido Braam. – A jelenlegi lineáris rendszerben minden beszállítónál alul-optimalizált a gyártási folyamat. A körkörös modell mindenkitől teljes optimalizációt kíván.

Amszterdamban a hulladék ma már energiát és bevételt is termel. A város polgárai évente és fejente 370 kilogramm hulladékot termelnek, ennek a 27%-át válogatva gyűjtik be. Ha valamit el kell égetni, annak a hamvait értékesítik.

Évente háromszázezer tonna hamu keletkezik az üzemben, ennek 10%-át adják azok a fémek, amelyeket újra feldolgoznak, a maradék 90%-ból viszont olyan lapokat készítenek, amelyeket aztán az utcák, járdák burkolásához használnak..

Amszterdam célja, hogy idén a városi hulladék 30%-át reciklálják, négy év múlva pedig a 65%-át. Az EU egészében 2030-ra kellene elérni ezt a célt.

Az Európai Unió 2030-ra szeretné elérni, hogy csak a hulladék tíz százaléka kerüljön a lerakókba. Hollandiában ez a szám kétezertíz óta nulla, az ország a körkörös gazdasági modell zászlóshajója.

Kiírjuk a hulladékot a képletből

Megkértük David Palmer-Jonest, hogy reflektáljon a holland példára.

- Óriási megtakarítások, munkahelyteremtés – ez mennyire reális?

- Ez rendkívül reális. Ott van az a rengeteg anyag, amivel játszunk. Egyre többen élnek városokban, az anyag oda áramlik, ahol nagy tömegek laknak. A körkörös gazdaság megfelelő léptékre van szükség, és az Amszterdamhoz hasonló helyeken ez megvan. Így ők könnyen válhatnak ennek a koncepcióváltásnak a kirakatává. Pont erre van szükség, be kell mutatnunk a világnak, hogy ez a radikálisan új életmód tényleg működik. Az ipari szimbiózis a kulcsszó, az egyik ember hulladéka a másik ember alapanyaga. Ehhez kell nekilátni, összeszedegetni a városban keringő anyagokat és visszapörgetni őket a gazdaságba, így jönnek létre azok a munkahelyek, amelyekről ön is beszélt.

- Ha üzleti szempontból nézzük, milyen intézkedéseket vár, milyen tanácsai vannak?

- Segítsenek nekünk túljutni az első nehézségeken, hozzanak létre olyan piaci feltételeket, amelyek mellett van egy kis játékterünk, és mi vidáman kiírjuk a hulladékot a képletből. A Föld lakossága nő, a problémára a választ csak a technológiai újítás adhatja meg.