NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Stefan Löfven: Nem bántuk meg, hogy nyitva tartottuk határainkat

Stefan Löfven: Nem bántuk meg, hogy nyitva tartottuk határainkat
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Svédország a menekültek szemében korábban egyet jelentett a mennyországgal. Ez a kép mostanra sokat változott. Svédország a lakossága arányában

Svédország a menekültek szemében korábban egyet jelentett a mennyországgal. Ez a kép mostanra sokat változott. Svédország a lakossága arányában messze több menekültet fogadott be, mint bármely más európai ország, mára azonban nem maradt más választása, mint a szigorítás. A bevándorlás kérdése megosztja a svéd társadalmat, miközben Európa leg bevándorlás ellenesebb pártja egyre erősebb. Ezekről a kérdésekről beszélgetek Stefan Löfvennel a svéd kormányfővel.

Euronwes: Miniszterelnök Úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat és rendelkezésünkre áll. Tavaly szeptemberben – nem is olyan régen Ön azt mondta, hadd idézzem pontosan: Az én Európám nem építhet falakat és otthont ad a háború elől menekülőknek. Sok minden megváltozott időközben azzal kapcsolatban, amit Európáról és amit Svédországról gondolt, mondott korábban. Mai szemmel nem tartja túl naivnak ezt a korábbi kijelentést?

Stefan Löfven:Nem gondolom, és szeretném emlékeztetni én úgy fogalmaztam, hogy az “Én Európám”, mert meggyőződésem, hogy ez az egész közösség közös ügye. 28 tagállamról van szó és csaknem 500 millió uniós állampolgárról. Ha a menekült-ügyet képesek lettünk volna együtt kezelni, jobban tudtuk volna. De a valóság mást mutat. Svédország egyike azon országoknak, amely a lakosságának arányában a legtöbb menekültet fogadta be, vagyis mi mindent megtettünk ami tőlünk telik. De közben azt is látjuk, hogy ezzel a megnövekedett menekülthullámmal nem birkózunk meg. Akinek tudtunk menedéket adtunk, de a helyzet mostanra befolyással van az életünkre, az oktatási rendszerünkre.

Az eredmény meglehetősen szomorú képet mutat Svédországban, ahogy Európa más országaiban is, szaporodnak a határellenőrzések, kerítések, falak épülnek, meg lehet így állítani a menekültáradatot?

Ebben a kérdésben az unió 28 tagállama nem képvisel egységes álláspontot, ezért azt gondolom, hogy erről Uniós szinten kellene vitát kezdeményeznünk, hiszen csak együtt lehetünk képesek kezelni a helyzetet.

A helyzet meglehetősen komoly és egyáltalán nem úgy tűnik, mintha a kérdésben összetartás lenne az uniós országok között, van B terv?

Szükségünk van B tervre, ha úgy tetszik egy új rendszerre, hogy a jövőben az ilyen helyzeteket hogyan kezeljük, például, ha valaki menekültként az unió területére lép, lesz-e lehetősége megválasztani, hogy melyik országba megy, vagy erről a közösség dönt?

Szóval Ön inkább a kvótákat támogatná?

Valamilyen formában igen, a kvóta lehet a megoldás, de a rendszerét ki kellene előre dolgoznunk.

Az interjú előtt megkértük nézőinket, weboldalunk olvasóit, hogy ebben a témában küldjenek kérdéseket. Egyikük Lucas Broz azt kérdezi: Látva a menekültáradat hatását, nem bánták meg, hogy korábban nyitva tartották a határokat?

Nem, erről szó sincs. Itt nemzetközi egyezményekről van szó. Ebben a kérdésben rengeteg dolgunk van. Nemrégiben találkoztam Stefan de Misturaval, aki az Egyesült Nemzetek Szervezetének különmegbízottjaként dolgozik a szíriai válság megoldásán és az Európai Unió kiemelt szerepéről egyeztettünk. Segítenünk kell Törökországot, Libanont és Jordániát, hogy megelőzzük a további menekültáradatot és végül, de nem utolsó sorban beszélnünk kell a tagországok nemzeti álláspontjairól is. Szóval egyáltalán nem bántuk meg a korábbi álláspontunkat, de figyelembe kell vennünk a tényeket, a menekültek nagy számát. A helyzet az, hogy októberben és novemberben csaknem 500 ezer menekült érkezett vagyis…..

Igen ez lenne a következő kérdésem, hogy milyen a közhangulat most Svédországban? Az átlag svéd mit gondol, az ország megtelt? Mit gondolnak az erőforrásokról? Hogy fogytán vannak?

A kép meglehetősen összetett. Egyfelől a társadalomban érezhető a szolidaritás, a civilszervezetek hihetetlenül kemény munkát végeznek, a saját szememmel látom. Másfelől pedig tapasztalom, hogy sokan tartanak attól, hogy ez milyen hatással lesz a társadalomra, vagyis az aggodalmakra is figyelnünk kell. Persze nem mindegy, hogy az ország mely részén és kivel beszélgetünk erről. Másként gondolkodnak azok, akik nap, mint nap találkoznak a menekültek problémáival és másként azok, akik nem találkoznak a menekültekkel. Vagyis a kép elég vegyes és a kormánynak ezt a vegyes képet kell alapul vennie és e szerint kell a döntéseinket is meghozni.

Térjünk vissza egy picit az Európai szintre. Németország és Svédország összehasonlítva másokkal, sokkal nyitottabb volt a menekült kérdésben. Angela Merkel német kancellár a népszerűségével fizet a szírek befogadásáért a kölni események után. Mit gondol, lesz most olyan uniós politikus, aki fel meri vállalni, hogy megnyitja országa kapuit a menekültek előtt?

Hadd mondjam még egyszer, nem egy-egy országról van szó….

Ön szerint ki az, aki a jelenlegi helyzetben képes arra, hogy ebben a kérdésben átvegye az irányító szerepet?

Megkezdődött egyfajta egyeztetés Németország, Svédország, Ausztria, Hollandia és Finnország között… ahogy korábban is mondtam arról, hogy kidolgozzunk egy olyan új rendszert, amely képes kezelni a közös felelősségvállalást, ha úgy tetszik a kvótákat, hiszen a menekültek továbbra is jönnek, a nemzetközi egyezmények továbbra is életben vannak. Nem szabad elfeledkeznünk a II. Világháborúról, hogy mi történt akkor. Vagyis ki kell találnunk, hogy hogyan tudunk együttműködni és, hogy a feladatokat, a felelősséget, hogyan tudjuk megosztani, mert csak így lehet kezelni a helyzetet.

Egy másik nézői kérdés: Andre Flames: A kölni események ismeretében komoly feladatnak kell tekinteni az integrációt. Azt kérdezi, mit akar tenni Svédország az elkövetkezendő öt évben annak érdekében, hogy a Szíriából vagy Irakból érkezett menekültek integrálódjanak és ne legyenek negatív hatással a fogadó ország társadalmára. Beszélhetünk a gyors integrációról, de tekintettel a menekültek számára, hogyan tudják kézben tartani a folyamatokat?

A menekültekről alapvetően úgy kell gondolkodni, mint a svédekről. Szükséged van egy házra, egy otthonra, aztán egy állásra, ha felnőtt vagy, oktatásra, ha még gyerek, vagyis a helyzet hasonló, de ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy a menekültek egy másik országból érkeznek ezért segítenünk kell őket, hogy megtalálják azt a jobb életet, amiért jöttek. Fontos a nyelvismeret, ezért amint lehet a menekülteknek megtanítjuk a svéd nyelvet. Folyamatosan egyeztetünk a szociális partnerekkel, hogy mit tegyünk a gyors integráció érdekében. Sok olyan menekült érkezik, akinek van valamilyen képesítése, amire szükségünk van. Autószerelők például. Az a feladatunk, hogy kidolgozzuk, hogyan tudunk nekik minél előbb munkát adni, a nyelvet megtanítani, ha kell tréningezni őket. Gyorsan feltárni a képességeket, illetve azt, hogy kinek mire van szüksége….

Vagyis integrálni a menekülteket, amilyen gyorsan csak lehet……

Sokkal-sokkal gyorsabban, mint ahogy eddig tettük, gyorsabban, mint a korábbi kormány, és mint a mostani…..

Miként kezelik a kulturális különbségeket? A nemek közötti egyenlőség területén Svédország a világ országaival összehasonlítva az élen jár. Mit tesznek azért, hogy ezeket az értékeket megvédjék? A svéd társadalomban az egyenlőség nagyon mélyen jelen van, a menekültek körében viszont sok a fiatal férfi, aki meglehetősen más értékeket vall.

Ebben a kérdésben fontos megkülönböztetnünk két dolgot. Egyfelől mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az olyan, számunkra fontos értékeket, mint a nemek közötti egyenlőség, a demokrácia, megőrizzük, hogy a védelmében kiálljunk. Másfelől nem feltétlenül gondolom azt, hogy aki más országból érkezik, más a vallása, másban hisz, vagy éppen nem hívő,az automatikusan mást gondol, mint mi. Veszélyesnek tartanám a vitát ezekről a kérdésekről, az új ellentéteket szülne, amire nincs szükségünk.

Mit fog tenni akkor, ha egy olyan súlyú morális problémával találja magát szembe, mint a német kancellár a kölni események után? Mit tesz majd azokkal, akik nyilvánvalóan bűncselekményt követtek el? Visszaküldi őket Szíriába? Ezt megteheti?

Pontosan ez a lényeg. Ez bűncselekmény, Svédországban éveken át sok nő esett áldozatul erőszakos bűncselekményeknek, ez nem új és nem a bevándorlók miatt van.

Németországot, a német sajtót és a német kormányt komoly kritika érte, hogy megpróbálta eltussolni azt, ami szilveszter este a kölni pályaudvar előtt történt. Mit gondol, Németországnak joga volt így tennie, hogy lényegében elfedje a valóságot?

Nem tudom kommentálni, hogy mi a helyes és mi a helytelen, nem ismerem a németországi részleteket. Svédországban azt mondhatom, hogy az a helyes, ha a problémàkat nem seperjük a szőnyeg alá, hanem beszélünk róluk.

Egy újabb kérdés a svéd modellel kapcsolatban, ami egy újabb fontos problémára irányítja a figyelmet. Emilia kéri, hogy tegyem fel a kérdést: Milyen hatással lesznek a menekültek a svéd szociális ellátórendszerre?

Általában véve azt kell mondanom, hogy ez nem jelenthet problémát, hiszen szükségünk van a munkaerőre, máskülönben demográfiai problémával kell szembesülnünk.

Rendben, de akkor hány embert várnak évente?

Sokszor feltettem már ezt a kérdést magamban. Nincs ilyen konkrét szám. Ugyanakkor láttuk, tudjuk mi történt ősszel. A menekültek nagy száma drámai helyzetet teremtett. Például a kísérő nélkül érkező kiskorúak komoly problémát jelentettek, illetve az iskoláskorúak is. Hetente nagyjából száz osztálynyi gyerek érkezett, ami hihetetlenül megterhelte a svéd szociális rendszert, nyilvánvaló volt, hogy tennünk kell valamit, hogy valahogyan csökkentenünk kell az érkező menekültek számát. A svéd szociális rendszer képtelen volt kezelni a helyzetet.

A menekülthullám egy másik mellékhatása az európai szélsőjobb erősödése. Európa egyik legnagyobb bevándorlásellenes pártja történetesen svéd. A szélsőjobb ön szerint mostantól szerves része az európai politikai kultúrának, amit el kell fogadni, együtt kell vele dolgozni?

Először is meg kell értenünk a sikerük titkát, hogy miért tudnak erősödni. Meggyőződésem – szakszervezeti aktivista voltam évekig – szóval meggyőződésem, hogy ennek ahhoz van köze, hogy az emberek félnek, aggódnak a jövőjük miatt. Bizonytalan a munkaerőpiac – lesz-e munkám a jövő héten vagy sem, ha nem lesz, miből fogok megélni – olyan szerencsétlen nyolc év van mögöttünk, amikor a szociális biztonság csökkent. Ezek a jelenségek teremtettek egy olyan űrt, amit ilyen leegyszerűsített üzenetekkel ki lehetett tölteni: ha ezek az emberek nem lennének itt, minden rendben lenne – ami persze nem igaz. Szóval most az a feladatunk, hogy az embereknek munkahelyet biztosítsunk. A munkahely az első, az egyénnek és a társadalomnak egyaránt. Fontos az is, hogyha valaki elveszíti a munkáját, ott legyünk és támogassuk, akár átképzéssel segítsük elindulni egy újabb munkahely felé.

A menekültválság a társadalom rengeteg területére hat ki. Európán belül egyre több szó esik a schengeni kérdésről. Mekkora kockázatot jelent a schengeni rendszer Európa biztonságára? Lehet, hogy az egész rendszert újra kell gondolni?

Biztosnak kell lennünk abban, hogy ellenőrizzük a határokat, mert máskülönben Schengen…

A külső határokat…

Pontosan, a külső határokat, mert máskülönben a schengeni rendszer veszélybe kerül. Az egész rendszer arra épült, hogy ellenőrizni tudjuk a külső határokat.

De valóban tudjuk? Ha a külső határokat nézzük, valóban képesek vagyunk ellenőrizni azokat?

Igen, ebben biztos vagyok. Ha egyesítjük az erőinket, sokkal jobban, mint az eddig tettük, hiszem, hogy meg tudjuk védeni a határokat.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker megkongatta a vészharangot, és azt mondta, Schengen nélkül az Európai Uniónak nincs értelme. Ugyanakkor sokan már temetik Schengent. Ha a schengeni övezet széthullik, széthullik az Unió is?

Óriási veszteség lenne, hogy úgy mondjam. Persze, ha Schengen nem működik – ez egy alapvető pillér – ez biztosítja a szabad mozgást a régión belül – óriási veszteség lenne az üzleti élet és persze az egyének számára is.

A jelenlegi helyzetben, hogy látja? Van esélye a schengeni rendszer fennmaradásának?

Biztos vagyok abban, hogy valamennyi tagország érzi a schengeni rendszer szükségességét. Azt hiszem, minden állam látja, mennyire komoly a helyzet. Ha Schengen nem működik, mi történik az Európai Unióval? Rengeteget veszítenénk, túl sokat, amit hosszú évek alatt építettünk fel.

A különböző országok azonban különbözőképpen reagálnak a menekültválságra. Nagy-Britanniában népszavazás lesz, amelyet nagyban inspiráltak a bevándorlás miatti aggodalmak, meg persze sok egyéb is. De ez nagy visszalépést jelenthet az európai integráció számára. Ha Nagy-Britannia kilépne az Unióból, annak milyen hatása lenne?

Svéd szempontból egyértelmű, mi azt gondoljuk, nagyon fontos, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon. Rossz lenne Nagy-Britanniának is, de rossz lenne Európának is. Ők az Unió fontos tagjai.

Sokak szerint ez dominó hatást indítana el, más országok is követnék őket.

Ezt nehéz megjósolni. Persze semmiképpen nem lenne jó üzenete, ha egy tagország kilépne. Én remélem, sikerül megalkudni egy egészséges kompromisszumban, amely egyrészről Nagy-Britannia szempontjait is figyelembe veszi, másrészt segít fenntartani az Európai Unió alapelveit.

Az ön személyes története alapján nyugodtan mondhatjuk a svéd álom olyan, mint az amerikai álom. Nevelőszülőknél nőtt fel, most pedig miniszterelnök. Most is létezik a svéd álom?

Nagyon remélem. Mi olyan társadalmat akarunk, amelyben mindenki egyenértékű, mindenkinek jár a szabadság, vagyis egy szolidaritáson alapuló társadalmat akarunk. Ha megvan a szolidaritás, ha tudjuk, hogy minden gyerek jó oktatást kap, joga van a jó oktatáshoz, erős személyiséggé válik felnőttként. Jóléti rendszer, munkahely, otthon – ezek mind alapvető dolgok – és persze egészségbiztosítás mindenkinek. Ha mindez megvan, az szoros kapcsolatot jelent az emberek között. Erről meg vagyok győződve. Mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megélje az álmait, hogy fejlődjön. Azt gondolom, minél erősebb, biztonságosabb társadalmat építünk, annál inkább lehetővé válik az álmok megélése a szegényebb, képzetlenebb családból származó gyerekek számára.

És végül egy utolsó kérdés. Részben már válaszolt is, de csak röviden… Hazel Michelle Chandra kérdezi öntől: „Mi a titka egy sikeres országnak?” Azt kérném, egyetlen dolgot emeljen ki.

A legfontosabb, hogy a társadalmat mindenki számára építjük. Ez egy befogadó társadalom, ahol mindenki érzi, igen, én tehetek a saját szabadságomért, biztonságban érzem magam ebben az országban, van jövőm, fényes jövőm van, lehetőségem a fényes jövőre. Csak rajtam múlik! Meg kell dolgoznom érte. De tudom, hogy van lehetőségem.

Miniszterelnök Úr, köszönöm, hogy velünk volt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Menekültnapló: Út Eritreából és Afganisztánból az Északi Sarkkörön túlra

Az EU védelmi stratégiája az USA nélkül elképzelhetetlen, állítja a svéd külügyminiszter

Egy „migráns” lenézett gyerekéből szupersztár: Zlatan születésnapján limitált Ferrarikkal ünnepel