Kern András pontosan eltalálta, mi kell egy dramedyhez.
HIRDETÉS„Szeretném, ha ez a film igazi mozi lenne, nem vígjáték, nem tragédia, nem blockbuster, hanem egy emberi történet, kicsit lelkizős, amin sokat lehet nevetni, amelyben magára ismerhet a néző, és felteheti magának a kérdést, hogy a főszereplőhöz hasonlóan cselekedne-e. Ezt nevezem én mozinak, dramedynek„ – így beszélt Kern András új filmjéről, amelyet Vámos Miklós Halhatatlan című novellája alapján rendezett, és főszerepét is ő játssza.
“Rendezte: Kern András”
Gondolj rám (2015)
A miniszter félrelép (1997)
Sztracsatella (1995)
A Gondolj rám egy orvosról szól, aki többször közölte már rákos betegeivel azt a rossz hírt, hogy nem sok idejük maradt. Egy napon neki mondja ugyanezt egy kollegája. A minta férj, a legszeretőbb apa, a legkedveltebb orvos ekkor ördögi tervet eszel ki: magára haragítja a szeretteit, hogy majd ne okozzon fájdalmat nekik, amikor el kell veszíteniük. Ezt meg is teszi, a halál azonban megtréfálja őt.
Kern András pontosan eltalálta, mi kell egy dramedyhez, a rá jellemző fekete humorral mesél hazugságokról, árulásokról, családi viszályokról. A forgatókönyvet Vámos Miklóssal közösen írta.
A főszereplő mellett remekel a család többi tagja is: a feleséget alakító Eszenyi Enikő, az anyát játszó Elekes Emma Marosvásárhelyről, (akit egy erdélyi rendező ajánlott Kernnek), a lánya, Szilasi Blanka (aki Gárdos Péter Az igazi Mikulás című filmjében szerepelt kislányként), illetve az orvoskolléga, Elek Ferenc.
Ragályi Elemér képei érzékletesen ábrázolják a főhős egészségének és hangulatának változását, miként Presser Gábor zenéje is (főként régi LGT-dalok).
A Gondolj rám január 21-én kerül a mozikba.
Kern András életrajza
Kern András 1948. január 28-án született Budapesten. Az 1962-es Ki mit tud? – on tűnt fel először paródia-számával. Három évvel később a Mi lesz? című amatőr filmjével elnyerte a XIII. Országos Amatőrfilm Fesztivál fődíját. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Várkonyi Zoltán osztályában, majd a Vígszínházhoz szerződött, melynek azóta is tagja. Nemzedéke egyik legtöbbet foglalkoztatott, legnépszerűbb művésze: kiemelkedőek színházi alakításai, mintegy 106 filmben és tévéjátékban szerepelt, szinkronhangját az egész ország ismeri, sikeres film- és színházi rendező. Több hanglemeze jelent meg, és rendszeresen szerepel a rádióban is.
1976-ban Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt, 1978-ban Jászai Mari-díjat, 1988-ban Ajtay Andor-emlékdíjat, 1989-ben Érdemes Művész kitüntetést, 1995-ben Karinthy-gyűrűt kapott. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve MSZOSZ-díjjal tüntették ki. 1997-ben az országos Színházi Fesztivál különdíját nyerte. 2003 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2004-ben megkapta az Osztrák Művészeti Szövetség diplomáját, illetve a Déri János-díjat. 2007-ben Kossuth-díjjal ismerték el színházi és filmes munkásságát. Ugyanebben az évben elnyerte a Páger Antal-díjat is. 2010-ben Pro Urbe Budapest-díjjal tüntették ki. 2011-ben a Vidor Fesztiválon Életműdíjat kapott. 2012-ben Harsányi Zsolt-emlékdíjban, 2015-ben Vígszínház-díjban részesült.