NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az adókönnyítés szürke zóna Európában a TI szerint

Az adókönnyítés szürke zóna Európában a TI szerint
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Interjúnk a Transparency International szakértőjével a nemzeti hatóságok és a multik közötti adózási egyezségekről.

HIRDETÉS

A Luxleaks néven elhíresült botrány rámutat, hogy az adószabályozás nem megfelelő az Európai Unióban. Az adókönnyítéseket nem a polgárok vagy a kis- és középvállalkozások élvezik a legjelentősebb mértékben, hanem a multinacionális cégóriások. Erről beszélgetünk az Euronews-on a korrupció ellen nemzetközi szinten küzdő szervezet, a Taransparency International szakértőjével, Carl Dolannal.

- Számított arra, hogy Belgiummal szemben az eddiginél szigorúbban lép fel Brüsszel?

- Igen, egy ideje nevezhetjük akár nyílt titoknak is, hogy Belgium és más európai országok adószabályozása is lehetővé tesz ilyen könnyítéseket. Fontos megemlíteni, hogy az utóbbi fél évben vizsgálta meg részletesen az Európai Bizottság az adókönnyítést, miközben mi már hosszú ideje hangoztatjuk aggályainkat nyilvánosan. Fontos lenne, hogy kötelezően készüljön jelentés arról, hogy a nagyvállalatok pontosan mennyi adót fizetnek be a tagországokban, és mennyi az ottani nyereségük.

- Igen, de eltér Luxemburg, Hollandia és Belgium esetében, hogy a nemzeti hatóságok milyen adózási egyezségeket kötöttek a multinacionális cégekkel. Jogszerűek ezek?

- Szürke zónának nevezném. Pont ez adja a probléma nehézségét. Mindenesetre a szürke zóna előnyeit rendszerint a multinacionális cégek tudják kihasználni, mert számos országban rendelkeznek leányvállalatokkal. A profitot pedig mozgatni tudják a leányvállalatok között, így minden országban kihasználhatják a számukra előnyös adózási lehetőségeket. Amit jogellenesként értelmezhet az Európai Bizottság, és ezáltal ami ellen felléphet, azok az olyan adókönnyítési módozatok, amikkel csak a multinacionális vállalatok élhetnek, de a kisebb cégek nem tudják kihasználni.

- Igen, de miért most? Az Európai Bizottság miért várt a szigorúbb fellépésre éveket?

- Mint említettem, hosszú ideje nyílt titokként beszélhetünk az egyes politikai és adózási körökről. Talán most két tényező változik. A közpénzekkel való bánásmód nagyobb nyomás alá került, a kormányoknak minden euró többet számít, mint a gazdasági válság előtti években. Másodsorban a Luxleaks-botrány a figyelem középpontjába hozta az adóelkerülést. Nagyon sajnálatos azonban, hogy azok a bátrak, akik meg merik szellőztetni az ügyeket, jogi eljárással kell szembenézzenek Luxemburgban.

- Ön szerint létezik megoldás? Ez nem uniós, hanem globális méretű probléma. Ha az Európai Bizottság szigorúbban lép fel a nemzeti hatóságok és a cégek közötti adózási egyezségek ellen, mi akadályozza meg, hogy a nemzetközi nagyvállalatok Európán kívüli adóparadicsomokban folytassák az eddigi gyakorlatot?

- Most ahogy látom, a szigorítás az adható állami támogatásokra irányul. Az Európai Bizottság adóelkerülés elleni törekvései nemcsak az európai vállalatokat, hanem a globális multinacionális cégeket is célozzák, köztük amerikai vállalatokat, így a Google-t, a Starbucks-t vagy az Amazont. Vagyis szerintem Brüsszel ezzel azt kívánja egyértelműsíteni, hogy a törvényeket be kell tartani.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az uniós országok keményvonalas megállapodást kötöttek az ukrán gabonáról, ami felveti a vámok lehetőségét

Európai diplomára tett javaslatot az Európai Bizottság, azonban költségvetést nem rendeltek hozzá

Az EU védelme még az euroszkeptikusok számára is prioritás: exkluzív közvélemény-kutatás