NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Öt dolog, amit megváltoztattak a terrortámadások Franciaországban

Öt dolog, amit megváltoztattak a terrortámadások Franciaországban
Írta: Euronews és Euronews, AFP
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egy évvel ezelőtt két testvér, Saïd and Chérif Kouachi berontott a Párizsban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségébe, és tüzet nyitott

HIRDETÉS

Egy évvel ezelőtt két testvér, Saïd and Chérif Kouachi berontott a Párizsban a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségébe, és tüzet nyitott.

Két nappal később egy másik, az előzővel összefüggő támadásban Amedy Coulibaly négy túszt lőtt le egy párizsi kóser szupermarketben.

A két támadásban 17 embert ölt meg a három terrorista, mielőtt velük is végeztek volna. Az események az egész világot megrázták, milliók osztották meg a #jesuischarlie hashtaget, ezrek vonultak fel a világ városaiban, így fejezve ki együttérzésüket.

De milyen konkrét következményei lettek a támadásoknak az elmúlt év folyamán?

Állampolgári jogok korlátozása

A 9/11-es amerikai és a 7/7-es brit terrortámadásokhoz hasonlóan a Charlie Hebdo-mészárlás után Franciaország is korlátozni kényszerült bizonyos alapvető szabadságjogokat – így látja Philippe Marlière, a University College London szakértője.

- Amikor ilyen elképesztő dolgok történnek, a legegyszerűbb dolog, amit egy kormány tehet, hogy beterjeszti ezeket a törvényeket, és ezt soha nem is mulasztják el. Ehhez minden politikai oldal támogatását meg is kapják – mondta Marlière az Euronewsnak. – Mindenki fel van zaklatva, az emberek nem látnak más lehetőséget, mint egy olyan választ, amely általánosságban csorbítja a szabadságjogokat ahelyett, hogy a rendőrség kapna megfelelő jogokat és eszközöket a terroristák felderítésére és kiiktatására. Nagyon kevés szó esett a francia médiában arról, milyen hibákat vétett a francia titkosszolgálat.

Franciaország új titkosszolgálati törvényt vezetett be júliusban. Az Amnesty International szerint az új szabályok mértéket tévesztettek. A november tizenharmadikai támadások nyomán három hónapra bevezették a rendkívüli állapotot, ami lehetővé tette a biztonsági erőknek, hogy bírósági engedély nélkül házkutatásokat végezzenek, illetve házi őrizetbe helyezzenek embereket.

Az Access Now, egy, a szólásszabadságot a tevékenysége középpontjába helyező civil szervezet nyílt levelében azt írta: “több megfigyelés nem jelent feltétlenül jobb megfigyelést is.” “Francia tisztviselők elismerték, hogy voltak a támadásra utaló megfigyelési adataik, ez azt jelenti, hogy nem az elégtelen megfigyelés tette lehetővé a terrortámadásokat, és a kiterjesztett titkosszolgálati tevékenység sem akadályozhatta volna meg azokat.”

A King’s College London nemzetbiztonsági szakértője, Matthew Moran szerint az új francia törvényeknek mélyreható következményei lesznek a szabadságjogokra.

- Ezek olyan intézkedések, amelyeket az ember inkább jobboldali politikai formációktól várna, és ez jól jelzi a 2015-ös terrortámadások hatását a francia politikai színtérre – mondta Moran. – Hollande-nak most Sarkozyval kell versenyeznie egy, az utóbbinak otthonos terepen, a biztonságpolitikában, a jobbratolódás pedig végső soron a Nemzeti Front malmára hajtja a vizet.

Jobboldali fordulat a politikában

2015-ben a francia szavazók a jobboldal felé fordultak, és ebben része volt a Charlie Hebdo elleni támadásnak is.

A szélsőjobboldali, euroszkeptikus Front National (FN) a decemberi regionális választások első fordulójában rengeteg szavazatot kapott. Két régióban is első helyen végeztek, például a volt szocialista bástyának számító Nord-Pas-de-Calais-ban. A második körben a Front National támogatottsága részben a mainstream pártok manőverezése miatt visszaesett, de így is rekordmennyiségű, legalább 6,6 millió szavazatot kaptak.

Az eredmények megerősíthették a párt vezetőjének Marine LePennek az önbizalmát, aki már a 2017-es elnöki kampányra készül.

De Marlière professzor szerint a a Charlie Hebdo-ügy csak egy tényező a francia politika jobbra tolódásában. A jelenlegi kormány gazdasági teljesítménye és a munkanélküliség legalább ekkora, ha nem nagyobb szerepet játszik.

- Alapvetően a magyarázatot a gazdaságban kell keresni. Adott egy állandóan változó, bizonytalan környezet, ahol az egyénnek állandóan aggódnia kell a személyes fizikai épségéért és az erősödő rasszizmus miatt. És miért erősödik a rasszizmus? A terrortól való félelem és egyetlen népcsoport, a muzulmánok bűnbakká tétele miatt. Mindez együtt elég mérgező egyveleget alkot. Itt tartunk most.

Dr. Moran szerint a Charlie Hebdo-támadás erős muníciót adott a szélsőjobbnak, amely ezzel is alá tudja támasztani, hogy az iszlám nem fér össze a francia köztársasági értékrenddel.

- Ez az alattomos és xenofób retorika egyenlőségjelet tesz a terror és az iszlám közé – magyarázta a professzor. – Ebben nincs semmi új, de a terrortámadások okozta sokk miatt szélesebb közönséget lehet erről meggyőzni, mint korábban.

HIRDETÉS

Erősödő rasszizmus

A januári támadások után a Kollektíva az Iszlamofóbia Ellen Franciaországban nevű civil szervezet szerint egymást érték a muzulmánok elleni támadások. A szervezet három hét alatt 120 muzulmán-ellenes incidenst regisztrált Franciaországban, ahol Európa legnagyobb muzulmán diaszpórája él. (2010-ben a lakosság 7,5%-a, 4,7 millió ember)

A Muzulmán Hit Franciaországi Tanácsa 222 ilyen esetről tud 2015 első negyedévében. Egy évvel korábban 34 hasonló esetet regisztráltak – ami majdnem 500%-os növekedés.

Érdekes adat, hogy a feszültségek nem csak a muzulmánokon csapódtak le, mert a zsidókkal szembeni támadások száma is majdnem kétszeresére nőtt.

Marlière professzor szerint ugyanakkor a nyílt rasszista támadásoknál alattomosabb a rejtett, intézményi diszkrimináció.

HIRDETÉS

- Franciaországban a multikulturalizmus intézményesen nem létezik, a politika és a média is zsákutcában van, egyszerűen nem képesek megérteni és elfogadni a kulturális és vallási sokszínűséget, különösen, ha az iszlámról van szó – mondta Marlière. – Persze vannak ostoba emberek, akik nyíltan tesznek rasszista megjegyzéseket, de őket elítélik, vannak a rasszizmust tiltó törvények is. De vannak a rasszizmusnak más, alattomosabb fajtái, amelyet nem olyan könnyű elítélni, és néha az emberek ezeket nem is tekintik rasszista megnyilvánulásnak. Az egész valamiféle egyenlősítéssel kezdődik, mindenkinek úgy kell kinéznie, beszélnie, élnie, hogy azzal megfeleljen bizonyos közösségi elvárásoknak. Aki ezektől eltér, az nem jó állampolgár. Szerintem ez már itt van, és eléggé aggasztó.

- Van egyfajta megosztottság a francia társadalomban – véli Moran – és emiatt ezek a jellemzően a francia gyarmatosító múlthoz kapcsódó, észak-afrikai országokból származó fiatalok a francia társadalom peremére szorulnak. Legitim tagjai a francia társadalomnak, de nem tekintik őket annak. Mivel úgy érzik, hogy a társadalomnak nem fontosak, másra alapozzák az identitásukat, extrém esetben az iszlám radikális változatára, amely azonban meglehetősen távol áll a francia muzulmánok többségének iszlám-felfogásától.

A francia társadalmat sokkolták a támadások

- A Charlie Hebdonál a támadás meghatározott emberek ellen irányult – mondja Marlière. – Ez nem történhetett meg bárkivel. A rajzolók gúnyt űztek a prófétából, ráadásul zsidók voltak. A franciák többsége, hatvanötmillió ember úgy érezte, hogy semmi köze a dologhoz.

Ez teljesen megváltozott november tizenharmadikán, amikor a terroristák véletlenszerűen mészároltak le embereket. Muzulmánokat is.

- Ez elég nagy különbség – mondja Marlière. -Az emberek most már belátják, hogy ők is lehettek volna álkdozatok. Vagy lehetnek a jövőben.

HIRDETÉS

- Egyre közelebb kerülünk ahhoz, ami az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban történt. Az, hogy véletlenszerűen megöltek embereket, az egész lakosságot terrorizálta. Szerintem ez nehezen gyógyuló sebeket ejtett. Az emberek most már úgy érzik, a probléma őket is érinti.

De vajon begyógyulnak-e ezek a sebek?

- Ez a válaszlépések minőségén múlik. Vajon képesek lesznek-e a vezetők értelmesen kommunikálni a mindennapi emberekkel? Még nem tartunk itt, de bekövetkezhet. A politikában szükség van arra a képességre, hogy megbékítsük az embereket. Hollande és Valls most nem igazán ezt csinálja. Olyasvalaki kellene, aki védelmez és megnyugtat. Igen, van terrorveszély, de le is kell nyugtatni az embereket, erőt adni nekik, nem pedig állandóan emlékeztetni őket a fenyegetésre, illetve arra, hogy tovább kell csökkenteni a szabadságot. Ez olyan légkört hoz létre, amelyben az emberek egyre rémültebbek lesznek, és ez további rasszizmushoz és illiberális intézkedésekhez vezet.

Katasztrofális állapotban a sajtószabadság

A Charlie Hebdo még működik, a mészárlás utáni első számot több millió példányban adták ki. Ugyanakkor a lap pénzügyi igazgatója, Eric Portheault szerint a megmaradt szerzőgárda úgy érzi, nem áll mögöttük kellő támogatás.

HIRDETÉS

- Borzasztóan egyedül érezzük magunkat. Abban reménykedtünk, más is foglalkozik majd szatírával. Senki sem áll mellénk ebben a harcban, mert veszélyes. Bele lehet halni – mondta Eric Portheault az AFP hírügynökségnek.

A Daily Beast publicistája, Michael Moynihan szerint a többi médiára is dermesztően hatott a támadás.

- Hol tartunk? – tette fel a költői kérdést. – Senki nem mutatja be a képregényeket, tizenkét ember meghalt, egy hónappal később egy írástudatlan pszichopata Dániában lövöldözött, Megpróbálták megölni Lars Vilks-et, mert rajzolt egy kutyát, rajta Mohammed fejével. Két ember halt meg.

- Gyűlölöm hogy ilyen pesszimista vagyok. Mindenki hazudik, azt mondjuk, tiszteletben akarjuk tartani az emberek érzéseit – de csak félünk. Tíz hónappal Párizs és tíz évvel Dánia után borzasztó helyzetben vagyunk.

Ön mit gondol? Ossza meg velünk gondolatait Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tanárok és szociális munkások a terroristák ellen

Ők vesztették életüket a Charlie Hebdo székházában

A Charlie Hebdo története