rendkívüli hír

Megfojtja Venezuelát az alacsony olajár

Élelmiszerhiányt és 159 százalékos inflációt hozott, hogy a Brent hordója 40 dollár alá csökkent.

Éppen ezt olvassa:

Megfojtja Venezuelát az alacsony olajár

Betűméret Aa Aa

Az alacsony olajár hétköznapi előnyeiből az OPEC-tag Venezuela semmit nem érez, csak a hátrányokat. A dél-amerikai ország exportbevételeinek több mint 90 százalékát adja a kőolaj, ami így a GDP egynegyedét is adja. Az áresés áruhiányt és az IMF adatai szerint 159 százalékos inflációt hozott, jövőre 200 százalékos inflációt prognosztizál a szervezet. A gazdasági idén várhatóan 10, jövőre 6 százalékkal zsugorodik.

A közértek előtt hosszú sorokban várakoznak az emberek. A kormány 42 alapvető élelmiszer árát szabta meg, például a tejét, a rizsét, a cukorét, a lisztét és a főzőolajét. Ezekből mind hiány van, akárcsak a gyógyszerekből.

A kialakult nyersanyaghiányt jól példázza a McDonald’s esete. A sült kumplihoz használt burgonyát korábban importálta a gyorsétteremlánc. Az importáru azonban annyira megdrágult, hogy amíg nem talált helyi termelőt, maniókagyökeret sütöttek a burgonya helyett. Ez 10 az időszak hónapig tartott.

Venezuela már többször kérte OPEC-tagtársait, csökkentsék az olajkitermelést, hogy emelkedjen a világpiaci ár. Az ország gazdasága akkor stabilizálódhatna, ha legalább 88 dollár lenne a Brent hordónkénti ára.

Maduro elnök szerint országa ellen gazdasági háborút indított az ellenzék, amely megnyerte a decemberi választásokat és immár az ország új kormányát adja, de a magánvállalkozókat és több nyugati országot is vádol.

Egy, a Reuters által megkérdezett caracas-i férfi arra panaszkodott, hogy minden nagyon drága, még egy pár cipőt sem tud venni, mert nincs elég pénze.

Egy asszony pedig arról beszélt, hogy a pénz nem ér semmit. A lányának speciális dolgokra lenne szüksége, de ő munkát keres, a férje és a fia fizetése pedig nem elég a családnak. A helyzetük kritikus.

Hugo Chávez elnöksége idején a szegények száma felére csökkent, akárcsak a társadalmi egyenlőtlenség. Ez főleg a kormány indította szociális programoknak köszönhető, amelyek működése a recesszióval veszélybe került. Ám három venezuelai egyetem felmérése szerint az utóbbi időben ismét megugrott a szegények száma. Míg 2013-ban a lakosság 27 százaléka élt szegénységben, most 73 százalékuk. Nicolas Maduro elnök szerint az adatok nem a valóságot tükrözik, a szegénység nem nőtt.