NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

2015: háborúk, terrortámadások és menekültválság

2015: háborúk, terrortámadások és menekültválság
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A radikális, magát Iszlám Államnak nevező szervezet egész évben sokat hallatott magáról. Irakban és Szíriában területeket hódítottak meg a

HIRDETÉS

A radikális, magát Iszlám Államnak nevező szervezet egész évben sokat hallatott magáról. Irakban és Szíriában területeket hódítottak meg a dzsihadisták, ezreket kényszerítettek menekülésre, a káosz messze a határokon túlra is átterjedt. Az év sokkolóan indult. A hírek megrázták az egész világot.

Január 7. Párizs: 11.30-kor két felfegyverzett terrorista behatolt abba az épületbe, ahol a Charlie Hebdo szerkesztősége található, hidegvérrel lemészárolták az ott lévő karikaturistákat. Összesen 11 ember halt meg.

Két nappal később Párizs XX. kerületében egy kóser bolt vált célponttá. A túszejtő akciónak négy halálos áldozata volt. Franciaországot sokkolták ezek a hírek. Az egész világ melléjük állt.
Január 11-én hatalmas tömeg gyűlt össze a francia fővárosban, köztük a világ 40 vezető politikusa, hogy megemlékezzenek az áldozatokról, és kifejezzék az egységet. “Je suis Charlie” – ez a szlogen bejárta a világot. A Luz néven ismert karikaturista túlélte a mészárlást. Ő búcsúztatta barátait, kollégáit.

A Szíria északi részén lévő Kobani városánál a pesmerga harcosok továbbra is ellenálltak a magát Iszlám Államnak nevező szervezet fegyvereseinek. A település véres harcok helyszínévé vált hosszú hónapokra. Januárban a nemzetközi koalíció légierejének támogatásával a kurd harcosoknak sikerült kiszorítani a dzsihadistákat a városból.

A szélsőséges szervezet nem hagyta abba terrortámadásait és más megfélemlítő tetteit. Merényleteket hajtottak végre a Nyugaton, és folytatták az emberrablásokat és a barbár kivégzéseket. A félelem propagandáját erősítették hátborzongató videóikkal.

És a támadások folytatódtak: Líbia, Dánia, Jemen, ahol két mecsetet is célba vett egy sok halálos áldozatot követelő támadás. Majd Tunézia következett.

Március 18-án kalasnyikovokkal, gránátokkal és robbanószerkezetekkel felfegyverzett terroristák a tunéziai Bardo Múzeumot vették célba, ahol rengeteg turista tartózkodott. Elbarikádozták magukat az épületben, sok túszt ejtettek, mielőtt a rendőrség megrohamozta volna a múzeumot. 24 ember halt meg, közülük 21-en turisták voltak.

Damaszkusztól 200 kilométerre egy, a világörökség részét képező régészeti kincseket őrző romváros vált a dzsihadisták áldozatává. Palmyra pusztulásával a múlt felbecsülhetetlen értékei váltak semmivé a barbár támadás nyomán.

Április, május, június…véres hónapok. Egyre több támadás ért különböző célpontokat: Líbia, Egyiptom, Jemen, Szaúd-Arábia, Törökország, Afganisztán és azután újra Tunézia. Itt ismét külföldiek kerültek a célkeresztbe.

Június 26-án a tunéziai Szúsza városánál terroristák magukat és fegyvereiket álcázva bejutottak egy hotel tengerpartjára. A vérontás után 38 halálos áldozat maradt a parton, főként brit turisták.

Kobani városa az Iszlám Állam elleni harc szimbólumává vált. A dzsihadisták nem adták könnyen a várost. Június 25-én három, autóba rejtett pokolgépet robbantottak föl, a merényletnek legkevesebb 250 civil halálos áldozata volt. A Közel-Kelet Sztálingrádja néven emlegetett várost végül, nagy véráldozatok árán, sikerült visszafoglalni a kurd harcosoknak.

Ekkor a véget nem érő háborúk áldozatai egyre nagyobb számban és egyre eltökéltebben vették célba Európa határait. A menekültválság egyre fokozódott. Lassan megváltozott a politika, miközben Európát gyakorlatilag alárasztották a menedékkérők, a kontinens sokak szemében egyre inkább egy ostromlott erőd képére kezdett hasonlítani. A tengeren át Görögország felől rengetegen érkeztek, majd a Balkánon át is egyre többen jöttek.

Egy fotó késztette végül a vezetőket arra, hogy találjanak politikai és logisztikai megoldást. Egy kisfiú élettelen testét sodorta partra a tenger Bodrunnál Törökországban. Aylan 3 éves volt, és kurd családjával indult a hosszú útra. Kobaniból még kijutottak, de szeptember 2-án a tengerbe veszett. A kép bejárta a világot, és megkezdődött a menekültek befogadásáról szóló vita. Ám hamar kiderült, hogy Európa nem egy nyelven beszél. Magyarország kerítést emelt Szerbiával közös határán. A tranzitzónában Röszkénél káosz és elkeseredettség lett úrrá.

A támadások nyáron és ősz elején is folytatódtak a világban. Októberben két esemény különösen sokkolta a közvéleményt. Ankara egyrészről, másrészt Egyiptom, ahol Oroszország volt érintett.

Október 10-én Ankarában egy békés demonstrációra gyűltek össze fiatalok, hogy tiltakozzanak a török kormány és a PKK közti háborúskodás ellen. 10.04-kor robbant az első bomba. Majd pár másodperccel később a második. Mintegy 50 mentő érkezett a helyszínre, de a halálos áldozatok száma így is nagyon magas volt. 102 halott és 500 sérült. Ez volt a legvéresebb merénylet Törökország történetében.

Pár nappal később egy másik szomorú rekord is megdőlt. Egy orosz utasszállító 224 emberrel a fedélzetén lezuhant az egyiptomi Sínai-félszigetnél október 31-én. A repülő Sarm es-Sejkből szállt föl, és Szentpétervárra tartott. Az Iszlám Állam magára vállalta a merényletet.

Vajon Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktusban váltotta ki a véres merényletet? Putyin elnök vadászgépeket küldött Szíriába október elejétől a terroristák állásainak bombázására. A Nyugat kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Moszkva Basar el-Aszad szíriai elnök ellenzékét is bombázta. November végén több mint 1500 halálos áldozata volt a légitámadásoknak, köztük mintegy 400 civil.

Eközben egyre több menekült érkezett Európába. A háború borzalmait túlélt emberek próbáltak új életet találni a kontinensen. Az év vége felé egyre nőtt az érkezők száma.

HIRDETÉS

Véletlen egybeesés vagy szándékos stratégia? Az év úgy záródik, ahogy elkezdődött. November 12-én Bejrútot érte súlyos támadás. Két, csaknem egyszerre elkövetett öngyilkos merénylet egy bevásárló utcában késő délután, a legnagyobb csúcsforgalomban. 43-an haltak meg, és 239-en sérültek meg. Ők is a szélsőségesek áldozatai voltak.

A következő napon a nyugati világot rengette meg egy véres terrortámadás sorozat. Ismét Párizs. November 13-án, egy szokásos péntek este, nem sokkal 9 óra után, amikor a bárok és színházak tele vannak. Három kommandó a francia főváros több helyszínén hajtott végre összehangolt támadásokat éttermeknél, bároknál és egy koncertteremben. 130-an haltak meg, és 350-en megsérültek. A franciákat sokkolták a véres események.

A menekültáradat nem csökken az év végére. Továbbra is érkeznek a segítségre várók, akiknek a hangját nem lehet mind meghallgatni. Hogy lehetne véget vetni a tengernyi szenvedésnek, lezárni a szíriai háborút, és megállítani az Iszlám Államot? Ezekre a kérdésekre 2015 nem tudott választ adni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Fokozott biztonsági intézkedések lesznek a szerdai labdarúgó BL-mérkőzéseken is

A gázai Hamász-vezér önéletrajzi regényét árulja az Amazon, fél évvel a terrortámadás után

Izrael most először ölt meg vezető iráni tábornokot Szíriában - miért nagy veszteség ez Teheránnak?