rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Mi számít sikernek a párizsi klímakonferencián?


Franciaország

Mi számít sikernek a párizsi klímakonferencián?

November harmincadikán 195 ország részvételével kezdetét veszi a Conference of Parties, betűszóval COP21, a párizsi klímakonferencia, ahol szakértők szerint minden eddiginél nagyobb esély van arra, hogy érdemi, mindenkit kötelező megállapodásra jussanak a világ országai azért, hogy a bolygó felmelegedése ne váljon megállíthatatlanná. Pontokba szedtük, mi kellene ahhoz, hogy a konferenciát sikeresnek lehessen nevezni.

Jogi értelemben kötelező megállapodás

Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, John Kerry azt nyilatkozta, hogy a megállapodás nem tartalmaz majd olyan pontokat, amely alapján kötelező lenne bármely országnak csökkenteni az üvegházi gázkibocsátást.

A francia elnök, Francois Hollande szerint viszont nincs értelme a megállapodásnak, ha a betartása nem kötelező. Hiszen ebben az esetben nsem ellenőrizni, sem betartatni nem lehetne a vállalalásokat.

A Carbon Tracker Initiative – egy üvegházi gázkibocsátást monitorozó szervezet – részéről Anthony Hobley azt nyilatkozta, hogy akkor sem feltétlenül jön el a világvége, ha nincs jogilag kötelező megállapodás.

- Egy ilyen megállapodást az USA Kongresszusának ratifikálnia kellene, márpedig ez jelenleg elég valószínűtlen. De továbbmegyek: egy merev, jogi értelemben kötelező megállapodás még kontraproduktív is lenne a jelen helyzetben. Ugyanis nem elképzelhetetlen, hogy a technológiai fejlődés rövid idő alatt teljesen megváltoztatja a klímaváltozás dinamikáját. Ha ez megtörténik, akkor egy merev, kötelező előírásokat tartalmazó nemzetközi szerződéshez lennénk kötve, amely nélkülözi a kellő ambíciót – mondta a szakértő.

A sérülékeny és fejlődő országok érdekeire is tekintettel kell lenni

Pásztor János az ENSZ klímaváltozással foglalkozó ágánál dolgozik, és arra figyelmeztetett, hogy az egyezménynek gondoskodnia kell arról, hogy azok az országok is cselekdhessenek, amelyeknek ehhez nincsenek meg a szükséges forrásaik.

- A végeredménynek a szolidaritás szempontjait is figyelembe kell vennie. Szolidaritásra van szükség egyrészt a sérülékeny országokkal szemben, másrészt azokkal szemben, amelyek pénzügyi vagy technológiai támogatás nélkül nem képesek tenni a klímaváltozás ellen – magyarázta Pásztor. – A megállapodásnak hitelesnek is kell lennie, nem csak úgy, hogy az országok felajánlásai valósak legyenek, de realisztikusnak kell maradni azon a téren is, hogy ehhez más országok milyen pénzügyi támogatást nyújtanak.

A szolidaritás Céline Ramstein a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) munkatársa szerint is kulcskérdése a találkozónak. Az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy ez nem csak pénzt jelent, hanem technológiai transzfereket is. Hozzátette, hogy a megállapodásban fontos szerepet kell vállalnia a magánszketornak is.

Egy, a sérülékeny országokat képviselő fórum exponenciálisan megnövelt “klímabüdzsét javasol”:
http://www.thecvf.org/wp-content/uploads/2015/11/111115_PH-proposed-Manila-communique11092015_FINAL-0021.pdf, a megelőzési és a kárenyhítési feladatok között megosztva 2020-ig és azután. Technológiai fejlesztéseket és innovációs együttműködést, a bevált megoldások elterjesztését.

  • Egy teljesíthető és hiteles célszám*

Vitatott, mennyire kell megpróbálni visszaszorítani a globális felmelegedést. A célszám elvileg 2 Celius fok, de a francia kormány 1,5 Celsius fokot szeretne.

There is much debate about how much we should try and limit global warming to. A sérülékeny országokat képviselő fórum szintén 1,5 Celsius fokos célszámot javasolt.

Az IDDRI képviselője, Michel Colombier szerint ez hiba lenne. – Ha másfél Celius fokban állapodnánka meg, azzal sok országot teljesíthetetlen feladat elé állítanánk. Ehhez majdhogynem a lélegzéssel is fel kellene hagyni. A +2° már most is egyfajta politikai jelkép, amely arra kényszeríti az országokat, hogy különböző kibocsátási forgatókönyveket készítsenek. És két fok óriási előrelépés lenne.

Merjünk nagyot álmodni

Céline Ramstein szerint egy jó megállapodás úgy felgyorsíthatná az eseményeket, hogy a világ vezetői öt év múlva még ambíciózusabb vállalásokat tehetnének.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a nemzeti klímavédelmi célszámokat időről időre felül kellene vizsgálni azért, hogy adott esetben emelni lehessen a célszámokat. Ehhez szükséges lenne egy olyan rendszer, amellyel követni lehetne, hogy áll a célok megvalósulása.

Meg kell érteni, hogy a klímavédelem nem csak a kormányok feladata

Anthony Hobley a Carbon Tracker Initiative-től úgy véli, a megállapodásba azt is bele kell kalkulálni, hogy nem csak a kormányokon múlik a célszámok teljesítése, hanem azon is, hogy a klímasemleges technológiák elérnek-e egy olyan kritikus tömeget és hatékonyságot, amikor a magánszektornak jobban megéri tiszta energiába fektetni.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az energia-szektornak kulcsszerepe lesz, ha valóban csökkenteni akarjuk az üvegházi gázkibocsátást. Bár az országok nagyjából egyetértenek aban, hogy ideje cselekedni, nekünk biztosítani kell, hogy a vállalásokat be is tartsák. Ehhez szükséges az energiahatékonyság fejlesztése, a szén-erőművek visszaszorítása, 270 milliárd dollárról 4000 milliárdra kel növelni a zöld technológiákba áramló befektetéseket, ki kell vezetni a fosszilis üzemanyagok állami szubvencióját 2030-ig, valamint a metánkibocsátást is érezhetően csökkenteni kell.

Olaj- és Gáz Klímakezdeményezés közleményében jelezte, hogy nem lesz egyszerű egyeztetni a növekvő ergetikai keresletet a kibocsátás csökkentésével. Abban reménykedünk, hogy COP21 egy progresszív útvonalat tud kijelölni számunkra a klímaváltozás kezelésére.

ALL VIEWS

További hírek erről