rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

„Meg kell tanulnunk értékelni, amit Európától kaptunk”


Brüsszeli szerkesztőség

„Meg kell tanulnunk értékelni, amit Európától kaptunk”

ALL VIEWS

További hírek erről

Euronews: Matteo Renzi olasz miniszterelnök egy provokatív üzenetet posztolt a Facebookon. Azt írta, ha Európa nem vált stratégiát, akkor az uniós intézmények Marine Le Pen és a francia Nemzeti Front legszorosabb szövetségesei lesznek. Egyetért?

Laura Boldrini, az olasz parlament alsóházának elnöke: – A Nemzeti Front sikere az elégedetlenségen alapul, a megszorításokon, az áldozatokon, a kilátástalanságon és a félelmen. Hogy hogyan lehetne megértetni az emberekkel, hogy nem a populizmus a megoldás? Úgy, hogy megmutatjuk nekik, a megoldás Európa kezében van. Ha Európa tétlen marad, akkor azokat segíti, akik széttagolt és megosztott Európát akarnak. Európának tehát cselekednie kell, most. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az emberek javát szolgálják, méghozzá úgy, hogy megértsék: előnyös bent maradni az egységes Európában. Történelmi jelentőségű választás áll előttünk.

Sajnos Európa sokat vesztett a vonzerejéből. Például az olaszok hagyományosan Európa-pártiak, újabba mégis csak tízből négyen gondolják úgy, hogy az EU-tagság az ország érdekeit szolgálja. Hogy lehetne elérni, hogy újra megszeressék Európát?

Laura Boldrini: – Meg kellene tanulnunk értékelni mindazt, amit Európától kaptunk már eddig is. De közben nem szabad elfelejtenünk, hogy a fiatalabb nemzedékeknek, azoknak, akik a 90-es években születtek, Európa egyet jelent az áldozatvállalással, a kilátástalansággal. Sok országban ez a helyzet. Szerintem Európa olyan, mint egy autó, amelyik elhozott minket egy jó darabon, de közben a család nagyobb lett, a régi motor pedig már nem működik jól. Modernebb gépezetre van szükség. Vissza kell térnünk az alapokhoz, olyan gazdaságpolitikát kell folytatnunk, amelyik nem kizárólag a megszorításokról szól, hanem a gazdasági növekedés áll a középpontjában.

Ön azért jött Brüsszelbe, hogy bemutassa azt a dokumentumot, amelyben szorosabb európai integrációra szólítanak fel. Már 9 ország parlamentje csatlakozott a felhíváshoz. Mások viszont kevesebb Európát akarnak. Nem anakronisztikus most „több Európáról” beszélni?

Laura Boldrini: – Egyáltalán nem. Válsághelyzet van, rendkívüli kihívásokkal és fenyegetésekkel kell szembenéznünk, a terrorizmustól a klímaváltozáson át a tömeges bevándorlásig. Csak akkor találunk megoldást, ha összefogunk, ha közösen hozzuk meg a szükséges politikai döntéseket. Vannak, akik félelemből vagy bizonytalanságból azt mondják, hogy dobjunk el mindent. De ez nem szolgálná az európai polgárok javát. Ezzel csak megtévesztik az embereket. Mi, azok a parlamenti elnökök, akik aláírták ezt a dokumentumot, készek vagyunk megosztani a szuverenitásunkat. Olyan Európát akarunk, amely jobban odafigyel a szociális ügyekre, nem hanyagolja el a gazdaságpolitikai döntések társadalmi hatásait. Tovább kell lépnünk a tagállamok föderális uniója felé.

Ön az ENSZ menekültügyi főbiztosának a szóvivője volt. Mit érez most, amikor azt látja, hogy sok európai ország bezárja a kapuit a menekültek ezrei előtt?

Laura Boldrini: – A menedékjog alapvető jog az Európai Unióban, minden alapvető szerződésünk tartalmazza. Az Unió identitása a tét. Ha minden tagállam részt vett volna a megoldásban, nem is volna válsághelyzet. Gondolja meg, Libanonban másfél millió menekült él, miközben a teljes helyi lakosság csak 4,5 milliós! Minden negyedik ember menekült az országban! Az EU-nak 28 tagállama van, akkor hogyan állíthatja valaki, hogy 800 ezer menekült túl sok? Ez nem hiteles. Ha nem vagyunk képesek méltósággal fogadni azokat, akik azt kérik, hogy védjük meg őket, akkor elveszítjük a jó hírünket. A menedékkérőket kell megvédenünk, nem pedig magunkat a menedékkérőktől.

ALL VIEWS

További hírek erről

Brüsszeli szerkesztőség

Filmnézés nyaralás közben