rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hajnali láz: szerelem tbc idején


világ

Hajnali láz: szerelem tbc idején

“Erre a filmre bizonyos szempontból úgy tekintek, mint egy sajátságos versre, amelynek sorvégi rímeit a röntgenvizsgálatok újra és újra megtörténő, kíméletlen rítusa adja. Az üveglaphoz simuló mellkasok, a sötétbe boruló szoba, a fekete-fehérbe fordított tüdő rajza, a kétségbeesett szempár, az éles kattanás, amely öt másodpercnyi reményre vagy szorongásra szabdalja a hétköznapokat – mindezek ismétlődő egyhangúsággal jönnek számtalanszor, látszólag egyforma montázsban, mégis egyre reménytelibb felhanggal.”

Így vall új filmjéről Gárdos Péter. A Hajnali láz a rendező azonos című regénye alapján készült, szülei találkozásának és mindent legyőző szerelmének fantasztikus történetét meséli el.

A nemzetközi koprodukcióban készült Hajnali láz közvetlenül a második világháború után játszódik Svédországban, ahol a németországi haláltáborok túlélőit ápolják. A holokauszt sötét árnyként vonul végig a filmen, bár a történet hősei csak kétszer beszélnek a személyes, borzalmas múltról.

A középpontban egy olyan szerelem áll, amelyben a vágyakozás jóval erősebb, mint az érzékiség. Egy fiatalember, aki orvosa szerint halálos beteg, makacsul hisz abban, hogy kigyógyul a tbc-ből. Kiválaszt valakit a koncentrációs tábor túlélői közül, és leveleket ír neki, majd sikerül találkozniuk.

Mint a rendező mondja, Lili és Miklós a szerelmet, mint önmaguk újbóli felépítésének a lehetőségét élik meg. Igazából az életbe inkább szerelmesek, mint egymásba.

A főszereplőket, Piti Emőkét és Schruff Milánt hosszas válogatás után találta meg Gárdos Péter. Sokat beszélgetett velük, fájdalmas dolgokról is, egyebek között arról, volt-e traumatikus pont az életükben. A rendező kérésére megnéztek egy 1945-ös svéd dokumentumfilmet, amely az egyik Németországból érkezett menekülttranszport történetét dolgozta fel.

A Hajnali láz fekete-fehérben készült, a dokumentumfilmekre emlékeztető szikársággal, minimális kameramozgatással, felhasználtak néhány archív felvételt is. A filmet Svédországban, Magyarországon és Jeruzsálemben forgatták. Több színésznek 10-12 kilót is le kellett fogynia, hogy a koncentrációs táborokban legyengült embereket testileg is hitelesen alakítsa.

A film operatőre Seregi László, zenéjét Pacsay Attila szerezte. Piti Emőke és Schruff Milán mellett a főbb szerepekben Gila Almagort, Máté Gábort, Petrik Andreát, Gyabronka Józsefet, Kovács Lehelt, Földes Esztert és Scherer Pétert láthatjuk.

A Hajnali lázat december 17-től vetítik Magyarországon.

A következő cikk

világ

A fények helyett a gyertyák ünnepe Lyonban