rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Klímacsúcs: A változás már elkezdődött - Kanadában


Insight

Klímacsúcs: A változás már elkezdődött - Kanadában

A párizsi Le Bourget-ban a világ államainak csúcsvezetői keresik a helyes irányt az éghajlatváltozás lassításához. Ezzel párhuzamosan – a klímacsúcs részeként – a metropoliszok választott vezetői egyeztetnek a városházán a környezetszennyezés megállítása érdekében.

A világ nagyvárosai felelősek a globális szén-dioxid kibocsátás 70 százalékáért.

A klímacsúcs egyik fő célja, hogy a városok 2030-ig éves szinten összességében 3.7 gigatonnával csökkentsék a szén-dioxid kibocsátásukat. 2050-re pedig teljesen megújuló forrásokból fedezzék energiaszükségletüket.

A nagyvárosokban a légszennyezés elleni harc első és talán legfontosabb lépése lenne, hogy a közlekedési eszközpark kicserélődjön. A rendkívül szennyező dízel- és benzinüzemű járműveket fokozatosan zöld energia hajtotta buszoknak, autóknak kell felváltaniuk. Mivel “drága mulatság”, ez jelenleg vágyálom. Ám a polgármesterek ebbe az irányba mutató kötelezettség-vállalásokról akarnak megállapodni Párizsban.

Becslések szerint a világ 10 városlakójából 9 olyan környezetben él, ahol a levegő minősége ártalmas az egészségére. Ez különösen igaz Ázsia nagyvárosaira, melyek légszennyezettsége egészen súlyos.
Kedden Peking több pontján az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában szereplő egészségügyi határérték 35-szörösét is kimutatták. A szmog miatt nappal is esti sötétség borította a kínai fővárost.

A világ másik részén, Kanadában sokkal jobb a helyzet. Toronto, Vancouver vagy éppen Montréal polgármestere évek óta következetesen vitt zöld-politikájának hála, akár bátrabb kötelezettségeket is bevállalhat a párizsi klímacsúcson.

Denis Coderre-t, Montreal polgármesterét az Euronews vendége volt!

Euronews: – Ön ott volt a párizsi klímacsúcs nyitónapján. Részt vett azon az ülésen, ahol Laurent Fabius 150 állam vezetője előtt kifejezte elvárásait a most zajló klímakonferenciával kapcsolatban. A francia külügyminiszter dinamikus, differenciált, tisztességes és jogilag kötelező érvényű megállapodásokra számít. Reális célkitűzés mindez?

Denis Coderre: – Hiteles elvárás, hiszen ahogyan Ban Ki Mun is fogalmazott: bolygónk számára nincs B terv! Nagyon fontos, hogy reális és globális akcióterv szülessen. Helyi szinten, az egyes településeken külön-külön nem orvosolható az éghajlatváltozás problémája. Viszont, ahogy az angol is mondja; gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan! Tehát a fenntarthatóság biztosítása érdekében egy átfogó program egyes elemeit kell végrehajtani a városokban.

E: -Városvezetőként miként tudnak egységesen, mégis globálisan cselekedni? Hiszen úgy sokkal hatékonyabb!

DC – Csütörtökön több mint száz városvezető és városfejlesztési miniszter ül egy asztalhoz az ENSZ-főtitkár kezdeményezésére. Ott lesz például Anne Hidalgo párizsi és Michael Bloomberg volt New York-i polgármester is. A napirend pontos, világos célokat tűz ki. Sorra vesszük a környezetbarát városi közlekedés lehetőségeit, az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálását. Az ipari maradékanyagok felhasználásának alternatíváitól, az energiaszükséglet megújuló forrásokból történő megteremtésén át, az ivóvíz-készletek problémájáig. Szóval, mind praktikus, gyakorlatias kérdések kerülnek az asztalra. Ez kell ahhoz, hogy képesek legyünk elérni célunkat.

E: – Mit tehetünk a globális felmelegedés ellen rövid- és középtávon?

DC – Az üvegházhatást okozó gázok 43 százalékát a közlekedés, azon belül a tömegközlekedés révén bocsátjuk a légkörbe. Quebec és Montreál városa energiaszükséglete 99 százalékát már megújuló forrásokból vagy a vízenergia révén fedezi. Az infrastruktúra átalakítása lökést adott a gazdaságnak is. Például egy úgynevezett fitoremediációs eljárás révén – amely végső soron egy fertőtlenítő folyamat – bioüzemanyagot állítunk elő a szerves, növényi hulladékból. Ez persze egy átfogó stratégia csupán egyetlen, de rendkívül fontos szegmense.

DC – Természetesen ez egy több száz, vagy akár sok tíz milliárd dolláros befektetés. De a végén rengeteg pénzt takaríthatunk meg azzal, hogy a mindennapi szükségleteink előállításához megújuló forrásokat használunk. Kiváltjuk, kihagyjuk, de legalábbis minimalizáljuk a fosszilis energiahordozók felhasználását. Ez a folyamat munkahelyeket teremt, hatással lesz a gazdasági és társadalmi fejlődésre, és nem mellékesen egészen biztosan lassítja a légkör felmelegedését.

E: – Kanada a világ 5. legnagyobb kőolaj-felhasználója. Talán ezért is, de nem túl ambiciózus tervekkel érkezett a kanadai delegáció a párizsi klímacsúcsra. Képes lehet az új Trudeau-kormány véglegesen irányt váltani?

DC – Szerintem igen. Az új kormány nem kért türelmi időt, de kellett neki néhány hét-hónap, hogy felvegye a szükséges tempót. Trudeau kidolgozott egy menetrendet és több milliárd dollárt szán az éghajlatváltozás folyamatának visszafordítására. Tény, hogy ennek érdekében már zajlanak az egyeztetések a kanadai kormány, a tartományi kormányzatok és a városvezetők között. Egységes álláspontot képviselünk a fosszilis energia-felhasználás csökkentése ügyében, de még több alternatív forrást kell találnunk annak kiváltására. Mi a többiek figyelmébe ajánljuk a montreáli mintát. Szóval már benne vagyunk, csináljuk, de ez most egy átmeneti szakasz. Rengeteg még a tennivaló.

E: – Szóval, a változás már elkezdődött?

DC – Mivel megváltozott a hozzáállás, a helyzet is változott. Ahogy az angol fogalmaz, “Kanada visszatért”. Ami azt jelenti, az ottawai kormány megfelelő értékek és elvek mentén működik.

E: – Denis Coderre, köszönöm, hogy vendégünk volt az Euronews lyoni stúdiójában!