Az EU energiapolitikai biztosa a klímacsúcsról
HIRDETÉSAz Európai Bizottság megkezdte az energiaunió létrehozására irányuló stratégia kidolgozását idén. A cél az energiaszállítás akadályainak leküzdése az Európai Unióban, és csökkenteni a tagállamok függőségét a fosszilis energiahordozóktól. Az ENSZ idei klímakonferenciája nagyban segítheti a tervet. Az Európai Bizottság éghajlat és energiapolitikai biztosával, Miguel Arias Cañetével beszélgetünk az Euronews-on. Először azt kérdeztük, hogy mit vár a klímacsúcstól?
- Remélem, sikerül erős egyezségre jutni egy olyan intézkedéscsomagról, ami lehetővé teszi a számunkra, hogy hatékonyan reagáljunk a klímaváltozás kihívásaira. Ez több, mint a hőmérséklet emelkedése, humanitárius oldala is van, ezért fontos megakadályozni, hogy a melegedés túllépje a két Celsius fokot az évszázad végéig. Ha nem cselekszünk, és ugyanilyen mértékben szennyezzük tovább a légkört, akár a dupláját, 3,8-4,7 fokot is emelkedhet a hőmérséklet. Beláthatatlan ökológiai katasztrófát okozna. Az élővilág és az emberiség nem bírna együtt élni az eddig meg nem tapasztalt időjárási szélsőségekkel – mondta Miguel Arias Cañete.
- A meteorológusok szerint 2014 volt a legforróbb év, amióta mérik a hőmérsékletet. Mit érhet el Európa a párizsi klímacsúcson, ami visszaszorítaná a föld legnagyobb szennyezőinek kibocsátását?
- Először is egységesíteni kell az EU vezetői szintjén a célokat, így például a melegedésért felelős gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését. Ezzel együtt az energiatermelés módját is környezetbarátabbá kell tenni. 2030-ig el kell érni, hogy 27 százalékban megújuló energiaforrásokat használjunk, miközben az energiahatékonyságot 27-30 százalékkal javítjuk. Így sokkal kevesebb energiára lenne eleve szükség, amit tisztább módon állítanánk elő. A szennyezést minden szektorban csökkenteni kell.
- Az egyezség része lehet az ütemterv és a megvalósítás ellenőrzési mechanizmusa is?
- Egy olyan ellenőrzési mechanizmusra lesz szükség, ami lehetővé teszi, hogy ötévente pontosan lássuk, hogy hol tartunk. Így egyértelmű lesz, hogy milyen további erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy az évszázad végére szén égetése nélkül termelhessünk energiát, és elérhető legyen a nulla kibocsátási szint. Ez az egyetlen módja bolygónk megmentésének.
- Ön szerint minden illetékes egyetért abban, hogy növeljük azt a pénzügyi alapot, ami a szegényebb országokat segíti a klímaváltozás elleni küzdelemben?
- Az Európai Unió vesz részt a legjelentősebb mértékben a Zöld Alap működtetésében, 4,7 milliárd dollárral. Mi vagyunk tehát a legnagyobb befizetők. Elengedhetetlen, hogy minél több ország ossza meg a terheket, az eddiginél nagyobb befizetésekkel. 2021-re bővítenünk kell a befizető országok körét. 1992 óta változott a világ a fejlődő országokat illetően, közülük több megerősödött. Kína egyre erőteljesebb gazdasági és pénzügyi szerepre tört a világban. A gazdaságilag erősebbé vált fejlődő országoknak is nagyobb erőfeszítéseket kell vállalniuk, mint korábban, hogy együttesen segíthessük a legszegényebb országokat a felmelegedés elleni közös küzdelemben.
- Hogyan fejlődik az EU-ban a kibocsátás csökkentése?
- Gazdaságunk összességében jelentősen erősödött az utóbbi években, miközben 23 százalékkal sikerült csökkenteni a melegedésért felelős szennyezőanyagok kibocsátását. Nagyobb vállalást kell tennünk 2030-ig, a szennyezés 20-40 százalékos további visszaszorítását.
- A gazdasági szereplők szemszögéből a 40 százalék óriási vállalás, viszont környezetvédők szerint még mindig nem elegendő.
- Folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy arra kell törekedni, hogy minimum 40 százalékkal csökkentsük a kibocsátást. Egyértelmű, hogy a gazdaság könnyítést, a környezetvédők szigorítást várnak el, ezért meg kell találni azt az egyensúlyt, ami a bolygónk megmentését is szolgálja, és a gazdasági élet szereplői is teljesíteni tudják. 2030-ig már tényleg szükséges megtenni olyan erőfeszítéseket, amik a felmelegedés lassítását szolgálják.
- Ha már a szennyezésről beszélünk, hadd kérdezzük a Volkswagen kibocsátási botrányáról is. Hol tart az Európai Bizottság vizsgálata?
- Az Európai Bizottság először összegyűjt minden, az ügyhöz tartozó adatot, hogy egyértelmű legyen, mi történt, és kiderüljön, hogy a nemzetközi mechanizmust mely ponton kell tökéletesíteni. A nitrogén-oxidok kibocsátását úgy kell tesztelni a jövőben, hogy ne lehessen manipulálni az eredményt. Annak is ki kell derülnie, hogy a szén-dioxid kibocsátás mennyivel több az eddig jegyzettnél a Volkswagen autóinak esetében.
- Érkezett válasz azokra a levelekre, amiket az EU tagállamoknak és a Volkswagennek küldtek?
- Néhány választ már kaptunk, az információgyűjtésnél tartunk egyelőre. Én személyesen írtam a Volkswagennek. Először tíz nap alatt kértünk választ, de ők több időt kértek. Végül azt mondtuk, az év végéig adhatnak választ. Pontos tájékoztatást kell adniuk az autóik szén-dioxid kibocsátásáról, mert ha kiderül, hogy a határérték felett van, akkor a bizottságnak szankciót kell alkalmaznia.
- Ahogy már mondta, a bizottság 27 százalékra növelné a megújuló energiaforrások használatát 2030-ig. Hogy érhető ez el, ha nem állítják kötelező vállalások elé a tagállamokat?
- Az Európai Unióban a kormányzási rendszer egy időszak alatt, az energiaunió kereteinek megfelelően úgy működik, hogy először felmérjük minden egyes ország helyzetét, és ahhoz igazítjuk a közös intézkedéseket, amik segítségével elérhető a cél, amit mindannyian szeretnénk. Így a bizottság feltárja a problémákat, javaslatokat tesz a megoldásra, megteremti a jogi kereteket a tagállamok közötti harmonizációhoz, hogy a megújuló energiaforrásokat a tagországok egyre nagyobb mértékben használják, szolgálva ezzel a tagállamok fejlődését is. Jövőre fontos jogi változások lesznek, amik elősegítik a megújuló energia térnyerését.
HIRDETÉS- Mit tesz a bizottság azért, hogy csökkentse az orosz gáztól való függőséget?
- A bizottságnak először is az energiaellátás biztonságára kell vigyáznia, ez abszolút prioritás, épp ezért minél sokoldalúbb ellátási rendszerre törekszünk. Minden oldalról érkező vezetékeket kell működtetnünk, nemcsak az elsődleges földrajzi tényezők alapján. Ennek következménye, hogy több olyan projekten is dolgozunk, ami európai közösségi érdek alapján fejleszti az energiahálózatot, legyen szó földgáz- vagy áramrendszerekről. A déli térség esetében ilyen az Itáliát Azerbajdzsánnal összekapcsoló gázfolyosó, ami lehetővé teszi Európa számára, hogy az azeri gázhoz is hozzájusson. Algériával is fejleszteni szeretnénk a kapcsolatokat, az Ibériai-félszigeten át épülő vezetékek segítségével. Így a Földközi-tengertől délre fekvő gázmezőkről érkezhetne energia Európába.
- Ha egy energiapiacként tekintünk Európára, miért ilyen eltérőek az energiaszámlák az egyes tagországokban? Csökkentheti a számlákat az egyszerűsített piac?
- Nagyon sok szabályozó alakítja az árakat, így a lakossági energiaszámlák is eltérőek az Európai Unió tagországaiban. Különböző adók és különböző működési költségek okozzák például a villanyszámlák eltérését országonként. Az egyes országokban történő atomerőmű-bezárások is újabb tényező az ár alakulásában. Az Európai Bizottságnak két törekvése van. Az egyik, hogy úgy kapcsoljuk össze az infrastruktúrákat, ami lehetővé teszi az energia folyamatos áramlását az európai piacon, a másik, hogy a számlák csak az energiaköltségek alapján alakuljanak. Ilyen az energia megtermelése, szállítása és elosztása. Az egységes európai energiapiac harmonikusabbá tenné mindezt, de ennek elérése lassú folyamat. A régiós fejlesztésektől kell eljutnunk az egységes piacig. Most 28 részre töredezett energiapiac van, ami miatt nem mondhatjuk, hogy egységesíthető azonnal az energiapiac Európában.