rendkívüli hír

Úgy tűnik, hogy a japán miniszterelnök Abe Shinzóról elnevezett gazdaságélénkítési politika, az Abenomics nem érte el a kívánt célt, hiszen hatalomra kerülése óta immár másodszor indul zsugorodásnak a gazdaság.

A japán gazdaság 0,2%-kal zsugorodott július és szeptember között – jelentette be a kormány múlt hét hétfőn.

Elemzők szerint a japán vállalatok visszafogott költekezése, a béremelések ebből következő elmaradása, illetve a kínai kereslet csökkenése is az okok között lehetett. Ugyanakkor a jelenség fő okaként a legtöbb szakértő a tavalyi áfaemelést jelöli meg, ráadásul az adónemet idén újra emelni tervezik.

Csütörtökön a japán központi bank bejelentette, hogy a gazdaságélénkítési politikát változatlanul folytatják. A jegybankelnök Haruhiko Kuroda számára most az a legfontosabb, hogy minél előbb elérjék a kitűzött két százalékos inflációs célt. Ez azt jelzi, hogy a Bank of Japan nem habozik további gazdaságélénkítési eszközöket bevetni, ha szükséges.

A japán tőzsdék a múlt héten kis mértékben erősödtek, a Nikkei 1,4%-kal emelkedett, sorozatban az ötödik hetet zárva nyereséggel.

Ugyanakkor a japán jegybank ülése után a jen a nemzetközi valutakosárhoz képest erősödött, 0,9%-kal a dollárral, 1,19%-kal az euróval és 1,24%-kal a fonttal szemben.

Erősödött a jen a közel-keleti devizákhoz képest is, 0,8%-kal a szaúdi reállal, 0,89%-kal a dirhemmel szemben.


A jen még mindig jó befektetés

A japán gazdaság és a jen mozgását szokásunkhoz híven az abu dhabi ADS Securities vezető elemzőjével, Nureddin Alhammurival vitattuk meg.

Euronews: - Annak ellenére, hogy hosszú ideje folyik a kötvényvásárlási program Japán visszasüllyedt a recesszióba. Miért?

Nureddin Alhammuri: – Az elejétől fogva foigyelmeztettünk, hogy ha túl sokáig folytatják a kötvényvásárlási programot, annak negatív hatása lesz. Márpedig a monetáris lazítás nem új dolog Japánban, hiszen több mint tizenöt éve jelen van. Viszont nem sikerült a tervek szerint támaszt nyújtania a gazdaságnak, aminek az egyik oka a japán fogyasztói szokásokban, a másik a gazdasági reformok elmaradásában keresendő. A kormányzat a japán gazdasági modellt egy fogyasztói megközelítésre kívánja cserélni, ami nagyon nehezen megy.

- Milyen kihívásokkal néz szembe a miniszterelnök, ha meg akarja valósítani sajátos gazdaságpolitikáját, az Abenomicsot?

- Az, hogy a miniszterelnök mandátuma alatt immár másodszor süllyed recesszióba a gazdaság, önmagában kudarcnak számít, hiszen a kormány is jobb eredményeket ígért. A gazdaság immár öt éve gyengélkedik. Lesz-e emiatt kormányváltás? Nem hiszem, viszont a jövőre tervezett áfaemelés el fog maradni. Ezen túl a jövőben egyre többször fog felmerülni a kormány lemondásának lehetősége, hiszen a kormányzásuk során immár másodszor üt be a recesszió, öt év alatt pedig négy egymást követő évben.

- A japán központi bank úgy döntött, hogy nem változtat gazdaságélénkítési politikáján annak ellenére, hogy sokan azt várták, erősítik a kötvényvásárlási programokat. Ön szerint mi ennek az oka?

- Nagy a valószínűsége, hogy a japán központi bank meg akarja várni az amerikai FED decemberi döntését, mielőtt elkötelezné magát. Ezen kívül a jen jelenleg a bank által kedvezőnek ítélt sávban van a dollárral szemben. Ha a FED végül kamatot emel decemberben, akkor nyilván senki nem vár új lépéseket a japán jegybanktól. De ha a FED megint elhalasztja a kamatemelést? Akkor a japán döntéshozóknak két nappal később lépniük kell, hogy megőrizzék a jen gyengeségét.

*- Ön a közel-keleti befektetőknek erősen ajánlotta a jent mint biztonságos befektetést. A múlt heti fejlemények tükrében még mindig tartja ezt a véleményét? És mondana pár szót arról, hogy alakult a jen kereskedelme a Közel-Keleten?

- Ahogy azt a múlt héten is említettem, a jen még mindig jó biztonsági befektetésnek tűnik a dollár folyamatos erősödésének fényében. A közelmúlt fejleményei ellenére az elmúlt időszakban a jen iránti kereslet folyamatosan erősödött közel-keleti és ázsiai kereskedelmi felületeinken, de Európában is – ami jól mutatja, miért tekinthető biztonságos menekülőútnak a jen még a mostani körülmények között is. A Fekete Hétfő óta a második legstabilabb deviza a kínai jüan után, ami nyilvánvalóan nem kerülte el a közel-keleti kereskedők figyelmét sem, így nyilvánvaló, miért erős jelenleg a kereslet mind a két devizára.