rendkívüli hír

Európa rejtett gazdasága

Mi az az árnyékgazdaság, és mit tehetünk a visszaszorításáért?

Éppen ezt olvassa:

Európa rejtett gazdasága

Betűméret Aa Aa

A legtöbbünk legalábbis eljátszott már a gondolattal, hogy jövdelme egy részét eltitkolja az adóhatóság elől, esetleg olcsóbban jut valamilyen szolgáltatáshoz úgy, hogy nem kér számlát. A legfrissebb felmérések szerint Európában nagyon sokféleképpen meg tudjuk indokolni, miért titkolunk el bizonyos tranzakciókat az adóhatóság elől. Csak segítettünk egy barátunknak. Nincs munkánk. Túl magas az adó. Ezt mifelénk mindenki így csinálja.

allviews Created with Sketch. Nézőpont

"Európában nagyon sokféleképpen meg tudjuk indokolni, miért titkolunk el bizonyos tranzakciókat az adóhatóság elől."

Felmerül a kérdés, hogy Európa mely részén a legnagyobb a fekete- és szürkegazdaság. Délen nagy a tülekedés az árnyék felé, azután jön Közép- és Kelet-Európa, azután Nyugat-Európa, végül a skandináv térség. Ugyanakkor Északon nagyobb haszonra lehet szert tenni a közterhek megspórolásával, mint Közép és Kelet-Európában.

Az Eurostat által is forrásként használt Friedrich Schneider-kutatás szerint a rejtett gazdaság folyamatosan csökkenő tendencia mellett a GDP 22–25 százalékát tette ki Magyarországon 2003 és 2013 között. A régió országait tekintve ez az érték alacsonyabb volt Lengyelországhoz (24–28 százalék) képest, azonban meghaladta a Szlovákiára (15–18 százalék) és Csehországra (16–20 százalék) jellemző mértéket. Az EU27 becsült átlaga 18 és 22 százalék között alakult ebben az időszakban.

Az Euronews Dániában keresett negatív és pozitív példákat.


Nem találják ki, hol szeretnek legjobban számla nélkül vásárolni

Bármilyen furcsának tűnik is ez Magyarországról nézve, árnyékgazdaság Dániában is van. Horribile dictu előfordul, hogy az emberek a bejelentett munkájukon túl is dolgoznak, de ezután nem fizetnek adót.

Ha a számla nélküli vásárlások számát nézzük, Dániát csak Görögország, Hollandia és Lettország előzi meg. Az árnyékgazdaságban be nem fizetett adó mértékét, másfél-három milliárd euróra becsülik Dániában, európai szinten négyszázötvenmilliárd euróra.

Európa a pénzügyi válság nyomán harcot indított az árnyékgazdaság ellen. A termelés kiszervezése, a feketepiaci konkurencia olyan forrásokat fenyeget, amelyek fontos közszolgáltatásokat fedeznek.

- Aki feketén dolgozik, nagyon kiszolgáltatott helyzetben van. Nincs munkanélküli támogatás, nincs fizetett szabadság, nincs anyasági támogatás, aki nincs bejelentve, annak ezek közül semmi nem jár. Az ember így a társadalom peremére szorul – mondta az egyik nagy szakszervezeti szövetség főtitkára, Gunde Odgaard.

- A legtöbb munkáltató befizeti az adót, persze ha valahol nem így történik, az tisztességtelen versenykörülményeket jelent – szögezte le Bo Sandberg közgazdász. – Ezt egy olyan focimeccshez lehet hasonlítani, ahol az egyik csapat tizenegy, a másik viszont tizenhárom vagy több játékossal áll ki a pályára.

Sok dán munkáltató próbált faragni a költségein, így minden ötödik dán munkavállaló legalább egyszer dolgozott feketén tavaly. Ez a szám egész Európában magas, és ez így is marad, amíg a foglalkoztatási helyzet nem javul.


Erre a pénzre rendszerint égető szükség van

Az árnyékgazdaság gazdaságtanának legismertebb európai szakértőjét, Friedrich Schneider professzort kérdezt a Johannes Kepler Egyetemről.

Euronews: - Miért mennek ebbe bele az európaiak? Reálisan van más választásuk?

Friedrich Schneider: – Sok embernek, különösen a szegényeknek nincs más választásuk. A feketemunkára nagyon nagy a kereslet. Egyszerű, gyorsan meg lehet csinálni, és ötven, száz vagy akár kétszáz eurót is lehet kapni hetente. Ráadásul erre a pénzre jellemzően azonnal szükség van. Ha valakinek nincs legális munka, az elég erős indíttatást jelent, hogy feketén dolgozzon. Pénzre van szüksége, hiszen a hivatalosan is kiesett bevétel keményen érinti.

- Ezek a cégek viszont nehezen jutnak hitelhez, ami egy lefelé tartó, ördögi spirálhoz vezet, nem igaz?

- Bizonyos fokig igaz. A feketegazdaságban a szolgáltatások és a javak is olcsóbbak, így nagyobb profitot tesznek lehetővé. Viszont ha a tevékenységük kifehéredik, a szolgáltatásaik is megdrágulnak, ami az adóhatóságnak is feltűnhet. Az árnyékgazdaság legtöbb szereplőjének van legális munkahelye, a hivatalos bérük után megfizetik a teljes adót. Ezért afféle csendes lázadásként a másodlagos jövedelmük után nem fizetnek adót, amin tulajdonképpen nem kell csodálkozni.


Húsz év alatt harmadára szorították vissza

Dániában százból ötvenkilenc ember ismer valakit, aki a feketegazdaságban dolgozik. Ugyanakkor a lakosság háromnegyede azt is tudja, hogy komoly ára van, ha elkapnak – be kell fizetni az elmaradt adót, csinos bírsággal megfejelve.

Vajon az árnyékgazdaság elleni új európai mechanizmus milyen megoldást vehet-át Dániától?

Az elmúlt tíz évben Dánia számos intézkedést vezetett be a gazdaság kifehérítésére, például a készpénzes fizetés korlátozását, adókedvezményeket, erősebb ellenőrzést és felvilágosító kampányokat

Néhány év leforgása alatt Dánia óriási előrelépést tett a feketemunka elleni harcban.

- 1994-ben kezdtük el konkrét becsléseket készíteni a feketegazdaság méreteiről. Akkor a GDP három százalékát is meghaladta, ma két százalék körül járunk – számolt be az eredményekről, a Rockwool Alapítvány kutatási igazgatója Jan Rose Skaksen. – Vagyis a gazdát cserélő érték tekintetében jelentős csökkenést tapasztaltunk.

Tíz évnyi harc után Dánia a feketegazdaság három fejéből egyet levágott, ami több, mint amire a legtöbb uniós ország képes volt.

Ezeknek a tippeknek a továbbadásában segít a feketemunka elleni új európai platform, amely munkaügyi, társadalombiztosítási hatóságokat, adó- és migrációs szakembereket hoz össze munkaadókkal és munkavállalókkal.

A cél a jó gyakorlatok megosztása]=13847 , a határon átívelő együttműködés megerősítése és a figyelemfelkeltés – végső soron pedig az európaiak pénztárcájának kímélése.

Ugyanakkor az adózási információk megosztása, ami a legjobb megoldás lenne, érzékeny terület a tagállamok számára. És akkor nagyon enyhén fogalmaztuk meg, hogy ilyen nem lesz soha.


Ennyi pénzért már én is kitakarítok

Euronews: - A feketegazdaság elleni uniós platform – ön mit gondol róla?

Friedrich Schneider: – Minden egyes ország más módon tudja fehéríteni a gazdaságot. van ahol a hatékonyabb ellenőrzés és büntetés működik, máshol inkább az ösztönző intézkedések. Ezért nem is lehet egységes politikát ajánlani az európai országoknak.

Ha például valamit együtt csinálunk, és később én adok önnek ötven fontot a segítségért, akkor ez most mi? Feketemunka? Egyes országokban igen, másokban egyszerű baráti adomány. A skandináv országokban sokkal könnyebben besorolják az ilyesmi a feketegazdaságba, mint mondjuk Spanyolországban, Olaszországban vagy Görögországban, de akár Ausztriában. Az ember, ha egy betörést lát, akkor rögtön hívja a rendőrséget. De ha azt látja, hogy a szomszédhoz szombaton vagy vasárnap jön a festő, senki sem hívja fel a rendőrséget azzal, hogy feketemunkást látott.

- Hogy lehet kiszámolni a feketepiac méretét?

- Meg kell kérdezni az embereket. Vannak akik alá, mások felülbecsülik, de végső soron részletesen megismerjük egy ország feketegazdaságának méretét. A másik módszer, hogy megtudjuk, miért dolgoznak az emberek feketén, és ezt összevetjük a készpénzforgalommal.
Mondjuk hogy Nagy Britanniában az árnyékgazdaság a GDP kilenc százalékát tette ki tavaly. Ha a legálisan megvásárolt javakat ebből kivonjuk, akkor a GDP hat százaléka marad. Az azért még mindig elég sok, nem?

- Konvertálhatók-e ezek a fekete állások legális munkára?

- Természetesen nem mindegyik létezne a fehér zónában. Ausztriában például a takarítás nagyjából kétszer annyiba kerülne, mint ma. Most átlagosan nyolc, tíz, tizenkét euróba kerül óránként. Legálisan tizenhat-húsz lenne. Csakhogy az emberek akkor azt mondanák, hogy ennyi pénzért már maguk is kitakarítanak, és kész.

- Ez a fajta gazdaság évszázadok óta létezik. Meg lehet szüntetni, vagy csak kordában kell tartani valahogy?

- Ha vannak erős állami ösztönzők, mondjuk adókedvezmények formájában, akkor fekete és szürke zónából egyes tevékenységek átkerülnek a fehér zónába, vagyis az adókedvezményt kompenzálja a megnövekedett vállalati adóbevételt. Ez a módszer hozza a legnagyobb hasznot. A büntetés is működik bizonyos fokig, de nem túl hatékony. Szembe kell néznünk azzal, hogy árnyékgazdaság mindig is létezni fog Európában, de felével vagy akár harmadával csökkenteni tudnánk, azzal az adózási gondjaink jelentős részét megoldanánk.