rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Emisszió misszió - avagy fejlesztések a klímaváltozás ellen


futuris

Emisszió misszió - avagy fejlesztések a klímaváltozás ellen

Ma már talán mindenki tudja, hogy az emberiség számára a klímaváltozás jelenti az egyik legnagyobb kihívást, de mit lehet kezdeni a rengeteg CO2-al, dobjuk ki az atmoszférába? Izlandi kutatók a probléma egy lehetséges megoldásán dolgoznak.

Izland szigete lényegében egy hatalmas geotermikus erőmű, ami egyike a legzöldebb energiaforrásoknak. A földből kiáramló gőzben ugyanakkor vulkanikus eredetű CO2 van, ami végül kikerül a légkörbe.

- A geotermikus erőművek nem bocsátanak ki sok CO2-t. Csak példaként a hellisheiði-i (Khedlis-kheidi) erőmű, amely 300 megawatt áramot termel 40 ezer tonna káros anyagot bocsát ki évente. Ez nagyjából a 3%-a annak, amit egy fosszilis energiával működő erőmű bocsátana ki. Vagyis a működésük nem annyira káros, de még mindig lehetne környezetbarátabb – mondta Edda Sif Aradóttir Reykjavik Energy mérnöke.

A CO2 problémára itt tesztelt megoldások más iparágakban is hasznosak lehetnek. A lényeg, hogy a CO2-t nem engedik az atmoszférába, hanem egy speciális eljárással vízzel keverik és visszapumpálják a föld mélyébe.

- Amikor a gőz keresztül megy a turbinán, áthalad egy kondenzátoron is, ahol a gőz újra kicsapódik és víz lesz belőle. Vagyis felhozzuk a vizet a mélyből, energiát termelünk vele, feloldjuk benne a CO2-t, és utána visszaengedjük a mélybe – mondta Magnus Arnarson a Mannvit vegyésze.

A széndioxiddal dúsított vizet ezek az erős pumpák 500 méter mélyre valósággal bepasszírozzák a földkéregbe. Így a CO2 nem tud a légkörbe jutni.

Nos itt állunk annál a pontnál, ahol a vízben oldott CO2-t visszajuttatjuk a földkéregbe. Biztosnak kell lennünk abban, hogy elég mélyre juttatjuk a vizet és a vízoszlop nyomása ott tudja tartani és az oldott gáz is oldott marad –
mondta Edda Sif Aradóttir Reykjavik Energy mérnöke.

Izland szigete bazalt alapokon nyugszik. Ez a porózus vulkáni eredetű kőzet fontos szerepet játszik a CO2 megkötésében. A kémiai folyamat végén a CO2 újra a kőzet része lesz.

- A bazaltos rétegek kiválóan alkalmasak arra, hogy CO2-t visszajuttassuk a földkéregbe, hiszen a bazalt kémiai összetétele, a benne lévő kalcium, a vas és a magnézium elengedhetetlenül szükségesek a mineralizációhoz – Ingvi Gunnarsson geológus.

Az Izlandi Egyetem kísérletei igazolták, hogy a módszer életképes. A tudósok optimistán tekintenek a jövőbe azután, hogy sikerült a CO2-t oldott állapotban visszajuttatni a porózus bazalt rétegbe, ahol 5 éven belül újra ásványi anyag lett belőle.

- A kutatók különböző modelleket készítenek és általában azt figyelik, hogy hogyan lehetne még nagyobb mennyiséget, még jobb technológiával visszajuttatni a földkéregbe. De most, ebben a projektben, mi sokkal hatékonyabbak voltunk,aminek az eredménye, hogy gyorsabban ment a mineralizáció – ami minden várakozásunkat felülmúlta, ezért aztán nagyon boldogok vagyunk, hogy meg tudtuk csinálni. Ez csodálatos hír számunkra. Mind a tudomány, mind az emberiség számára, azért mert így be tudjuk állítani a CO2 szintet és tettünk valamit az éghajlatváltozás ellen – Iwona Galeczka University of Iceland geológusa.

Ezek a minták jól mutatják, hogy a CO2 egy év alatt képes feloldódni a kőzetben, ötször gyorsabban, mint azt korábban gondolták

- Itt a zárófedélen egy fehér folt látható – ez kalcium-karbonát, ami azt jelenti, hogy a CO2 újra része, mozdíthatatlan alkotóeleme a kőzetnek – mondta Edda Sif Aradóttir Reykjavik Energy mérnöke.

De mi a helyzet a melléktermékekkel? Nem károsítják a talajvizet? A kutatók egyelőre semmi olyat nem találtak, ami aggodalomra adhat okot.

- Mintákat veszünk és analizáljuk azokat. Vizsgáljuk a bennük lévő nyomelemeket és azt nézzük, hogy szennyezik-e a vizet. Ebben a kísérletben azt tapasztaltuk, hogy a víz minősége az ivóvíz minőségével egyezett meg – mondta Sandra Snæbjörnsdóttir a University of Iceland hallgatója.

A jövő városainak energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kapnak majd az alternatív energiaforrások, mint például a szél. A mai szélerőművekről gyakran mondják, hogy túl zajosak, meg azt is, hogy megbolygatják a madarak életét. De erre is van egy alternatíva.

Egy futurisztikus szerkezet a portugáliai Porto kikötőjében, a napelemeivel és a turbinájával helyben termeli az energiát.

Úgy működik akár csak egy szárny, amelyet a szél horizontális irányból vertikális irányba mozgat és eközben meghajtja a turbinát, ami energiát termel.

A rendkívül hatékony napelemekkel áramot termel, amikor süt a nap, a horizontálisan elhelyezett szárnyak pedig a szél irányától függetlenül képesek mozogni.

Egy ilyen eszközzel annyi energiát lehet termelni, amennyi elegendő egy ház ellátására, amennyire szükségünk lehet, anélkül hogy távoli erőművekből, szén vagy atomerőművekből kellene ideszállítani az áramot, és ez így fenntartható.

Ezt a fejlesztést az Európai Unió kutatási alapja támogatja. A cél az, hogy a kutatók olyan rendszereket dolgozzanak ki, amelyek akár városi környezetben is képesek legyenek az elektromos hálózatoktól függetlenül is energiát termelni.

A távvezetékek kiépítéséhez rengeteget kell tervezni, és rengeteg engedélyezésre van szükség, amire mindig csak várni kell. Sokkal egyszerűbb tehát ez a megoldás, áramot gyártani ott, ahol vagy, ahol szükség van rá..

Az energiatároló elemek a borítás alatt vannak, ott, ahol számtalan más, hasznos alkalmazásra van még hely, lehetőség.

- A belsejében található üres tér lehetőséget ad arra, hogy oda beszereljünk olyan eszközöket, amelyek segítségével vezeték nélküli kapcsolatot építhetünk ki vagy például beépíthetünk antennákat is mobil internet szolgáltatásokhoz – mondta Jorge Amaral a projekt mérnöke.

Ahogy a nap lenyugszik Portó kikötőjében, működni kezd egy intelligens LED-es technológia, amely automatikusan bekacsol és azt az energiát hasznosítja, amelyet napközben elraktározott.

Egyetlen darabbal persze nem lehet csodákat tenni, de el lehet képzelni, hogy mi lenne akkor, hogy több száz ilyen kis erőmű lenne, amelyek együtt akár 15 megawatt órát tudnának előállítani évente, az már egy városnak elegendő.

Az angliai Bedfordban a kutatók egy olyan légi járműn dolgoznak, ami rövidesen átveheti a ma még zajos és környezetszennyező repülőgépek szerepét a közlekedésben és a szállítmányozásban.

AirLander. Ezt a nevet kapta a szerkezet, amelyben egyszerre vannak meg az űrtechnikában, a repülésben, így a drónok, a helikopterek működtetésében alkalmazott technológiák.

- A léghajó teste 38 ezer légköbméter, amelyet nagy részben héliummal töltöttünk fel, amely könnyebb, mint a levegő. 60%-ban ez adja az erőt, ami a levegőbe emeli a szerkezetet. A hiányzó 40%-ot a szél biztosítja, köszönhetően az áramvonalas kialakításnak köszönhető. Ez a kettő extra hatékonyságot ad a szerkezetnek – mondta Chris Daniels a Hybrid Air Vehicles vezetője.

Ez a szerkezet az AirLander prototípusa. Bizonyítottan jók a repülési mutatói. Nem túl gyors, de magabiztosan lebeg akár egy hétig is a levegőben és a fel és leszálláshoz nincs szüksége repülőtérre sem.

Ezzel az eszközzel bárhova eljuthatunk, nem kell hozzá leszállópálya, ezért akár természeti katasztrófák közelében is használható. Olyan mint egy helikopter, csak nagyobb és sokkal hatékonyabb. Héliumot használunk, nem pedig hidrogént. A hélium nemesgáz, nem robbanékony, nem gyúlékony, nem táplálja az égést. A szerkezet repülési képessége számos tényező együttes hatásából következik. A formából, a motorokból, a gázok eredményezte felhajtó erőből. Szóval sok minden együtt, ami egyben nagyon biztonságos is – mondta Chris Daniels a Hybrid Air Vehicles vezetője.

Az AirLander kapacitás a tervek szerint elérheti a 10 tonnát is. A következő generációja pedig akár ötször nagyobb is lehet. Ez pedig már vetekszik a nagy szállítógépekével, csak az AirLander jóval gazdaságosabb.

A szerkezet 21 nap alatt használ el annyi üzemanyagot, amennyit egy vadászgép egyetlen óra alatt. 21 napon át leszállás nélkül képes repülni. Ez pedig lényeges különbség a kerozinnal működő gépekhez képest.

A mérnökök szerint a léghajó tökéletesen alkalmas lesz olyan légi szállításokra, amikor nem számít az idő, a sebesség, illetve hosszú távú légi megfigyelésre, vagy akár lebegő luxusszállodát is ki lehet benne alakítani, ami minimálisan szennyezi a környezetet.

- Az AitLand káros anyag kibocsátása jelenleg az egyharmada más repülőgépekének. Az a célunk, hogy a jövőben minden elektromos legyen, hogy a napelemek domináljanak a léghajó felületén. Mindennek pedig az lehet majd az eredménye, hogy az emisszió nulla lesz, ami valódi megoldás lehet a légi közlekedés okozta környezetszennyezésre mondta mondta Chris Daniels a Hybrid Air Vehicles vezetője.

Az éghajlatváltozás komoly kihívást jelent, ám az új fejlesztések eljuthatnak minket egy zöldebb jövőbe.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Derékpanaszokat gyógyít a magyar fejlesztésű szoftver

futuris

Derékpanaszokat gyógyít a magyar fejlesztésű szoftver