rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Az ománi tengerpart csodái


life

Az ománi tengerpart csodái

Gyönyörű öblök, homokos partok, és a dhow hajókészítés művészete. Fedezzük fel Omán lélegzetelállóan szép tengerpartját, gazdag tengervilágát, benne a veszélyeztetett zöld teknősökkel.

Az utunk a fővárostól, Muscat-tól nem messze kezdődött. Egy Ománban készített hagyományos hajóval a dhow-val indultunk el, hogy eljussunk a Bandar Khayran védett vizeire. A mangroove erdőkkel, kis szigetekkel és védett öblökkel övezett lagúna sok állatnak és növénynek ad otthont, ami egyedülálló ökoszisztémát alkot.

A rezervátumnak nagyon gazdag élővilága van. Sokféle madár, korallzátony, halak és mangroove erdő együttese alkotja az itteni különleges élővilágot. Ilyet nem látni más rezervátumban – magyarázta Lubna Hamoud.

Az igazi kincsek persze a víz alatt vannak. A meleg víz és a korallzátonyok rengeteg trópusi halat vonzanak az öbölbe. Legalább 200 halfajta él itt, és 45 féle korallzátony is van rezervátumban.

A felszínen közben haladunk az Arab-félsziget legkeletibb csücskébe, a tengerparti Sur városához. A település korábban nagyon fontos kereskedelmi központ volt, amely összekötötte egymással Indiát, Afrikát és Délkelet-Ázsiát. Sur a dhow hajó gyártásáról is híres. Ezek a különleges hajók évszázadokon keresztül szállították az Indiai-óceán értékes portékáit. Jóformán tervezés nélkül építik őket – minden az építőmester fejében van.

- A keresztfával kezdjük, ami hajó gerincét adja, aztán összekötjük a két szélét jobbról, balról, végül pedig az oldalát és a tetejét. Amint kész a hajó, máris mehet ki a vízre – magyarázta Khalid al-Araimi. A férfi családja évszázadokon keresztül megőrizte a hagyományos hajókészítési technikákat. Nagyjából nyolc hónapba telik megépíteni egy teakfából készült hajót. Még ma is kézzel készítenek mindent.

- Teszük egy kis gyapjút a csavar köré. A gyapjúpamacsot olajba kell mártani, és behelyezzük a fába. Utána egy szigetelő anyaggal bekenjük, amit Laminak hívnak. A víz így nem tud bejutni, és a csavar nem rozsdásodik – mondta Khalid.

A közelben van az ország leggyönyörűbb strandja a Ras al Jinz és a teknősparadicsom. Ez a partszakasz a világ egyik legfontosabb tojáslerakó helye. A teknősök több ezer kilométert tesznek meg az óceánban, hogy itt helyezzék el a tojásaikat.

Nasser al-Zadjali már 7 éve dolgozik itt és követi az óriásteknősök viselkedését és szokásait.

- A teknősök csak a dagály segítségével tudnak partot érni, mert ezeknek a súlyuk 80 és 150 kiló is lehet – mondta Nasszer. – Tehát amikor kijön a tengerből, akkor a súlyától keletkezett kis gödröt kezdi el használni. Aztán kezd tovább ásni, hogy lerakja a tojásait. Utána az első lábaival homokot söpör rájuk és lassan halad tovább – tette hozzá.

A kis teknősök 50 nap után kelnek ki, hogy elinduljanak életük legveszélyesebb útján. A parton éhes rókák, madarak és rákok leselkednek rájuk. A kicsinyek túlélési esélye nagyon alacsony. Ezerből csak minden második kis teknős éli túl ezt a szakaszt. Ha sikerül, akkor 25 év múlva visszatérnek ide, ahol először látták meg a napvilágot.

Elhagyva a tengert haladunk tovább felfedezni Omán hihetetlenül gazdag kulturális örökségét. Sorozatunk utolsó részében elkalandozunk a híres erődhöz, és a fővárosba Muscatba, hogy megnézzük az ókori és a modern építészeti csodáit.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Buhara, a kézműves mesterek fellegvára

life

Buhara, a kézműves mesterek fellegvára