rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Mennyibe kerül a terror?


Szíria

Mennyibe kerül a terror?

A párizsi támadások után a dzsihádisták anyagi forrásainak felszámolását helyezték kilátásba a G20 tagállamok, miközben az orosz elnök szerint onnan is pénzelik a dzsihádistákat. Ha ezt a pénzcsapot el is zárják, a dollármilliók még ömleni fognak. Finanszírozásban is „leg” a gyilkos szervezet. Az Iszlám Állam pénzügyei.

Putyinnak igaza volt, de csak részben: a G20 tagállamai közül egyetlen sem támogatja nyíltan a világ legszervezettebb és legvéresebb dzsihádista csoportját, de a fejlett országok polgárai és civil szervezetei közül jó páran. A szaúdi, kuvaiti vagy katari anonim szponzorok nem egyszer azzal indokolják a csekkeket, hogy Irántól vagy Basár el-Aszad Szíriájától jobban félnek, mint az Iszlám Államtól. Persze, törvényt nem sértenek, hiszen bár az Egyesült Államok nyomására az Amerika-barát arab országokban is bevezették a szélsőséges szervezetek formális anyagi támogatását, a pénz arrafelé is kinyitja a kiskapukat.

A The Economist szerint egy dzsihádista harcos havonta 400 dollárt kap, ez nagyjából 120 ezer forintnak felel meg, és több, mint amit a szíriai lázadó csoportok vagy az iraki kormány fizetni tud a zsoldosainak. A Thomson Reuters 2014-es becslése szerint az Iszlám Állam vagyona 2 billió dollár, éves bevételei mintegy 2,9 milliárdra rúgnak (a magyar költségvetés bevételi oldala átszámolva jövőre 55 milliárd dollár lesz, azaz nagyjából 20 Iszlám Államra futná a magyar adófizetők pénzéből). Ez kevés egy csaknem 10 milliós államszerű képződmény fenntartásához, de elég egy kizsákmányoláson alapuló terrorszervezet működtetéséhez. Ráadásul maguk a merényletek ehhez az összeghez viszonyítva nem kerülnek sokba: a bombák alapanyaga olcsó a feketepiacon, a világméretű fegyverkereskedelemnek köszönhetően nincs hiány a gyilkos Kalasnyikovokból sem.

A sok kategóriában legnek számító Iszlám Állam az üzleti modelljében is egyedi és korszerű: anyagi stabilitását több pontra alapozza. Csempészet, emberrablás váltságdíjért, politikai korrupció, emberkereskedelem (elsősorban a nők eladása). Nem túlzás a dzsihádista csoportot egy start-up vállalkozáshoz hasonlítani: ugyanakkora a pénzéhsége egyre növekvő szervezete és tevékenysége támogatásához, mint egy piacra lelő induló vállalkozásnak. Az amerikai hadsereg iraki kivonulása után a dzsihádisták bevételi forrásaikat arra a területre is kiterjesztették, a szíriai előretöréssel pedig kereskedelmi tevékenységük is bővült. Újabb természeti értékekre (olaj, ásványi anyagok), árukra (agrártermékek), termelő egységekre tették rá a kezüket. A nagyobb területről több adót is behajthatnak, új terheket róhatnak ki egyes tevékenységek után.

A Washington Post egy korábbi cikke szerint csak az iraki Moszulban havonta 8 millió dollár, azaz több mint 2 milliárd forint adót szednek be. Az elfoglalt, már Nagy-Britannia méretű területén bevezetett adónemek némelyike ismerős lehet: forgalmi adó az eladott termékek után, különadó a távközlési cégekre, adó a banki pénzkivétel után, személyi jövedelemadó, adó az úthasznált után, adó a kamionok határátlépése után, védelmi pénz a nem-muzulmán lakosokra és területekre. A Rand Corporation becslése még tovább megy: 2008-ban még csak havi 1 millió dollárt kaszáltak a dzsihádisták, 2014-re ez napi (!) 1-3 millió dollárra hízott. Így az Iszlám Állam egyre inkább önfenntartóvá válik, már nem szorul rá sem a nagyhatalmak, sem a civilek támogatására.

Ezért lesz egyre nehezebb a harc ellene, hiszen már nem szorongatható meg a pénzcsapok elzárásával, hiába szorgalmazza ezt a G20 országok csúcstalálkozóján vasárnap kiadott közös állásfoglalás. Az információcsere felgyorsítása és néhány gyanús bankszámla befagyasztása fájdalmas lehet, de működésképtelenné nem teszi a terrorista hálózatot. Az olaj eladásából származik bevételeinek nagyobb része, a nemzetközi szövetségesek tudják is, hogy itt lehet nagyobbat ütni, ezért választották légicsapásaik legkorábbi célpontjául a kitermelő és finomító egységeket. Az Iszlám Állam bevételeinek sokrétűségére jó példa, hogy a dzsihádisták második leggyümölcsözőbb üzlete a műkincs-kereskedelem.

De nemcsak bevételei, kiadásai is vannak az Iszlám Államnak. Ami megmarad a harcosok és az akciók költségeinek kifizetése után, azt iskolákra, vallási rendőrségre, szegénykonyhákra, egy igazságszolgáltatási rendszerfenntartására, sőt, még fogyasztóvédelmi kártérítésekre is költik. Kiadást jelent az alapítóknak visszautalandó apanázs is. Nem csoda, ha a dzsihádistáknak már központi bankjuk is van, és saját pénz verését fontolgatják. Jelenleg az elfoglalt területek valutájában intézik a helyi pénzügyeket. Az Iszlám Államtól elmenekültek kettős társadalomról számolnak be: a terroristák és családjuk fényűzően élnek, több „állami” szolgáltatást (lakást, egészségügyi ellátást) ingyen kapnak, míg a többség nyomorog. Holott aki nélkülöz, kevesebbet és rosszabbul dolgozik, így kevesebb adót fog fizetni, kevesebb eladható terméket fog előállítani.

Egyesek szerint éppen az anyagiak egyenlőtlen elosztása okozhatja az Iszlám Állam – ha nem is vesztét – de biztonságának legnagyobb kockázatát: egy 8-10 millió lakosú terület fenntartása emészti a pénzt. Ha a helyiek életkörülményei elfogadhatatlanná válnak, a megszállók ellen fordulhatnak. Úgy pedig nehéz a nyugati kultúra ellen harcolni, ha a belső lázadásokat is le kell verni.

ALL VIEWS

További hírek erről

A szerkesztőség ajánlata