rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Magyarországon csökkenhet a csapadék a felmelegedés miatt


világ

Magyarországon csökkenhet a csapadék a felmelegedés miatt

Már csomagolnak az alaszkai eszkimók a Bering-szorosnál fekvő szigetek egyikén, mert biztossá vált, hogy a felmelegedés miatt a kontinensre kell költözniük Shishmarefből. Ugyanez a sors várhat a tengerből csak 2,5 méterre kiemelkedő Maldív-szigetek lakóira, ezért Ausztráliában vennének ingatlanokat politikusaik. Európában és Magyarországon is érezhetők az éghajlatváltozás hatásai.

Akár hat fokkal is emelkedhet száz év alatt a globális átlaghőmérséklet, miközben már 3 fok is olyan hatásokkal járna, amit pontosan nem tudunk lemodellezni. A klímacsúcsok eredményességét nehezíti, hogy a világ energiatermelése több mint 80 százalékban a fosszilis hordozók égetésén alapul. Ez az, ami pörgeti a gazdaságot, és minden ország azt szeretné, ha a gazdasági mutatói javulnának. Ennek ellenére egyre több szakértő reméli, hogy a közelgő párizsi klímacsúcson végre sikerül áttörést elérni.

Az Euronews először Mika János éghajlatkutatótól kérdezte, hogy mekkora felmelegedéssel számolnak a legújabb modellek segítségével a kutatók:

- Nagyon változatos, bő egy fok és nem egész hat fok közötti változást becsülhetünk a mostani tendenciák alapján a XXI. század végére, a XX. század utolsó húsz évének átlagához képest. Az ENSZ megbízásából az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület egy másik forgatókönyvvel is számol, miszerint a XXI. század végére nem sokkal lesz több a kibocsátás, mint jelenleg. Ez a modell azt valószínűsíti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása bár a 2020-as évekig emelkedik, de utána visszaesik. Ha ez valóban így történne, akkor csak egy néhány tized fokos emelkedés lenne, de ebben nincs benne az a „büntető melegedés”, ami mindenképpen bekövetkezik a már eddig kibocsátott üvegházhatású gázok miatt.

- Vagyis a felszíni melegedés további hőt ad át a légkörnek?

- Eddig az óceánok melegedése zajlott igazán. Ha a tengervíz átadja ezt a hőt a levegőnek, akkor tovább nő az átlaghőmérséklet, így egy foknál kevesebbel aligha ússzuk meg a legjobb esetben is.

- Egy fok olyan kevésnek tűnik, de valójában nem az. Miért?

- Most 0,9 fokról beszélünk, de a változás nagyon gyors, a XX. század utolsó évtizedeiben zajlott. A tengervíz szintje ezalatt 19 centiméterrel emelkedett. Eközben a világ népességének a fele a tengerpartokon él. A sós víz benyomulása, a talajvíz emelkedése, a gátak építése közvetlen probléma, de a drágábban lebonyolítható kereskedelem a fogyasztói árakat is emeli.

- Az ivóvízkészleteket Közép-Európában, a mi környezetünkben veszélyezteti a felmelegedés?

- A gleccserek olvadása ebből a szempontból jellemzően a Himalája térségében jelent problémát. Bő egymilliárd ember ivóvizét adják azok a folyók, amelyek a Himalája jegéből erednek. A klímamodellek szerint a csapadékhozama viszont javulhat ennek a térségnek, ami szerencse az ivóvízellátás szempontjából a melegedéssel párhuzamosan. Közép-Európában a folyók, így a Duna nem gleccserekből táplálkozik, hanem a vízgyűjtő terület csapadékából, ráadásul nincs annyi ember, mint Délkelet-Ázsiában.

- Európában tőlünk délre, a mediterrán térségben elsivatagosodás várható, északabbra pedig csapadékosabb időjárás. Mire számítanak a tudósok nálunk?

- Magyarországon eleinte a csapadék csökkenése jelentkezik a modellekben. Éves összegben nem különösebben nagy ez a csökkenés, de rossz a megoszlása. Főleg a nyári félévre esik a csökkenés, amit a téli félévben bár kompenzál enyhe növekedés, de nem akkor van a növénytakarónak szüksége a vízre.

- Ön hogyan tudná meggyőzni a politikusokat, hogy fogjanak össze?

- A kibocsátás mérsékléséért azért érdemes összefogni, mert a felmelegedést okozó gázok hosszan a légkörben maradnak. Bárhol szennyezik ezekkel a levegőt, az egész Föld légkörének szén-dioxid koncentrációját erősíteni fogják. Ezért az alapcél az, hogy ne szennyezze több üvegházhatású gázzal a légkört az ember, mint amennyit a természet el tud nyelni. A növénytakaró és az óceánok képesek megkötni jelentős mennyiséget a melegedésért leginkább felelős szén-dioxidból, ezért 70-80 százalékkal kevesebbet szabadna kibocsátanunk. Ennél többet nem képes feldolgozni a természet.

- Ha ezt a vállalást megtennék a politikusok, tönkremenne a gazdaság.

- Épp ezért senki nem javasolja ezt egyszerre meglépni, de szépen lassan, egyre erősödő vállalásokkal kell efelé menni. A szinten tartás után 2020-tól már el kellene kezdeni csökkenteni az üvegházhatású gázok emisszióját. Ha későbbre toljuk ezt az időpontot, akkor utána gyorsabb ütemű visszaléptetésre lesz szükség.

- Hány fokos melegedést kell mindenképpen elkerülni?

- 3 fok fölé nem szabad engedni a melegedést. 3 fok fölött már meghaladja a tudásunkat, hogy hol következnek be olyan nem visszafordítható folyamatok, mint például az antarktiszi Ross-tengernél lévő jégtakaró megolvadása. Ez a jégtömb egy hatalmas sziklán ül, vagyis a kontinentális talapzat tartja. Ha a melegedés hatására megolvad, és becsusszan a világóceánba, öt méterrel emeli meg mindenhol a tengerek szintjét. Arkhimédész törvénye, mintha egy hatalmas testet dobnánk egy edény vízbe. Beláthatatlan következményei lehetnek, inkább ne próbáljuk ki!

Az autók lehetnének könnyebbek, a lakóházaknak elég lenne tized ennyi energia

Nem igaz az a tévhit, hogy nekünk, magyaroknak nincs tennivalónk, mert szegény ország vagyunk, és amúgy sem tartozunk a legjelentősebb szennyezők közé, magyarázta az Euronews-nak Ámon Ada, az E3G európai zöld szervezet berlini stratégiai tanácsadója:

Az ENSZ országainak kétharmadához képest a gazdagok csoportjába tartoznak a kelet-európai országok, ezért Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak is az a feladata, hogy erősítsék az Európai Unió klímavédelemre irányuló törekvéseit, és ne gyengíteni igyekezzenek a klímavédelmi normákat.

- A világ országai azért nem jutnak egyezségre, mert mindent a pénz vezérel, halljuk legtöbbször a zöld aktivistáktól.

- A Volkswagen-botrány a legjobb példa arra, hogy a pénz a klímavédelem miatt is számít. Azok a vállalatok, amelyek környezettudatosan működnek már most, láthatóan jobban teljesítenek. A Volkswagen cégcsoport értékét jelentősen rombolja a botrány, de a klímaügyekből adódó kockázatok már elérték a bankokat is. A Bank of England nemrég kiadott közleménye szerint a befektetett pénzeket illetően sem mellékes, hogy a pénz hova kerül. Például ha olyan infrastrukturális beruházásokba fektették a tőkét, amiket egy, a klímaváltozás miatt a közeljövőben történő katasztrófa megrongál, akkor teljes portfóliók omolhatnak be. Néhány hete az európai biztosító társaságok is arra az egyhangú véleményre jutottak, hogy a hőmérséklet emelkedésével nekik is kell foglalkozniuk, és tevékenységüket az éghajlati körülményekhez kell igazítaniuk. Tehát a pénz nagyon is számít, ugyanis a tőke is véges.

- Ön az elmúlt hónapokban sokat foglalkozott azzal, hogy milyen irányt vesznek az infrastrukturális nagy befektetések Európában, Ázsiában, azon belül Kínában, illetve szerte a világon. Mi az, ami óriási módon növelné az esélyét annak, hogy sikerüljön két fok Celsius alatt tartani a globális átlaghőmérséklet növekedését?

- Az energiahatékonyságot prioritássá kell tenni. Hogyan? Az infrastrukturális beruházások közé rakjuk be az energiahatékonysági beruházásokra szánt támogatási összegeket. Ez egy politikai döntés: az energiahatékonysági beruházásokra kellene áldozni egy jelentős részét azoknak a hatalmas összegeknek, amiket az infrastruktúrafejlesztésbe fektetnek. Már az is jó lenne, ha az energiahatékonyság mint terület megjelenne a fejlesztési prioritások között.

- Tehát azt az energiát, amit rendkívül szennyező módon termeltünk meg fosszilis energiahordozók elégetésével, legalább hatékonyan használjuk fel?

- Így is mondhatjuk. Kína és India bár nagy szennyezők, de energiahatékonyság területén elismerésre méltó munkát végeznek, kormányzati szinten is. Az infrastruktúra fejlesztése sok esetben állami feladat, ezért fontos, hogy az energiahatékonyság állami szinten is az első szempontok egyike legyen az ilyen beruházásoknál. Hatalmas mennyiségű közpénzről van szó. Ha több száz ezer családi ház és társasház szigetelésére fordítunk nagy összegeket, megtakarítható annyi pénz, amit a gázhálózat fejlesztésére (így a vezetékek építésére) fordítunk. Mivel a lakosság nem rendelkezik az épületállományon elvégzendő beruházások fedezetével, kormányzati szinten kell segíteni az energia hatékony felhasználását.

- Ön, aki korábban az Energia Klub, most pedig az E3G aktivistájaként dolgozik, milyen vállalásokat javasol a politikusoknak, így a magyar kormánynak?

- A klímaügyeket az energetikai szakpolitika részének kell tekinteni, és ez Magyarországon az elmúlt 25 évben nem volt így. Magyarországon a lakóépületek 75 százaléka nem felel meg az Európai Unió sztenderdjeinek, de a magyarok igényeinek sem. A mindenkori kormány felelőssége, hogy ezek az energetikai beruházások megtörténjenek. Magyarország ezzel nemcsak klímavédelmi lépéseket tenne, de a modernitásban is előre lépne.

- A rendszerváltás óta visszafejlődés tapasztalható a magyar nagyvárosok fűtésében. A szocializmus nagy vívmánya volt, hogy megtisztult a belvárosi levegő a gáz bevezetésével, miközben eltűntek a fa-, szén- és olajtüzelésű kályhák. Manapság ismét sokan tüzelnek fával olyan helyeken is, ahol van gázvezeték.

- A nagyvárosoknak lenne feladatuk megfelelő szabályozással segíteni, hogy ne a szennyezőbb fűtésre álljanak vissza az emberek. Ehhez persze a rendeletek alkotása mellett anyagilag is hozzá kell járulni. A biomassza eltüzelése nem ördögtől való, de elégetésekor megfelelő műszaki berendezésekkel és szűrőkkel kell megakadályozni, hogy a szilárd szennyező anyagok és az üvegházhatású gázok a levegőbe kerüljenek.

- A szocialista nehézipar összeomlásával a rendszerváltás után a közlekedés lett az első számú szennyezőforrás a nagyvárosainkban. Míg 1989 előtt kevesebb autó futott az utakon, ma már sokkal több embernek van autója, Nyugat-Európa elöregedett, levetett autóit vettük meg nagy számban.

- A közlekedés mindig is nehéz területe volt a klímavédelemnek. A már említett Volkswagen-botrány is rámutat, hogy nem tudjuk pontosan, hogy az egyes autótípusok mennyire szennyezik a levegőt.

- Még mindig növekszik a világ energiaigénye?

- A föld energiaigénye fékeződni látszik. Nagyon sokan jósolták, hogy meredeken nőni fog az energiaigény. Voltak olyan esztendők, mint a 2014-es, amikor a gazdasági teljesítmény globális viszonylatban növekedett, ennek ellenére a szén-dioxid kibocsátásának drasztikus emelkedését nem tapasztaltuk, sőt, stagnálást érzékeltünk. A fejlett világ, így Európa ma már az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése nélkül tud GDP-t növelni.

- Persze, mert a szennyező termelést elvittük a világ más részeire.

- Így van, de Kína és India szennyezése sem növekszik annyira, mint amennyivel többet csinálnak nekünk meg. Ez is mutatja, amivel kezdtem, hogy az ottani energiahatékonyság számottevő.

- Különös, hogy az energiahatékonyságra terelte a szót a beszélgetésünk elején, és nem arra, hogy az energia miből lesz.

- Igen, mert először le kell csökkentenünk az igényt. Nem fogunk tudni megújulókból elegendő mennyiséget termelni, és főleg nem fogunk tudni elegendő tőkét befektetni a megújuló energiaforrásokba, ha az igények a mai szinten maradnak. A lakosság és az ipar energiaigényének lecsökkentésére a technológiák rendelkezésünkre állnak, de csak állnak, és várnak. Várnak, hogy valaki elkezdje azokat nagy mennyiségben használni. Ezek a technológiák akkor lesznek olcsók, ha nagy mennyiségben használjuk majd. Csak egy példát mondok. Az autók lehetnének sokkal könnyebbek, ha más anyagot használnánk az készítésükhöz. Így sokkal kevesebb üzemanyag kellene a közlekedéshez, ugyanilyen biztonság mellett. Ugyanígy az új technológiák bevetésével egy-egy lakóház fenntartásához elegendő lenne a most elhasznált energia tizede. Így az infrastrukturális beruházások már épülhetnének a helyi megújuló energiaforrásokra.

A klímaváltozás olyan, mint egy csőtörés

Egy fürdőszobai csőtöréshez hasonlítja a klímaváltozást Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense, aki szerint egyértelmű, hogy ilyenkor a főcsapot kell elzárnunk. Senki nem áll neki a vizet összelapátolni úgy a lakásban, hogy közben valaki a családból ne keresné meg, hogy hol zárható el a házban a főcsap, tette az érzékletes hasonlatot Euronews-nak a humánökológus.

- A klímaváltozás esetében a főcsap a fosszilis energiahordozók égetése? Amire megegyeznek a szükséges csökkentésről az országok, talán ki is merülnek a szén- és kőolajkészletek.

- Sajnos nem. A kőolaj az egyetlen, aminél reális időn belül felmerül az, hogy elérjük a kitermelés maximumát, de még itt is változott a helyzet. Már a palaolaj is kinyerhető a rendkívül környezetkárosító rétegrepesztéses eljárással, így az úgynevezett olajcsúcs kitolódott. A legnagyobb szennyezést okozó kőszén készletei pedig sokkal tovább kitartanak, mint az olajvagyon. Az ezredforduló óta ráadásul nagyon meredeken megy fel a kőszén használata a világban, elsősorban Kína és India miatt.

- Az ezredfordulón a szakértők még abban reménykedtek, hogy a kőszén nagy részét már nem termeli ki a bányákból az ember.

- Tényleg senki nem gondolt arra, hogy Kína és India miatt megugrik a szén használata újból. Jó lenne, ha olyan okos lenne az ember, hogy ráébredne, hogy egy ennyire szennyező energiaforrást nem éri meg használni. Az 1960-as években a kőszén vezető szerepét globálisan átvette a kőolaj. Még mindig egyre többet használunk olajból is, de a szén égetésének ismételt megugrásával arányaiban csökken az olaj jelentősége. Ha ez a trend folytatódik, 2020-ra ismét a kőszén lesz a világ vezető energiaforrása. Egységinyi energia megtermeléséhez a szén elégetésekor keletkezik a legtöbb szennyezőanyag, illetve a felmelegedést előidéző gáz.

- Komolyan kell vennünk, hogy a klímaváltozás mérsékelhető, ha kevesebb marhahúst eszünk?

- Az üvegházhatás ember okozta fokozódásának 55-60 százalékáért a szén-dioxid okolható. A második legfontosabb a metán, ami főként szarvasmarha-tenyésztésből, rizstermesztésből, hulladéklerakókból, valamint a földgáz bányászata és szállítása közben kiszabaduló gázból kerül a légkörbe. A volt Szovjetunió területén található gázvezetékek egy része különösen problémás ilyen szempontból. A döntően metánból álló földgáz elégetésekor is szén-dioxid keletkezik.

- Ha nem bízhatunk a fosszilis készletek kimerülésében, bízhatunk-e abban, hogy a technológia fejlődése felgyorsul, és más energiaforrások használata olcsóbbá válik?

- Illúziót kerget az, aki azt hiszi, hogy gyors lehet ez a váltás. Több évtizedes távlatokban kell gondolkodnunk. A nap- és a szélenergia felhasználása még mindig nem éri el az 1 százalékos részesedést sem globális szinten. Az állami támogatás ezért fontos, így például alacsonyan tartani a napelemek forgalmazására kivetett adókat. De még ennél is fontosabb, hogy sokkal kevesebb energiát használjunk. A napelemek gyártásához is fémérceket kell bányászni, gyártásuk és használatuk után veszélyes hulladékok keletkeznek. Hasonlóképpen a többi megújuló energiaforrásnak is megvan a maga környezetterhelése, ezért kell csökkenteni az energiafelhasználást. Az energia hatékony felhasználása technológiai kérdés, míg az, hogy takarékoskodjunk az energiával, viselkedésfüggő. Egyszerre kell tennünk tehát a felmelegedés ellen nemzetközi, állami, közösségi és egyéni szinten. Ráadásul nagyon sok energiát úgy pazarolunk el, hogy az nem növeli a boldogságunkat.

világ

Négy lépés az Iszlám Állam legyőzéséhez